2021. december 1. szerdaElza
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nemet mondtak az írek: mi lesz az EU-val?

2008. június 16. 17:51, utolsó frissítés: 17:51

Az Európai Unió soros szlovén elnöksége szerint kockázatos kijelenteni azt, hogy megmenthető az unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálását célzó lisszaboni szerződés, miután Írország a múlt csütörtöki népszavazáson nemet mondott annak ratifikálására.


Dimitrij Rupel, a soros elnökséget ellátó Szlovénia külügyminisztere hétfőn, az EU-külügyminiszterek luxembourgi tanácskozására érkezve azt mondta: Európának most az a teendője, hogy "egy kicsit gondolkodjon" a helyzeten, elemezze azt. Szerinte az elutasító ír népszavazás eredményét t tiszteletben kell tartani, és kockázatos lenne kijelenteni, hogy új életet lehelnek a szerződésbe, amikor most akadályozó tényezővel kerültek szembe.

"Nekem nincs semmilyen megoldásom" - mondta, és hozzátette: lehet, hogy ír kollégájának, Micheál Martinnak lesz valamilyen ötlete. Martin azonban úgy vélekedett újságírók előtt, hogy most még túl korai lenne megoldási javaslattal előállni. Szerinte először alaposan elemezni kell a népszavazás eredményére vezető okokat, és azt, hogy a történtek miként befolyásolják Írországnak az EU-hoz fűződő viszonyát.

Rupelnél derűlátóbban nyilatkozott Alexander Stubb finn külügyminiszter. Azt mondta, hogy szolidaritást kell mutatni, és hogy "nem fognak magára hagyni egyetlen barátot sem". Ez lényegében annak az elgondolásnak az elutasítása, hogy a lisszaboni szerződést elfogadó országok előbbre lépnek az integráció elmélyítésében, és ebből az írek kimaradhatnak.

Javier Solana, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője valahol Rupel és Stubb véleménye között elhelyezhető kijelentéssel érkezett a luxembourgi tanácskozásra: azt mondta, meg fogják oldani a problémát, de azt nem tudja, hogy miként.

Az unió csúcstalálkozóját csütörtökön és pénteken tartják Brüsszelben. Az EU vezetői azt várják Brian Cowen ír miniszterelnöktől, hogy a csúcson terjessze elő a maga helyzetelemzését, és tegyen megoldási javaslatot.

A Le Monde francia napilap hét végi száma szerint az ír "nem" a szervezet több mint egy évtizede tartó intézményi válságára világított rá: a hidegháború vége óta az EU képtelen működését a folyamatos bővítésekhez igazítani, pedig a tagországok számának növekedésével elengedhetetlenné vált az intézményi reform.

A mértékadó párizsi újság szerint egy megoldás létezik: a jelenlegi EU mellett létre kell hozni azon országok külön csoportját, amelyek elfogadják a minősített többségi szavazás elvét az integráció elmélyítése érdekében.

A "többsebességes Európa" ötletét korábban már számos politikus felvetette, de annak megvalósítására még nem történt kezdeményezés. Németország ezt az opciót elutasítja.

A Le Monde szerint sem egy újabb írországi referendum a többi 26 ország jóváhagyása után, sem Dublin "szabadságolása" az EU-ból, sem a lisszaboni szerződés mindenáron való életbe léptetése nem jelenthet kielégítő megoldást.

Az európai alkotmányos szerződés 2005-ös, Franciaországban és Hollandiában ugyancsak népszavazáson történt elutasítása után az ír "nem" bebizonyította, hogy nem lehet az EU-t megreformálni, ha az egyhangú szavazás elvét nem veti el a közösség. Márpedig a szerződések jelenlegi működésének megváltoztatásához elengedhetetlen az egyhangú szavazás. Ennek a képtelen és abszurd helyzetnek a megszüntetéséhez az EU mellett létre kell hozni egy olyan országokból álló csoportot, amely elfogadja a minősített többségi szavazás elvét – írta a Le Monde.

A The Wall Street Journal úgy érvel, az érvényben levő megállapodások elégségesek az EU működéséhez, a lisszaboni szerződés nem fog hiányozni. A vezető amerikai gazdasági napilap megjegyezte: Dublin leckét adott demokráciából Európának, elutasítva a kontinens hatalmi elitjeinek akaratát. Az írországi népszavazás tanulsága az, hogy az európai politikusoknak a nyilvánosság előtt kell eladni nagyívű terveiket, nem pedig lopva, különösen ha ezek a tervek gyöngítik a tagállamok nemzeti szuverenitását. Merthogy a lisszaboni szerződés a New York-i újság szerint nem volt más, mint kísérlet az egyszer már megbukott EU-alapszerződés feljavított változatának becsempészésére.

Brüsszel nem tartotta tiszteletben az uniós alkotmány tervezetének 2005-ös francia és holland elutasítását, s csak kozmetikai változtatásokat eszközölt a szövegen. Csakhogy a 27 tagállam közül egyedül Írországban népszavazást tartottak az ügyben, és 53 százalékos "nem" lett az eredmény.

A The Wall Street Journal szerint Európának kemény döntéseket kell hoznia olyan kérdésekben, amelyek nem szerepeltek az írországi népszavazáson. Határoznia kell "stabilitási övezetének" keleti kibővítéséről Ukrajna, Grúzia és Törökország felé, és meg kell vitatnia a bevándorlás kérdését, főleg a muszlim arab országok vonatkozásában. Előre kell lépnie a környezetvédelmi politika terén, és megoldást kell találnia az alacsony születési arányra, valamint a nem fenntartható szociális-jóléti terhekre. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS