A japán parlament őslakos népnek ismerte el az ainu kisebbséget
2008. június 07. 12:50, utolsó frissítés: 12:50
A japán parlament őslakos népnek ismerte el egy pénteki határozatában az ország területén mintegy 1300 éve élő s több mint egy évszázada hátrányosan megkülönböztetett ainu kisebbséget.
A törvényhozás által egyhangúlag elfogadott határozat először mondja ki hivatalosan, hogy "az ainu saját nyelvvel, vallással és kultúrával bíró őslakos nép". A képviselők kérik a kormányt, hogy hozzon "azonnali" intézkedéseket az ainuk életkörülményeinek javítására. Mindazonáltal a határozat nem kötelező érvényű a kormány számára.
Noha az elismerés jelképes, valószínűleg azzal jár majd, hogy a társadalom legszegényebb rétegének részét képező ainuk támogatást kapnak a tanulásban és a munkavállalásban. Jelenleg csak körülbelül 17 százalékuk szerez egyetemi diplomát, ami a fele az összes diplomás országos részarányának.
"Ha országunk vezető szerepet akar betölteni a nemzetközi közösségben, akkor nagyon fontos, hogy minden őslakos nép meg tudja őrizni becsületét és méltóságát, illetve át tudja adni kultúráját és büszkeségét a következő nemzedékeknek" - olvasható a határozatban.
A kormány szóvivője szerint tiszteletben tartja a parlament határozatát, de egyelőre nem szólt arról, milyen konkrét intézkedésekkel támogatják majd az ainukat. "A kormány ünnepélyesen elismeri azt a történelmi tényt, hogy az ainu nép hátrányos megkülönböztetés áldozata volt, és országunk modernizációja idején szegénységben élt" - jelentette ki a szóvivő sajtóértekezletén.
Japán 1997-ben elfogadott egy törvényt az ainuk kultúrájának és hagyományainak megőrzéséről. Sokan már akkor is megkésettnek, illetve elégtelennek tartották e törvényt, amely helyébe lépett az 1899-ben hozott, az őslakókat beolvasztó, jogaiktól megfosztó törvénynek. Az 1980-as évek második felében Nakaszone Jaszuhiro kormányfőn még azt a kijelentést tette, hogy a 120 millió lakosú Japán egységes ország.
Az ainuk lélekszáma hozzávetőleg 70 ezer fő, amit azonban óvatosan kell fogadni jogvédő szervezeteik szerint, mert sokan közülük - a diszkriminációtól való félelmükben - titkolják származásukat. A legtöbben közülük Hokkaido szigetén élnek.
Az ainuk eredete nem tisztázott, friss DNS-vizsgálatok eredményei szerint a mai Japán területén élt jomon őstörténeti népcsoport leszármazottai, s akár több ezer év óta ott élhetnek már.(mti/afp/reuters)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
