2020. július 9. csütörtökLukrécia
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Vizsgálják ki a koszovói szerbek elleni háborús bűnöket!

2008. április 11. 17:45, utolsó frissítés: 17:45

Szerbia hivatalosan panaszt tesz az ENSZ-nél a háborús bűnösnek tartott Ramush Haradinaj volt koszovói miniszterelnök szabadon bocsátása miatt, s felszólítja a világszervezetet, hogy vizsgáltassa ki, kínoztak-e meg Koszovóban szerbeket, miként azt Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék volt főügyésze írja egy milánói kiadónál a napokban megjelent könyvében.

A Danas című belgrádi lap beszámolója szerint ezeket a lépéseket Rasim Ljajic, a hágai törvényszékkel folytatott együttműködésért felelős tanács elnöke jelentette be.

A testület arról is döntött, hogy felszólítja a Nemzetközi Törvényszéket: vizsgálja ki, milyen szerepük volt a koszovói ENSZ-közigazgatás, az UNMIK munkatársainak, s főleg Sören Jessen-Petersen egykori ENSZ-főmegbízottnak abban, hogy elkerülhette a büntetést Ramush Haradinaj, akinek a pere során két tanú tisztázatlan körülmények között meghalt, több pedig Carla del Ponte által is tényként kezelt fenyegetés hatására elállt a tanúskodástól.

A gerillavezérből lett volt miniszterelnöknek, s jelenleg a legfőbb koszovói albán ellenzéki erő vezetőjének múlt csütörtöki felmentése egyöntetű felháborodást váltott ki Szerbiában. Haradinajt a szerbek az egyik legvéresebb kezű terrorista parancsnokként, egy egész Nyugat-Koszovót uraló, csempészettel, emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet vezetőjeként tartják számon.

Hágai felmentése nagyon megnehezíti a Nemzetközi Törvényszékkel folytatott együttműködést - nyilatkozta Rasim Ljajic, s ezt azzal indokolta, hogy a szerb közvéleményben erősödik a meggyőződés, miszerint a törvényszék politikai, nem pedig jogi intézmény. Ezért egyre nő azoknak a száma, akik semmilyen indok mellett sem hajlandók elfogadni, hogy akár csak egy szerbet is kiadjanak még Hágának.

A politikus ugyanakkor kijelentette, hogy Szerbia a szomszédainál sokkal jobban együttműködött eddig a Nemzetközi Törvényszékkel, s rászolgált arra, hogy aláírhassa az Európai Unióval a tagsághoz nélkülözhetetlen társulási és stabilizációs egyezményt, amelynek feltétele a törvényszékkel való együttműködés. Utalva arra, hogy ezt legfőképp Hollandia ellenzi, Ljajic közölte: Hollandiának nincs joga ahhoz, hogy a srebrenicai vérengzésben játszott szerepe miatt háborgó lelkiismeretét ily módon próbálja megnyugtatni.

A Vecernje Novosti című belgrádi lap meg nem nevezett forrásból úgy értesült, hogy Brüsszel a jövő héten valószínűleg felajánlja a szerződés aláírását, ami április 28-án fog megtörténni. Az aláíró szerb részről vagy Boris Tadic államfő, vagy Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes lesz. Vojislav Kostunica miniszterelnök, a szerb radikálisok és szocialisták csak akkor hajlandók elfogadni a megállapodást, ha az EU hitet tesz Szerbia területi épsége mellett, vagyis Koszovó függetlensége ellen.

Az aláírás önmagában csak egy gesztus. A szerződés akkor lép életbe, ha minden EU-tagállam ratifikálja, tehát Hollandiának fennmarad a lehetősége, hogy megtorpedózza. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS