Nem beszélnek horvátul a horvátországi romák
2007. december 05. 18:30, utolsó frissítés: 18:30
Csaknem teljes munkanélküliségben, sokszor elkülönített osztályokban, a többségi horvát nyelv ismerete nélkül nőnek fel a horvátországi romák - derült ki azon a tanulmányúton, amelyet a Budapesten kezdődött horvát-magyar műhelykonferencia résztvevői tettek Muraköz (Medimurje) megyében.
"Magyarországon vagy Németországban lenne jó dolgozni" - mondta az MTI tudósítójának tört magyarsággal egy idős cigányember a Kisszabadkához (Mala Subotica) tartozó roma településen. A mintegy 800 lakosú Piskorovec a hatvanas években alakult ki, az elmúlt évekig gyakorlatilag illegális település volt, lakói csak cigányok.
A faluban néhány évvel ezelőtt PHARE-támogatással kavicsos utat építettek, valamint bevezették a villanyt és a vizet. Josip Balog, a helyi roma szervezet vezetője szerint 99 százalékos a munkanélküliség, holott a düledező viskók között akad nem egy új építésű, szépen kialakított ház is.
A közeli Drzimurec iskolájában Josip Balog azt is elmondta a kelet-közép-európai romaügyi szakembereknek, hogy Horvátországban a nyelvtudás hiánya a legnagyobb gond a cigányság felzárkóztatásában. Mivel a szülők, nagyszülők se nagyon beszélnek horvátul, ezért gyermekeik sem tanulják meg a többségi nyelvet.
Az iskola 270 tanulójának több mint 60 százaléka roma, ők már az első osztályban megbuknak, mivel hiányzik a nyelvtudás, ráadásul nagyon sok a tanulási nehézséggel küzdő gyerek. A láthatóan új, minden modern felszereléssel ellátott iskolában óriási a lemorzsolódás, a szülők a gyerekeket 14-15 éves korukban ki is veszik az iskolából.
Milena Klajmer, a horvát kormány roma felzárkóztatásért felelős szakembere az MTI-nek azt mondta: a 4 és fél milliós Horvátországban a hivatalos adatok szerint egy százalék a cigány népesség aránya. A legtöbb roma azonban Muraköz megyében él, itt az arányuk hivatalosan is meghaladja a hat százalékot.
A konferencia résztvevői láthatták a Zalaújvár (Pribislavec) közelében lévő romatelepet, valamint az Alsóbombordon (Donja Dubrava) kialakított új roma házakat. Itt kényszerűségből épültek lakások néhány éve, mert 2000-ben a Dráva áradása elmosta a 17 család által lakott cigánytelepet.
Ürmös Andor, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztályának vezetője a tapasztalatokat úgy értékelte az MTI-nek: láthatóak a különbségek a magyarországi telepfelszámolások és a horvát elképzelések között. Míg Magyarországon egyértelműen a romák felzárkóztatása, lakhatási körülményeik és foglalkoztatási lehetőségeik javítására költenek, addig Horvátországban más feladatok vannak. A leginkább tapasztalható különbség az, hogy a sajátos helyzetből fakadóan Horvátországban egyelőre nem a romatelepek felszámolása a cél, hanem inkább azok legalizálása. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!