Klímakutatók szerint Al Gore következtetései helyesek, ám sok esetben pontatlanok
2007. március 22. 15:57, utolsó frissítés: 2007. március 26. 13:31
Klímavédelmi törvény elfogadását sürgette Al Gore volt amerikai alelnök szerdán a washingtoni kongresszusban; a Földet fenyegető katasztrófáról festett képét, ám érveit a republikánus képviselők kétkedve fogadták.
"A tétlenségnek a környezetre és a gazdaságra nézve is katasztrofális következményei lennének" - fejtette ki, szorgalmazva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítását. Érvei között megemlítette, hogy egy tanulmány szerint
34 éven belül teljesen elolvadhat az Északi-sark jégtakarója.
Gore szerint a káros gázok kibocsátását a jelenlegi szinten be kellene fagyasztani, és az értéket 2050-re 90 százalékkal kellene csökkenteni. Be kellene tiltani az olyan széntüzelésű erőművek építését, amely a légkörbe füstölik a káros gázokat, és a kibocsátásra adót kellene kivetni.
Arról is beszélt, hogy a legszigorúbb üzemanyag-takarékossági normákra van szükség az autók esetében, és a kiotói klímavédelmi egyezményt helyett 2010-ben új nemzetközi megállapodást kell kötni.
"Nemcsak kissé téved, teljesen hibás, amit mond" - közölte Joe Barton, az energia és kereskedelmi bizottság vezető kormánypárti politikusa Texasból, miután Gore azt hangsúlyozta,
a felmelegedés problémájának megoldása erkölcsi kötelesség,
nem pártpolitikai kérdés. Heves szópárbajuk során Barton közölte, nem bizonyított, hogy a széndioxid-kibocsátás okozza a globális felmelegedést, ezen a téren "a tudomány nem egységes". Gore azzal replikázott, hogy a klímaváltozás okáról nem nyit vitát, arról széles körű egyetértés van a tudósok körében. A bolygó beteg, cselekedni kell - szögezte le.
Az 58 éves politikus több dobozt a bizottság elé vitetett 516 ezer képeslappal, amelyeket olyan amerikaiak küldtek az Egyesült Államok minden részéről, akik cselekvést várnak el a kormánytól.
Gore - akit környezetvédelmi munkásságának elismerésére két norvég törvényhozó Nobel-díjra jelölt - közreműködik abban, hogy július 7-én olyan megakoncerteket szervezzenek valamennyi kontinensen, amelyek a klímaváltozás veszélyeire hívják fel a közvélemény figyelmét.
A globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosának tekintett Al Gore tudósok véleménye szerint az általános képet illetően nem téved, következtetései helyesek. Ám sok esetben,
előadásaiban és nyilatkozataiban viszont olyan zavaróan pontatlan,
néha valószerűtlen adatokat közöl, amelyekkel a tudósok nem tudnak "azonosulni". Az NPR rádió Renee Montagne klímaszakértőt kérdezte, aki szerint a tudósok kívülállónak tekintik a volt alelnököt, aki néha túllő a célon. Pl. az az adat, hogy az Északi-sark jégburka egészen pontosan 34 év alatt eltűnhet, a tudósok szerint képtelenség, a veszély még nem ilyen közeli.
A volt alelnök dokumentumfilmjében kifejti, hogy a világon a tengerek szintje több mint 6 méterrel fog emelkedni. Csak éppen arról nem beszél, mennyi idő múlva fog ez bekövetkezni. Szakértők szerint néhány száz éven belül ilyen változás nem várható.
Gore filmjében azt sugallja, hogy a pusztító Katrina hurrikánt emberi tevékenység okozta. A tudósok valóban úgy látják, hogy a viharok erősödhetnek, de egyetlen tekintélyes kutató sem állítja, hogy
éppen a Katrinát a globális felmelegedés okozta.
Renee Montagne szerint Al Gore "túlzásai" Washingtonnak szólnak, ahol a politikai kultúra egyik alapelve az, hogy amíg nincs katasztrófa, addig nem kell változtatni a dolgokon. Gore erre jött rá: ha valóban a klímaváltozásra akarja irányítani a figyelmet, akkor a jövendő krízisről kell beszélnie, még azon az áron is, hogy kissé túllép a tudományos tényeken.
Montagne elmondta: a tudósok nem irigykednek Gore-ra azért, hogy elveszi a kenyerüket, sőt, hálásak neki, amiért az ügy mellett "kampányol". Ezért van az, hogy nyilvánosan nem tiltakoznak Gore állításai ellen, többnyire inkább csak feszengve hallgatnak, vagy
egymás között említik meg a "pontatlanságokat".
A Gallup szerdán közzétett felmérése szerint tíz amerikaiból hat úgy érzi, a globális felmelegedés következményei már érezhetőek; 1997-ben a megkérdezettek 48 százaléka, 2005-ben 54 százaléka gondolta így, idén pedig már 59 százalék véleménye ez. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!