Kínába utazna a dalai láma, feltétel: mondjon le Tibet függetlenségéről
2006. április 03. 15:05, utolsó frissítés: 15:05
Peking ahhoz köti a dalai láma tervezett kínai zarándokútját, hogy a vallási vezető kinyilvánítja: "teljes mértékben" lemond Tibet függetlenségéről - közölte Je Hsziao-ven (Ye Xiaowen), a vallási ügyekért felelős kínai főhivatal vezetője.
A China Daily angol nyelvű napilapban hétfőn nyilvánosságot látott írás szerint Je egyben azt is bejelentette, hogy Kína hajlandó a diplomáciai kapcsolatokat felvenni a Vatikánnal, ha a Szentszék megszakítja viszonyát Tajvannal.
Március elején, a tibeti felkelés kezdetének 47. évfordulója alkalmából a dalai láma jelezte: az idén Kínába óhajt utazni, hogy személyesen is megtapasztalja az ázsiai országban végbement változásokat. Je a lapnak adott nyilatkozatban kifejtette, hogy "beszélhetünk erről", de akkor a dalai lámának végleg és nyilvánosan fel kell adnia a tibeti függetlenségről szőtt álmait.
Miután 1959-ban a tibeti felkelést a kínai néphadsereg vérbe fojtotta, a dalai láma Lhászából az észak-indiai Dharmszalába vonult száműzetésbe, s ez a város a székhelye az ugyancsak emigrációban működő tibeti kormánynak és parlamentnek is.
A dalai láma egyébként korábban lemondott arról, hogy szülőföldje visszanyerje függetlenségét, és egy ideje már csak a tibeti autonómia megadását sürgeti. Peking azonban folyamatosan azzal vádolja a vallási vezetőt, hogy "szeparatizmusról prédikál", és - Je megfogalmazása szerint - egyelőre "nem sikerült világos választ adnia".
A vatikáni-kínai kapcsolatfelvételt Peking ahhoz is köti, hogy a pápai állam "ne avatkozzék be Kína belügyeibe". Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy vatikáni becslések szerint Kínában mintegy nyolcmillió, a pápához hű katolikus hívő titokban tartja istentiszteleteit, míg ötmillió azoknak a katolikusoknak a száma, akik az államilag ellenőrzött vallási közösségekhez tartoznak.
Joseph Cen Cö-kjun, Hongkong érseke, aki nem egészen két hete kapta meg XVI. Benedek pápától a bíborosi kalapot, hétfőn úgy vélekedett, hogy a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékok kezdetéig létrejöhet a diplomáciai viszony Kína és a Vatikán között.
Peking a római katolikus egyházat csak a különleges közigazgatási státust élvező Hongkongban tűri meg. A Kínai Népköztársaságban csak az úgynevezett hazafias egyházat engedélyezik, amely saját maga választja püspökeit, és semmiféle kapcsolatot nem tart fenn a Szentszékkel. Az illegalitásban működő, pápához hű egyházat üldözik mint felforgató szervezetet. A Vatikán az egyetlen európai állam, amely diplomáciai kapcsolatot tart fenn Tajvannal. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!