Autonómiát kapna Koszovó, de a tartomány nagyrészét a szerb kisebbség ellenőrizné
2006. január 10. 13:30, utolsó frissítés: 13:30
A túlnyomórészt albánok lakta Koszovó Szerbia határain belül maradna, de magas fokú autonómiát élvezne, a tartomány jövőjéről folyó tárgyalásokon előterjesztett szerb kormánykoncepció szerint. Eszerint a szakadár tartományban élő szerb kisebbség, – melynek aránya becslések szerint jóval 10% százalék alá csökkent –, az albán autonómia ellenére a tartomány nagy területeit ellenőrizné.
A szerbek saját közigazgatási egységekre tartanak igényt a tartomány északi, keleti és középső körzeteiben – tűnik ki a hivatalos szerbiai tárgyalási célokból. A tartomány déli és nyugati részében fekvő Prizren és Pec jelentős középkori ortodox kolostorait "szerb Koszovóhoz" csatolnák, bár ezeken a vidékeken gyakorlatilag nincsenek szerbek.
Ezen túlmenően a szerb ortodox egyház egész Koszovóban visszakapná a második világháború után a kommunisták által kisajátított földbirtokait. A szerb tervezet nem írja körül pontosan ezeket a földbirtokokat, de hatalmas területekről van szó, tekintve, hogy a háború előtt az egyház volt a legnagyobb földbirtokos Koszovóban.
Bár a szerb közigazgatási egységek nem képeznének összefüggő területet, intézményesen mégis össze lennének kötve egymással, és szoros kapcsolatokat ápolnának Belgráddal. A belgrádi elképzelés szerint a szerbek saját területeiken maguk határoznák meg az oktatás, a rendőrség, a közlekedés, a területrendezés és a bíróságok működésének szabályait.
A Koszovó jövőjéről kialakított hivatalos belgrádi elképzelés ellentétben áll az albán többség koncepciójával. A koszovói albán kormány több ízben világossá tette, hogy az albánok számára kizárólag a korlátlan függetlenség jöhet szóba, a szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett. (mti/dpa)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!