2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Őrizetbe vették a Kanári-szigeteken Gotovina tábornokot – katonái felelősek 150-200 ezer horvátországi szerb deportálásáért

2005. december 08. 17:47, utolsó frissítés: 17:47

Az éjszaka őrizetbe vették a Kanári-szigeteken Ante Gotovina horvát tábornokot, a három legkeresettebb délszláv feltételezett háborús bűnös egyikét – jelentette be Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyésze Belgrádban.

A hágai bíróság szerbek ellen elkövetett emberiesség elleni bűntények miatt 2001 májusában emelt vádat a tábornok ellen. Nagyon sok horvátok ma is hősnek tartja Gotovinát, aki az idén nyáron az horvát tengerparton üdülve szép számban találkozhatott az őt dicsőítő plakátokkal. A körülötte zajló vita az idén márciusban hágott tetőfokára, miután miatta az EU elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Zágrábbal.

Az 1953-ban született katona 19 évesen lépett be a francai idegenlégióba. A kiképzés után a deszantos-diverzáns elitegységhez került. 1974-ben Dzsibutiban volt első bevetése, majd Csádban, Zairében, Elefántcsontparton és más háborús gócokban harcolt. A légióban bajtársa volt többek között a későbbi szerb titkosszolgálati ezredes, Milorad Lukovic Legija, akit Djindjic néhai szerb miniszterelnök meggyilkolásán kívül számos más politikai bűnténnyel vádolnak Szerbiában.

Gotovina 1978-ban leszerelt: Dél-Franciaországban letelepedve környezetéhez volt légiósok, titkos ügynökök és szélsőjobboldali aktivisták tartoztak. Lapértesülések szerint 1986-95 között Franciaországban háromszor is elítélték lopás, emberrablás és zsarolás miatt, de csak egyszer ült börtönben egy évig ékszerlopás miatt.

1991 közepén tért vissza Horvátországba, belépett a hadseregbe, szinte azonnal dandárparancsnokká nevezték ki. A horvátországi háború idején 1993 elejétől 1996-ig a spliti katonai körzet parancsnoka volt. Katonái többek közt Mrkonjic Gradban harcoltak, az utóbbi helyszínen halomra lőtt boszniai szerb katonafoglyokat találtak.

A szerb kézen lévő knini Krajina bevételére indított Fergeteg fedőnevű villámhadművelet után – amely 1995 augusztusában kezdődött – Gotovina az említett városban rendezte be főhadiszállását. Franjo Tudjman elnök utódja, Stjepan Mesic 2000 októberében nyugdíjaztatta.

A hágai vádirat szerint katonái a Fergeteg hadművelet idején legalább 150 szerb polgári lakost mészároltak le, és ők a felelősek 150-200 ezer horvátországi szerb deportálásáért és eltűnéséért. A vádemeléssel egy időben adtak ki ellene körözést a horvát hatóságok, illetve az Interpol is köröztetni kezdte, de négy éven át nem tudtak nyomára bukkanni. Az idén márciusban Horvátországban zárolták a szökevény teljes vagyonát. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS