A Siemens és a Volvo is fizetett csúszópénzt Szaddámnak
2005. október 28. 10:54, utolsó frissítés: 10:54
Az Olajat élelmiszerért programról tegnap közzétett zárójelentés szerint a legtöbb, Szaddám Huszein iraki diktátornak csúszópénzt fizető vállalat orosz és francia volt. Közvetlenül vagy közvetve kenőpénzt fizetett az iraki rezsimnek egyebek között a Paribas, a DaimlerChrysler, a Siemens és a Volvo.
A Paul Volcker által vezetett független jelentés nyitva hagyja, hogy melyek azok a cégek, amelyek szándékosan fizettek titokban felárat, és melyek azok, amelyek esetében a felelősség a közvetítő ügynököt terheli, és a vállalat alkalmasint még csak nem is tudott a kenőpénzről.
Az ENSZ 1996-tól 2003-ig működtette fennállásának legnagyobb humanitárius programját, amely a bagdadi rezsimet sújtó büntetőszankciók következtében ínséget szenvedő iraki lakosság helyzetének enyhítésére szolgált.
Irak az ENSZ felügyeletével korlátozott mennyiségben kőolajat adhatott el, és a bevételből élelmiszert és gyógyszert importálhatott. A rezsim maga választhatta ki a közvetítő üzleti partnereket, és általában olyan országból való céget részesített előnyben, amelynek kormánya a szankciók megszüntetése mellett foglalt állást.
A 64 milliárd dolláros programban részt vevő külföldi cégek közül csaknem minden második, szám szerint mintegy 2400 fizetett titokban kenőpénzt az iraki hatóságok jutányos olajeladási megbízásaiért, s az így húzott sápokból Szaddám Huszein klikkje 1,8 milliárd dollár illegális jövedelemre tett szert.
A nagyszabású, 35 millió dolláros költségvetésű vizsgálat során száz könyvviteli és egyéb szakértő aktahegyeket fésült át különféle országokban. A bizottság korábbi négy jelentésében elmarasztalta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt és a Biztonsági Tanácsot is azért, amiért nem gyakoroltak kellő ellenőrzést a program felett. A program korábbi vezetőjét, Benon Sevant azzal vádolta, hogy 147 ezer dollár vesztegetési pénzt zsebelt be. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!