2023. május 30. keddJanka, Zsanett
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miközben a világ szeme az orosz-ukrán térségen, mi lesz szerdán? Ukrán zászlókat kell kitűzni és himnuszt énekelni Ukrajnában

2022. február 15. 08:13, utolsó frissítés: 08:13

Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin elnöknek.


Lavrov szerint a biztonság oszthatatlansága elvének értelmezésére vonatkozó orosz kérésre beérkezett válaszok "elégtelenek" voltak, és Moszkva a továbbiakban nem is fog törekedni arra, hogy a vonatkozó EBESZ-dokumentumok összes aláírójától nemzeti minőségében kérjen állásfoglalást.

"A miniszter kollégáim közül senki sem válaszolt a közvetlen megkeresésemre. Két kis papirost kaptunk: egyet (Jens) Stoltenberg tisztségviselőtől, a NATO főtitkárától, a másodikat pedig (Joseph) Borrell tisztségviselőtől, az európai külpolitikai szolgálat diplomáciájának vezetőjétől. Ezekben azt mondják: 'ne aggódjanak, folytatni kell a párbeszédet, a lényeg az, hogy biztosítsák a feszültség csökkentését' Ukrajna körül" - mondta a tárcavezető. Korábban Marija Zaharova külügyi szóvivő azt közölte, hogy Stoltenberg és Borrell nem is szerepelt a Lavrov kérését tartalmazó levél 37 címzettje között.

Az orosz külügyminiszter hétfőn azt is mondta Putyinnak, hogy Oroszország nem áll készen a vég nélkül tárgyalásokra az Egyesült Államokkal és a NATO-val a Moszkvát érintő kulcsfontosságú biztonsági kérdésekről, de van esély a megállapodásra.

A kijelentés nyomán a rubel árfolyama erősödésnek indult.

"Nem egyszer elmondtuk már, hogy figyelmeztetünk a végtelen beszélgetések tarthatatlanságára az olyan kérdésekről, amelyek ma követelnek megoldást, de mégis, valószínűleg, a külügyminisztérium vezetőjeként azt kell mondanom, hogy mindig van esély" - fogalmazott Lavrov.

"(A tárgyalások) természetesen nem folytatódhatnak a végtelenségig, de e szakaszban azt javasolnám, hogy folytassák és bővítsék ki őket" - tette hozzá.

Lavrov azt is elmondta, hogy az orosz garanciaigényekre adott válasz nem elégítheti ki Moszkvát. Közölte, hogy Washington nemet mondott a Moszkva által felvetett három kulcskérdésre, arra, hogy a NATO ne folytassa keleti terjeszkedését, ne telepítsen csapásmérő eszközöket az Oroszországgal szomszédos területekre, és hogy a szövetség katonai konfigurációja térjen vissza az 1997-es álláspontokhoz, amikor aláírták a NATO és Oroszország alapmegállapodását, amelyben a biztonság oszthatatlanságának célkitűzése első ízben került megfogalmazásra ebben a formában.

Fontosnak nevezte, hogy nemzetközi dokumentumokba foglalták: egyetlen ország, egyetlen országcsoport, egyetlen szervezet sem uralhatja az EBESZ térségét. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a NATO és "a helyét kereső Európai Unió" megpróbálja elérni, hogy ők határozzák meg a kontinens további fejlődését.

Megismételte, hogy az orosz felet elsősorban az amerikai válasz érdekli, mert mindenki számára világos, hogy a nyugati táborban ki játssza a főszerepet. Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is igyekszik választ kapni nyugati partnereitől a Moszkva által a biztonsági garanciákkal kapcsolatban feltett kérdésekre, miközben "más aspektusokban fejleszti a párbeszédet".

"Nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk"

- mondta Olaf Scholz német kancellár hétfőn Kijevben, kijelentve egyúttal, hogy következményei lesznek egy Ukrajna elleni esetleges orosz agressziónak, és erre moszkvai látogatása alkalmával is figyelmezteti a Kremlt. A német politikus ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalásukat követően közösen tartottak.

"Ukrajna szuverenitása és területi integritása Németország számára nem lehet megbeszélések tárgya. A német kormány számára egyértelmű, hogy a további katonai agresszió politikai és gazdasági következményekkel jár Oroszország számára. Ezt holnap Moszkvában is hangsúlyozom" - hangoztatta Scholz.

A kancellár közölte, hogy a Nyugat kész folytatni a tárgyalásokat Oroszországgal az úgynevezett biztonsági garanciákról a jelenlegi feszültség enyhítése érdekében. "Aggodalommal tölt el bennünket az ukrán-orosz határon kialakult helyzet. Az Oroszországi Föderáció katonai tevékenysége számunkra észszerűtlen, nincs logikus ok a katonai potenciál ottani növelésére" - hangoztatta.

A Donyec-medencei szakadár területekkel kapcsolatosan Scholz azt mondta, Zelenszkij biztosította őt afelől, hogy Ukrajnában készek vitára bocsátani e területek különleges státusáról és az ottani helyi választásokról szóló törvénytervezeteket.

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna "eltérő információkat" kap a jelenlegi helyzet kockázatairól, ezért szükségesnek tartja, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön.

Az elnök kommentálta Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövetének vitát kiváltó sajtónyilatkozatát, amelyben a diplomata azt mondta, hogy Kijev hajlandó "rugalmasságot" tanúsítani az ország NATO-csatlakozásának kérdésében. "Sajnos nem minden múlik Ukrajnán. Szeretnénk a NATO-tagságot, ez a területi integritásunk záloga és ez rögzítve van az ukrán alkotmányban is. Ami azt illeti, hogy jól vagy rosszul értettük-e Prisztajko urat, az általa elmondottakban figyelnünk kell néhány részletre. Ma sok újságíró és sok vezető tesz utalásokat Ukrajnának arra, hogy nem szabad kockáztatnia és ne tegye fel folyamatosan a jövőbeni szövetségi tagság kérdését, mert ezek a kockázatok összefüggnek Oroszország reakciójával. Úgy tűnik, ezt már senki sem titkolja... De egyébként is ez a döntés rajtunk múlik" - fejtegette Zelenszkij.

Az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy nem kapott konkrét választ a nyugati vezetőktől arra, milyen büntetőintézkedéseket készülnek bevezetni Moszkva ellen, ha fokozza az agressziót Ukrajnával szemben, holott ezt a kérdést többször is feltette az elmúlt hónapokban.

Scholz erre azt válaszolta: "kétségtelen, hogy nem tudjuk, mit tegyünk, de felkészültek és elszántak vagyunk".

A kancellár kiemelte még, hogy Németország az elmúlt nyolc évben minden más országnál nagyobb mértékben támogatta Ukrajnát anyagilag. Bejelentette egyúttal, hogy országa 150 millió euró gyorshitelt nyújt Ukrajnának.

Zelenszkij cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint családja elhagyta volna az országot. "A családom mindig velem van és Ukrajnával. Ukrajna és a társadalom számára alapvető fontosságú, hogy itt legyünk" - szögezte le az államfő.

Kijev nem gondolja, hogy február 16-án vagy 17-én Ukrajnát nagyszabású orosz támadás érhetné

- jelentette ki Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő azután mondta ezt újságíróknak, hogy véget ért a parlament és a frakciók vezetői, Denisz Smihal miniszterelnök és az ő részvételével zárt ajtók mögött megtartott értekezlet. Ismételten leszögezte, hogy az ország vezetése "kézben tartja a helyzetet". Megjegyezte, hogy Oroszország felől a fenyegetés most is folyamatosan megvan, és tart mindaddig, "amíg behatolnak a területünkre". Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ukrán "hadsereg, a biztonsági és védelmi szektor készen áll a mostani kihívásokra". "Lehet valamilyen bajkeverés Oroszország részéről? Igen, lehet, de mi készen állunk rá" - hangoztatta a védelmi tanács vezetője.

Danyilov "ostobaságnak" nevezte az Ukrajna légtere, illetve tengeri kikötői lezárásának lehetőségét. Leszögezte: nem felel meg a valóságnak mindaz a szóbeszéd, miszerint "ma kellett volna döntést hozni a légtér és egyes tengeri kikötők lezárásról". Felszólította azokat az ukrán parlamenti képviselőket, akik "külföldön tartózkodva felfújják ezt", hogy "hagyják abba a riogatást". "Ami a repülőgépeket illeti, tegyünk pontot az i-re: nem zárjuk le az égboltunkat, nincs erre semmi okunk" - fogalmazott az RNBO titkára.

A tisztségviselő szerint egyes vállalatok, amelyek repülőgépeket bérelnek, "túlbiztosítják magukat". Emlékeztetett arra, hogy vasárnap volt egy kormányülés, amelyen további forrásokat - 16,6 milliárd hrivnyát - különítettek el a biztosító- és lízingtársaságok számára "bármilyen probléma esetére", azaz arra, hogy szavatolják a repülésbiztonságot Ukrajnában.

Az Ukraine International Airlines (UIA) ukrán légitársaság külföldi hírügynökségeknek eljuttatott hétfői nyilatkozatában közölte, hogy külföldre menekítette egyes repülőgépeit egy esetleges orosz támadás veszélye miatt. A kijevi székhelyű vállalat egyebek között azzal indokolta a lépést, hogy a biztosítótársaságok megszüntették egyes járatainak biztosítását az ukrán légtérben. Nem sokkal korábban a KLM holland légitársaság felfüggesztette az Ukrajnába induló összes járatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben videoüzenetben fordult az ukránokhoz, amelyben bejelentette, hogy február 16-át az egység napjának nyilvánította. Az általa kiadott rendelet szerint ezen a napon minden településen ki kell tűzni Ukrajna állami zászlóját a házakra, 10 órakor el kell énekelni az ukrán himnuszt, az ország külképviseletein pedig imázsépítő rendezvényeket kell tartani az összefogás és Ukrajna támogatásának kifejezésre juttatása céljából.

Eközben

Boris Johnson brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök tájékoztatta egymást telefonon a világ más országainak vezetőivel tartott legutóbbi megbeszéléseiről. Van még mód az ukrajnai válság diplomáciai megoldására, ugyanakkor fontos, hogy az európai országok csökkentsék függésüket az orosz földgázszállításoktól - vélik.

A Downing Street illetékese szerint Johnson és Biden hangsúlyozta hétfői megbeszélésén, hogy bármiféle további orosz behatolás Ukrajna területére elhúzódó válságot jelentene Oroszország számára, és ez a válság Oroszországnak és az egész világnak kiterjedt károkat okozna. A két vezető egyetértett abban is, hogy a nyugati szövetségeseknek egységesnek kell maradniuk az orosz fenyegetésekkel szemben, beleértve jelentős szankciócsomag bevezetését arra az esetre, ha az orosz agresszió eszkalálódna.


Addig is az Egyesült Államok bezárja kijevi nagykövetségét,

mielőtt egy esetleges orosz invázió megtörténne Ukrajnában - jelentette be hétfői közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

"Az orosz haderő felvonulásának drámai felgyorsulása miatt ukrajnai nagykövetségünket ideiglenesen áthelyezzük Kijevből Lvivbe" - fogalmazott Blinken közleményében. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a Biden-kormány továbbra is kapcsolatban áll az ukrán politikai vezetéssel és "intenzív diplomáciai erőfeszítéseket folytat, hogy enyhítse a válságot".

Blinken kiemelte, hogy a mostani lépések csak "óvintézkedések", és az Egyesült Államok elkötelezettsége Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt rendíthetetlen. A külügyminiszter ismét felhívta a figyelmet, hogy továbbra is a diplomáciai megoldásra törekszenek.

"Kapcsolatban állunk az orosz kormánnyal, Biden elnök felhívta Putyin elnököt, én pedig tárgyaltam Lavrov külügyminiszterrel" - fogalmazott. "Bízunk benne, hogy munkatársainkat visszaküldhetjük a (kijevi) nagykövetségre, amint a körülmények lehetővé teszik" - tette hozzá Blinken.

A tárcavezető felhívta az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárok figyelmét arra, hogy regisztráljanak a külügyminisztériumnál és tájékozódjanak a biztonsági helyzettel kapcsolatos új fejleményekről.

Az amerikai tisztviselők folyamatosan arra biztatják az amerikaiakat, hogy éljenek a kereskedelmi járatok nyújtotta lehetőségekkel, és hagyják el Ukrajnát a konfliktus esetleges kitörése előtt. Az amerikai kormány ugyanis nem támogatna egy olyan tömeges evakuálást, mint amilyen Afganisztánban történt.
(mti)

Illusztráció: Wikipedia

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS