2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Folytatódnak az összecsapások Kazahsztánban: több százan megsérültek, sokan meghaltak

2022. január 06. 18:04, utolsó frissítés: 19:27

A kazah rendvédelmi szervek 18 tagja meghalt, és 748 megsebesült Almatiban a tüntetőkkel lezajlott összecsapásokban - közölte a Habar-24 tévécsatorna csütörtökön a városi parancsnokságra hivatkozva. A híradások szerint két halottat lefejeztek. A rendőrség korábban azt is közölte, hogy az összecsapásokban a hatósági beavatkozás nyomán több tucat "rendbontó" is meghalt.


Arról, hogy mennyire súlyosak az összecsapások, s mennyire agresszívak a tüntetők nem nagyon lehet tudni, a hatóságok országszerte kikapcsolták az internetet, leginkább hivatalos közleményekre lehet hagyatkozni. A kazah egészségügyi minisztérium híradása szerint eddig már több mint ezren sérültek meg a tüntetésekben, ebből mintegy 400-at kórházban ápolnak. A belügyminisztérium szerint több, mint 2000 embert tartóztattak le eddig.

A legfrissebb tudósítások szerint "egy terroristacsoportot megsemmisítettek az almati rendőr-főkapitányság közelében" a város feletti ellenőrzés visszaszerzése miatt indított rendőri műveletben. A belügyminisztérium nem közöl adatokat a fegyveres erők által meggyilkolt tüntetőkről.

Korábban Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) államfőinek segítségét kérte az országát fenyegető „terrorveszély” ellen. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) tanácsa úgy döntött, Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit.

A kirgiz hadsereg tagjai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete békefenntartó missziójának részeként csak a stratégiai létesítmények védelmére küldhetők Kazahsztánba. Ezt már Erbol Szultanbajev, a kirgiz államfő sajtótitkára jelentette be csütörtökön. Hozzátette: a kirgiz katonák nem vesznek részt semmilyen harci tevékenységben a szomszéd országban.

A kirgiz képviselők csütörtökön határozatképtelenség miatt ugyanakkor nem dönthettek, mert elnapolták a rendkívüli ülést, ahol megvitatták volna a katonák Kazahsztánba küldését egy békefenntartó misszió részeként. Erről a parlamenti adminisztráció tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget. "A rendkívüli ülésre csak körülbelül negyvenen gyűltek össze" - tette hozzá a parlamenti hivatal szóvivője.

A kirgiz törvények szerint a csapatok külföldre küldéséről a törvényhozás dönt. A 90 fős parlamentben egy ilyen döntéshez legalább 60 képviselő szavazata szükséges. Csütörtökön a kirgiz alakulatok Kazahsztánba küldésének mintegy 20 ellenzője sztrájkőrséget állított a parlament épülete előtt. A kirgiz külügyminisztérium közlése szerint a helyi hatóságok megkezdték azoknak az állampolgáraiknak a kimenekítését Kazahsztánból, akik vissza akarnak térni hazájukba.

Egy másik közép-ázsiai állam, Tádzsikisztán kész segítséget nyújtani Kazahsztánnak az országban kialakult fenyegetés elhárítására a KBSZSZ keretében - közölte csütörtökön az ország külügyminisztériuma.

Emomalii Rahmon tádzsik elnök kifejezte országa hajlandóságát arra, hogy teljesítse a Kazahsztánban fennálló fenyegetettség felszámolásával, a szervezetben viselt tagsággal járó kötelezettségeket. Az államfő telefonbeszélgetést folytatott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel, aki a szervezet soros elnöke - számolt be csütörtökön a tádzsik elnök sajtószolgálata.

Az örmény külügyminisztérium csütörtöki közleményében aggodalmának adott hangot azon hírek miatt, amelyek szerint terroristacsoportok hatoltak be Kazahsztánba, és meggyőződését fejezte ki, hogy politikai problémákat nem lehet erőszakkal megoldani.

Moszkva szerint a kazahsztáni válság egy olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását – közölte az orosz külügyminisztérium azzal összefüggésben, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) tanácsa úgy döntött, Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit. A kommüniké szerint Oroszország a baráti országban a közelmúltban történt eseményeket arra irányuló, kívülről szított kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását.

A külügyi tárca hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció folytatja a szoros konzultációkat a kazah féllel és más KBSZSZ-szövetségesekkel, „hogy elemezzék a helyzetet, és szükség esetén további hatékony lépéseket foganatosítsanak, mindenekelőtt a kazah rendvédelmi szervek támogatására a terrorellenes művelet végrehajtásában, szavatolva az ország minden békés állampolgárának biztonságát. A fellépés kiterjed a létfontosságú infrastrukturális létesítmények biztonságára, felszabadításukra, hogy visszaállítsák felettük a kazah hatóságok ellenőrzését.”

„A köztársaság normális életének mielőbbi helyreállításában vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium. Az Európai Unió közben arra kérte Oroszországot, hogy tartsa tiszteltben Kazahsztán szuverenitását és függetlenségét.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. Egyben bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjetköztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” ellen.

A KBSZSZ-t hat volt szovjetköztársaság, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Örményország alkotja. A kazahsztáni művelet az első éles bevetése a szervezetnek, amely eddig csak közös hadgyakorlatokat tartott. Ezzel egy időben a Türk Államok Szervezete (a korábbi Türk Tanács) egy közleményben tudtul adta, hogy a szervezet kész támogatást nyújtani a kazah kormánynak és az ország népének.

A 2009-ben alakult Türk Tanács a mai török nyelvű államokat egyesítő nemzetközi szervezet, melynek fő célja a tagok közötti átfogó együttműködés fejlesztése. A szervezet Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Törökországból és Üzbegisztánból áll, Magyarország és Türkmenisztán pedig megfigyelőként vesz részt benne. (mti/hvg/digi24)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS