2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egy évvel a Capitolium ostroma után Amerika még mindig ugyanott tart: mélyül az árok a demokraták és republikánusok között

2022. január 06. 15:59, utolsó frissítés: 15:59

Egy éve múlt, hogy a 2020-as választáson vesztes Donald Trump elnököt támogató tüntetők betörtek az amerikai Kongresszus épületébe, amire sosem volt még példa az Egyesült Államok történetében. A később lázadásnak minősített esetet a választási eredmények és a szavazatszámlálás gerjesztette harag táplálta, ami egy év után valamelyest csitult, de messze nem múlt el, és politikai hatása szinte változatlan. Az Euronews összefoglalta, hogy mi történt azóta.


Még mindig nem teljesen világos, mi és hogyan történt aznap

Az NPR adatbázisa szerint a támadásban (amit az FBI belső terrorcselekménynek nevezett) 140 rendfenntartó sérült meg. A halálos áldozatok száma öt, köztük Ashli ​​Babbitt pilótanő, akit a Capitolium őrsége lőtt le. A végleges kár egymillió dollárra rúg. A támadásra válaszul az Igazságügyi Minisztérium megindította az amerikai történelem legnagyobb bűnügyi nyomozását, amelyben országszerte ezernél több szövetségi nyomozó és ügyész vett részt.

A jelen adatok szerint a mintegy kétezer résztvevőből eddig 700 személyt vádoltak meg, de a szám még növekszik és a körözések hatályban maradtak. Mind az 50 államban folynak kisebb-nagyobb súlyú eljárások (még Hawaiin is), mivel a szervezők az egész országban készültek az akcióra. A vádlottak legnagyobb része fehér, alsó vagy alsó-középosztálybeli férfi.

Az Igazságügyi Minisztérium három kategóriába sorolta az eseteket: azok, akik napokon, heteken, sőt hónapokon keresztül összeesküdtek a Capitolium megtámadására; azok, akik erőszakosan támadták meg az őrséget, és azok, akik a tömeg részeként betörtek az épületbe, de más bűncselekményt nem követtek el. Utóbbi csoport alkotja a többséget.


Az események láncolata

163 támadó ismerte el bűnösségét egy vagy több vádpontban. Az eddig elítéltek 42%-a börtönbüntetést kapott, átlaguk 130 nap. Az összes vádból csak egyet ejtettek.



A hatóságokat leginkább azok jelenléte aggasztotta, akik aktív katonai szolgálatban álltak, vagy hivatásos rendőrök, vámtisztek, köztisztviselők voltak. Esetükben a végső szankció súlyosabb lehet. Erősebb ítéletek születtek (150-300 nap) azok ellen, akik valamilyen szélsőséges csoporthoz tartoztak, mint a QAnon-mozgalom, a Proud Boys vagy az Eskütartók. Ugyanakkor az eleinte megjósolt súlyos büntetések, melyek a 20 évet is elérhették volna, elmaradtak. A bírók országszerte arra jutottak, hogy a fizikai károkozás nem volt túlzottan súlyos (mintegy 1 millió dollár), viszont üzenni kell a társadalomnak, hogy a demokrácia intézményei sérthetetlenek.

A republikánus kongresszusi vezetők kerülik, hogy az évforduló túl nagy súlyt kapjon, és a frakciótagokat arra kérik, hogy inkább Joe Biden kormányzásának hibáira irányítsák a figyelmet. Egy év múltán sincs a konszenzusnak jele abban, hogy maga az amerikai társadalom mit gondol a történtekről. Közvéleménykutatások szerint a demokraták 93%-a a kormányhatalom elleni támadásnak tartja (szélsőségesség, anarchizmus), miközben a republikánusok közül csak minden ötödik gondolja így.

Az ostrom két fontos irányzatot hozott felszínre, amelyek a következő években jelen maradnak az amerikai politikában. Az első a többoldalú és sokféle szélsőség általános megjelenése, ami már 2020-ban is riadalmat keltett. A lázadók többsége hétköznapi amerikai volt, aki csak az elmúlt egy-két évben sodródott tömegesen a radikális nézetek felé.

A másik tétel a napi politikai kérdések és a szélsőségesség összekapcsolódása. A koronavírus-válság és az elnökválasztási vihar csúcsra járatta az érzületeket, és a politikát irányító tényezővé emelte az indulatokat. A régebben még világos ideológiájú szerveződések összemosódtak a hamis hírek és a közösségi média szerzőivel, a klasszikus politika helyét az extremizmus kezdte elfoglalni. Ebben a gyors átformálódásban szenátorok, képviselők, vezető újságírók, művészek és közkedvelt sportolók is részt vettek.

A kongresszusi többséget és a Fehér Házat megszerző demokraták előtt megnyílt a lehetőség az amerikai politika teljes átrendezésére, de 2021 során ezzel kevéssé tudtak élni. A megtorpanás két fő oka a koronavírus-válság lezáratlansága és az egész nemzetet megalázó afganisztáni kivonulás volt. Tavaly augusztus végétől mérve Joe Biden elnök mélyrepülésbe váltott, és már saját pártján belül sem képes megfelelő egységet szervezni terveinek átviteléhez.

Január 6. lehetőséget kínál a rendszer újraindítására, érzelmi- és értékalapon. A demokratáknak szinte létkérdés, hogy a törvényhozás elleni támadás napirenden tartásával a kormányzásukat fenyegető jobboldali szélsőségekre figyelmeztessenek. Az évforduló alkalmából a Kongresszus egy sor megemlékezést és beszédet tervez, ahol a törvényhozók felidézhetik, hogy milyen élmény volt elbújni a dühös randalírozók elől, a védőrség (Capitol Police) vezetői pedig beszámolnak a modernizált biztonsági feltételekről.

Az évforduló sok demokrata reményei szerint elhozhatja a párton belüli megbékélést, ami főként Manchin és Sinema szenátorok visszaállítását jelentené a csatasorba, akik mindeddig gátolták az elnök több pénzügyi előterjesztését. Azt remélik, hogy velük együtt sikerül eltörölni a törvényjavaslatokat gátló 60%-os határt és a nevezetes filibustert, de ennek reménye halvány. Még akkor is, ha a Szenátusban akad 5-8 republikánus, aki elítéli a január 6-án történteket. A legerőteljesebb republikánus kritikus továbbra is Liz Cheney, ifj. Bush alelnökének lánya, aki szerint a támadás az elnöki feladatkör elhanyagolása volt.

A kongresszusi belharcok hangzavara elfedi, hogy a politikai rendszer más szintjein viszont nő a türelmetlenség a lassú döntések miatt. Figyelmeztetnek, hogy a városok és a kistelepülések nem várhatnak ennyit a központi határozatokra, miközben járvány és növekvő infláció nehezíti az életüket. Az USA Polgármestereinek Konferenciáján több tucat republikánus aláírás is rákerült arra a felhívásra, ami a kongresszusi döntéshozatal felgyorsítását sürgeti.



A vizsgálat nem zárult le

Közben folytatódik az ősszel keservesen felállított kétpárti vizsgálócsoport munkája, amivel még egy ideig befolyásolni lehet a közbeszédet, de csökkenő hatásfokon. Az eddigi meghallgatások nem hozták meg a remélt eredményt, vagyis a demokrácia erejének és tekintélyének gyors visszaállítását. Jelenleg a választók között már nem éri el a kétharmadot azok aránya, akik féltik a demokráciát az erőszaktól, és feltűnő, hogy a 2002-es 90%-ról 54-re apadt azoknak az aránya, akik büszkék a demokráciára, és azt a legfontosabb értékek közé sorolják. Mindössze 28 százalék gondolja úgy, hogy szabad erőt használni a törvénytelenül tiltakozókkal szemben, egyharmad viszont igazolhatónak tartja a hatóság elleni erőszakot. A vietnámi háború kezdete óta ez az arány sosem volt ilyen magas.

A tényfeltárást nehezíti, hogy még mindig nem született döntés arról, hogy a bizottság hozzáférhet-e az előző elnök bizalmas hivatali irataihoz és telefonhívásaihoz a támadás előtti napokból és január 6-a délelőttjén. Donald Trump az iratok blokkolását kérte a Legfelsőbb Bíróságtól, a bizottság pedig december végén újra kérelmezte a hozzáférést. Továbbra sincs bírói döntés a volt elnök ellen indított további perekben, amiket a capitoliumi őrség tagjai jegyeztek be.

A vizsgálóbizottság arra hivatkozik, hogy a dokumentumok megismerése alapvető nemzetbiztonsági érdek, egyrészt az erőszakos események, másrészt az elnöki hatalom korlátozásának alkotmányos igénye miatt. A január 6-i eseményeket úgy tekintik, mint a békés hatalomátadás elleni puccskísérletet, amire még sosem volt példa, és amit a jövőben meg kell akadályozni. Maga Biden elnök és az alsóbb bíróságok már hetekkel korábban engedélyezték az archívum átadását, mert a dokumentumok visszatartása helyrehozhatatlan károkat okozna.

A volt elnök szakértői viszont azt hangoztatják, hogy a vizsgálóbizottság nem legitim, és nincs jogalkotói célja sem. Az eljárást inkvizíciós kísérletnek tartják, ami meghaladja a Kongresszus hatáskörét és egyben alkotmánysértő is, mert az elnöki hatáskört csorbítja.




Sokan csak Trump döntésére várnak - egyes demokraták pedig azért imádkoznak, hogy induljon újra

A volt elnök korábban sajtóértekezletet jelentett be floridai birtokán, megemlékezve a januári eseményekről, és amelyen politikai foglyoknak tervezte nevezni a per alá vont rendbontókat. Több bizalmasa ezt nem tartotta jó ötletnek, és végül a tájékoztatót lefújták. Alyssa Farah, aki a stratégiai kommunikációért felelt Donald Trump idején, azt mondja, hogy „az elnök rossz tanácsot kapott, mert helyesebb most hallgatni, és inkább azokat hagyni beszélni, akik szenvedtek azon a fontos napon”. A sajtóértekezlet helyett a volt elnök nagygyűlést hirdetett meg Arizonába, január 15-re. Egyben követeli, hogy a capitoliumi vizsgálat ne csak az ő aznapi szerepére fókuszáljon, hanem nézze át Nancy Pelosi házelnök e-mailjeit is a kongresszusi őrség és a biztonsági szolgálatok vezetőivel.

Az „Év Kérdése” továbbra is az (ami aligha változik az őszi időközi választásokig), hogy a volt elnök jelölteti-e magát ismét a 2024-es választásokon. Donald Trump blogjának üzenetei erősen utalnak egy ilyen szándékra, de ennek megerősítése akkor valószínű, ha az új Kongresszus összetétele kiderül novemberben.

Nincs változás abban, hogy Trump súlya a republikánus pártban és szavazónak körében továbbra is meghatározó, és nyomásgyakorló befolyása nőtt tavaly január óta. Üzeneteiben rendre állást foglal bármely helyi választás általa favorizált jelöltje mellett, és többnyire sikerrel. A novemberi virginiai kormányzóválasztás eredményét személyes sikerének is tekinti, és nem is alaptalanul, mert hatalmas energiákat fektetett a győzelembe.

Jelenleg az amerikaiak alig 13%-a feltételezi, hogy azok a republikánus politikusok, akik ősszel esetleg veszítenek, szó nélkül elfogadják majd a szavazás eredményét, míg 68% bizonytalan ebben. Ez azt jelzi, hogy Trump elnök kampánya az elcsalt választásokról továbbra is nagyon hatásos. A fennálló jogrenddel való szembefordulás jele, hogy több tanú sorozatosan elmulasztja a megjelenést a vizsgálók előtt, és az ex-elnök két idősebb gyermeke, Ivanka és ifj. Donald Trump is bejelentették, hogy nem tesznek eleget a washingtoni ügyészség újabb idézésének a család ingatlanügyeinek kivizsgálására.

Mégis, egyre több demokrata ad hangot annak a reménykedésnek, hogy végül Donald Trump lesz a kihívó '24-ben. Ezt arra alapozzák, hogy a republikánusok körében több fiatalabb és innovatív jelölt mutatja magát, akiket nehéz legyőzni, míg Trump sérelmi és revanspolitikát folytat. A demokrata remények szerint két év múlva egy múltba visszafelé mutató program már nem fogja érdekelni a választókat. Bíznak abban is, hogy a COVID-válság addigra megoldódik, és a lakosság érezni és értékelni fogja a pénzügyi stimulusok remélt hatásait is. (Euronews)

Nyitókép: Wikipédia, készítette: Tyler Merbler

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS