2022. január 29. szombatAdél
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Január elsejétől Franciaország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

2021. december 31. 19:02, utolsó frissítés: 19:02

Január elsejétől fél évre Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja szerepel.


A január 1-től június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, továbbá egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása.

A francia elnökség szerint olyan Európára van szükség, amely meg tudja védeni értékeit és érdekeit, valamint képes ellenőrizni a határait oly módon, hogy elkerülje az emberi tragédiákat a tengereken és a szárazföldi határokon. Ehhez Párizs a schengeni térség reformját mozdítaná elő új határvédelmi mechanizmusokkal, továbbá megerősítené Európát, hogy megfelelően tudjon válaszolni a legnagyobb gazdasági, oktatási, és katonai kihívásokra is.

Emmanuel Macron francia elnök december elején az Európai Unió Tanácsának következő féléves prioritásait ismertető beszédében elmondta: az uniós tanács a változó éghajlati problémákra, a digitális átállásra kíván összpontosítani. El kívánja érni, hogy az Unió képes legyen a növekvő egyenlőtlenségek kezelésére, az egyes államok által befolyásolt migrációs nyomás megoldására, valamint az európai demokráciák destabilizálására tett külső kísérletekkel szembeni fellépésre, valamint hogy megfelelően tudjon válaszolni a közvetlen szomszédságban növekvő feszültségekre.

„Sokan szeretnék, ha az Európát sújtó válságokkal szemben az egyes – uniós – nemzetek egyedül cselekednének. Noha az egyes nemzetek adják erőnket és büszkeségünket, elengedhetetlen, hogy Európa egységes legyen. A jelen kihívásai arra figyelmeztetnek, hogy hatékonyabbnak, határozottabbnak, önállóbbnak, függetlenebbnek és egységesebbnek kell lennünk” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint Franciaország egyebek mellett hangsúlyt helyez majd a koronavírus-járványból történő kilábalásra is figyelve arra, hogy a gazdasági fejlődés összeegyeztethető maradjon az éghajlat-politikai törekvésekkel.

Macron beszédében bejelentette azt is, hogy Franciaország kampányt indít majd a halálbüntetés globális eltörlése érdekében. Elmondta, hogy konferenciát terveznek azon országok részvételével, ahol a büntetésnek ezt a legsúlyosabb fokozatát még alkalmazzák, esetleg alkalmazását felfüggesztették. A nemzetközi közösséggel egy ENSZ-határozatot fogadnának el, kötelezővé téve az országoknak, hogy évente jelentsék a meghozott halálos ítéletek és a végrehajtott kivégzések számát.

Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Párizs közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális európai csúcsértekezletet.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Franciaország az őt váltó Csehországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása. (MTI)

Nyitókép: illusztráció. Fotó: Rodrigo Kugnharski / Unsplash

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS