2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Kreml nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bírósága döntését Litvinyenko-ügyben

2021. szeptember 22. 08:55, utolsó frissítés: 08:55

Megalapozatlanul marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az orosz államot Alekszandr Litvinyenko, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt alezredesének 2006-ban elkövetett meggyilkolásáért, mivel nem rendelkezhet minden információval az üggyel kapcsolatban - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírónak kedden Moszkvában.


"Az EJEB-nek aligha van bármilyen jogköre, technológiai lehetősége lenne arra, hogy információval rendelkezzen erre vonatkozólag"- nyilatkozott Peszkov az ítéletet kommentálva.

"Tudják, a mai napig nincs semmi eredménye a vizsgálatnak, ezért ilyen állítást tenni minimum megalapozatlan" - tette hozzá.

A kérdésre, hogy a Kreml hajlandó lesz-e elfogadni az EJEB döntését, kijelentette: "Nem vagyunk készek hallgatni az ilyen döntésekre".

Az EJEB kedden felelősnek ismerte el Oroszországot Litvinyenko haláláért. Határozata értelmében az orosz államnak 100 ezer euró erkölcsi kártérítést kell kifizetnie az özvegynek, Marina Litvinyenkónak és meg kell térítenie a 22.500 eurós perköltséget.

A bíróság sajtóközleménye szerint az orosz hatóságok megtagadták belső vizsgálataik anyagainak átadását, és nem tudták cáfolni azt a verziót, hogy az államnak köze van az ügyhöz. A kommünikében az is benne volt, hogy Dmitrij Gyedov, az EJEB orosz bírója nem értett egyet a bíróság következtetéseivel.

A bíróság elvetette az orosz fél folyamodványát, amelyben azt kérte, hogy a testület ne hagyatkozzon a brit nyomozók következtetéseire, mert azok megítélése szerint megfelelnek "a függetlenség és az átláthatóság" követelményeinek.

Alekszandr Litvinyenko, aki 2000-ben kapott menedéket Nagy-Britanniában, 2006. november 24-én halt meg Londonban. A szervezetében polónium 210-es izotópot találtak. A strasbourgi bíróság megalapozottnak találta azt feltételezést, hogy a merényletet ellene két volt FSZB-beli társa, Dmitrij Kovtun és Andrej Lugovoj az orosz állam megbízásából hajtotta végre.

Az ügyre vonatkozó orosz narratívát 2018 áprilisában fejtette ki az orosz főügyészség. Eszerint Litvinyenko halálában a leginkább az angliai emigrációban élő Borisz Berezovszij orosz oligarcha volt érdekelt, mert tanú lehetett volna ellene. Berezovszkij hazatérését a brit hatóságok nem engedhették meg, mert titkos információk birtokában volt a bűntényről. Az oligarchát 2013-ban holtan találták orosz elővárosi otthonában.

Jurij Csajka akkori főügyész szerint Berezovszkij a brit szakszolgálatok "felügyelete alatt és azokkal együttműködve" cselekedett, és polóniumot a Litvinyenko-üggyel kapcsolatban a legnagyobb koncentrációban éppen az ő londoni irodájában találtak. A Lugovoj és Kovtun elleni vádakat "koholtnak" nevezte. A főügyész kifogásolta, hogy London nem kívánta elfogadni Moszkvának a nyomozáshoz felajánlott segítségét, valamint hogy a hamburgi ügyészség párhuzamos vizsgálata megállapította: a polónium a két orosz vádlott megérkezése előtt Londonban volt.

A Kremlt élesen bíráló Litvinyenko egyébként, özvegyének vallomása szerint az MI6 brit külső felderítésnek és a spanyol hírszerzésnek dolgozott. Nem sokkal halála előtt megkapta a brit állampolgárságot. (mti)

Illusztráció: cattu képe a Pixabay -en.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS