2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Krími Platform: Áder és Cîțu is kiállt Ukrajna területi integritása mellett

2021. augusztus 23. 14:31, utolsó frissítés: 14:31

"A Krími Platform elnevezésű kezdeményezés végső célja az Oroszország által 2014 óta megszállva tartott Krím félsziget felszabadítása" - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Kijevben, a rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.


Az államfő szavai szerint a Platform résztvevőinek közös erőfeszítéssel rá kell kényszeríteniük Oroszországot, hogy üljön tárgyalóasztalhoz a Krím Ukrajna fennhatósága alá történő visszatérésének megvitatására.

"Ukrajna és én, személy szerint is, mindent megteszünk a Krím visszaszolgáltatása érdekében, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon. Ehhez minden lehetséges politikai, jogi, elsősorban diplomáciai eszközt felhasználunk" - hangoztatta Zelenszkij.

A Krími Platform egy informális nemzetközi fórum konzultációkra és koordinációra Ukrajna nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy fellépjen a Krím megszállásának következményeivel és az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végül visszaállítsa a félszigetet fölött az ukrán ellenőrzést.

Beszédében Zelenszkij kifejtette: a Platform elsődleges fontosságúnak tekinti azon nemzetközi politikai álláspontok erősítését, amelyek nem ismerik el a Krím státuszának megváltozását, valamint a terület elcsatolása miatt hozott szankciók megerősítését. Emellett fontosnak mondta az emberi jogok védelmét, a biztonságot, a szabad hajózás szavatolását a Fekete- és az Azovi-tenger térségében, valamint a megszállás környezeti és gazdasági következményeinek leküzdését.

Az ukrán elnök kijelentette: Ukrajna elismeri, hogy egyedül sohasem lesz képes visszaszerezni a Krímet, ezért ehhez partnerei hatékony támogatására van szüksége, valódi tettekre részükről.

A magyarok tudatába mélyen beleégett mind a nagyhatalmi agresszió, mind pedig Trianon traumájának emléke, ezért mi pontosan tudjuk, hogy Ukrajna népe számára miért annyira érzékeny seb a Krím annexiója - jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn, aki szintén részt vesz a találkozón.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Magyarország a "rokon fájdalom" miatt és a nemzetközi jog iránti elkötelezettség okán is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy "ha egy állam - nemzetközi kötelezettségeit semmibe véve - kiszorítja az iskolákból egy nemzeti közösség anyanyelvét, ha az anyanyelv közéleti használatát korlátozza, ha az anyanyelvüket használókat bírságokkal és büntetésekkel fenyegeti, az nemcsak a kisebbségek jogainak súlyos csorbítása, nemcsak nem méltó egy demokratikus elkötelezettségű országhoz, de a többségi nemzetnek sem válik hasznára".

"Minket, magyarokat, gyakran neveznek a szabadság nemzetének. Több mint ezer esztendős történelmünk során többször megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egy nagyhatalom ránehezedik a szomszédjára, és sem fenyegetéstől, sem fegyveres erőszaktól nem riad vissza, hogy ránk erőszakolja az akaratát. Ez történt az Oszmán és a Habsburg Birodalom idején és ez történt 1956-ban is, amikor a magyar nép megpróbált kiszabadulni a kommunista világbirodalom szorításából" - fejtette ki Áder János.

Kijelentette: a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. "Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást" - emlékeztetett.

A kelet-ukrajnai válságra rátérve leszögezte, hogy "nincs alternatívája a békés rendezésnek". "Elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez" - vélekedett a köztársasági elnök.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elsők között ismerte el legnagyobb szomszédja, Ukrajna függetlenségét, és gratulált annak harmincadik évfordulójához.

"Őszintén kívánjuk, hogy ez a számunkra oly fontos állam immár békében és stabilitásban fejlődhessen tovább. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna biztos és vonzó jövőképet kínáljon valamennyi polgárának, és hogy a magyar nemzeti közösség is otthon érezhesse magát az országban. E célok eléréséhez változatlanul készek vagyunk megadni minden segítséget" - emelte ki Áder János.

Florin Cîțu miniszterelnök is réstz vett a találkozón, beszédben kiemelte, hogy Románia elkötelezett Ukrajna azon törekvéseiben segíteni, amelyek az ország euroatlanti és az európai közösségbe való integrációját célozzák meg. A miniszterelnök kijelentette azt is, hogy Románia továbbra sem ismeri el a krími terület Orosz Föderáció által való elcsatolását sem.

"Öröm nekem itt lenni Kijevben, ahol ezen az Ukrajnának és a nemzetközi közösségnek is egyaránt nagyon fontos eseményen vehetek részt. Mint tudják, Románia mindig is elkötelezett volt és marad Ukrajna területi integritása mellett. Ugyanakkor Románia harcosa annak is, hogy ne ismerje el a nemzetközi közösség a Krími-félsziget Orosz Föderáció általi annektálását. Románia elkötelezetten támogatja Ukrajnát az euroatlanti és európai közösségbe való integrációjában, az első országok között voltunk, akik ratifikálták az EU és Ukrajna közötti együttműködési megállapodást" - mondta Cîțu.

A miniszterelnök kijelentette: szeretné bátorítani az ukrán vezetést, hogy mihamarabb végezzék el azokat a gazdasági és társadalmi reformokat, amelyek az országos demokratikus berendezkedését, a stabilitást és prosperitást hosszan biztosíthatják.

"Tisztában vagyunk azzal, milyen provokációk és fenyegetések érik értékeinket és stabilitásunkat a Fekete-tenger térségében, és milyen nemzetbiztonsági kockázatok léteznek jelenleg. Ez a találkozó az ékes bizonyítéka ennek. Ezeket a kihívásokat csak világos és konzekvens cselekedetekkel lehet legyőzni, azzal, hogy megerősítjük magunkat és együttműködéseinket" - mondta.


A konferencián 46 ország, illetve nemzetközi szervezet képviselője vesz részt, köztük 14 állam- és kormányfő, valamint az Európai Tanács elnöke. Az esemény elején Jamala krími tatár énekesnő énekelte el 1944 című dalát, amely a krími tatárok 1944-es kitelepítéséről szól, és amellyel korábban első helyezést ért el az Eurovíziós dalfesztiválon. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Dmitro Razumkov parlamenti elnök és Denisz Smihal miniszterelnök tartott beszédet, majd a meghívottak felszólalása következett. (mti/hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS