Végleges: életfogytiglant kapott a Balkán mészárosa
2021. június 09. 10:14, utolsó frissítés: 10:16
Az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi döntésében elvetette a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt 2017-ben elítélt Ratko Mladic fellebbezését, és megerősítette a "Balkán mészárosának" is nevezett volt boszniai szerb hadseregparancsnok életfogytig tartó szabadságvesztését elrendelő ítéletet.
Mladic a 2017-ben hozott, életfogytig tartó szabadságvesztést elrendelő ítélet ellen a következő év márciusában nyújtott be fellebbezést, az ENSZ felügyelete alatt működő nemzetközi ügyészség tavaly augusztusban azonban a határozat fenntartását kérte.
Az ítélet kihirdetését az eredeti ügyrend szerint tavaly márciusra ütemezték, azonban el kellett halasztani, egyrészt mivel Ratko Mladic műtéten esett át, másrészt a koronavírus okozta járványhelyzet miatt.
A hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmus keddi közleménye szerint "a fellebbviteli kamara fenntartja Ratko Mladic életfogytig tartó szabadságvesztésére vonatkozó ítéletet", a döntés jogerős, további fellebbezésnek nincs helye.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2017 novemberében hirdetett ítéletet a boszniai szerbek hat egykori vezetője, köztük Ratko Mladic ellen muszlimok terhére a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatás ügyében. Mladic vezetésével a Szerb Köztárasági Hadsereg 1995 júniusában előre kitervelten és módszeresen mészárolt le mintegy 8700 bosnyákot, főleg férfiakat és fiúkat Srebrenicában. A cél a muszlim közösség kiirtása volt. A délszláv háborús bűnöket kivizsgáló örvényszék több ítéletében népirtásnak minősítette a boszniai szerb erők gyilkosságsorozatát. A srebrenicai mészárlás a boszniai háború legvéresebb tragédiája volt.
Ratko Mladic (balra elöl) 1993-ban. Fotó: Evstafiev, CC BY-SA 3.0, commons.wikimedia.org
Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.
Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek ügyének tárgyalására jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át.
A horvát kormány üdvözölte és példaértékűnek nevezte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keddi jogerős ítéletét Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ügyében, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnökért nem vonták őt felelősségre. Zágráb elégedetlenségének adott hangot, hogy a bíróság nem állapította meg magas rangú szerb tisztségviselők felelősségét az 1991 és 1995 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekben.
Bosszú, és nem ítélet az, ami kedden Hágában született - jelentette ki Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter. "(Ratko) Mladic bűnös, mert reagált Naser Oric bűncselekményeire, de Naser Oric nem bűnös a Podrinjában legyilkolt szerb civilekért. Mladic bűnös, mert a szerb hadsereget azokban a Szarajevó környéki falvakban irányította, ahol a szerb katonák születtek és felnőttek, de nem bűnös (Alija) Izetbegovic azért, mert Szarajevóban nincsenek már szerbek, vannak viszont tömegsírok" - fogalmazott Aleksandar Vulin a keddi közleményében. A szerb belügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a hágai nemzetközi bíróságot nem is az igazság keresése és a béke megteremtése céljából hozták létre, hanem azért, hogy a szerbek felett ítélkezzen, így ez a bíróság "beteljesítette a célját".
Az 1992-1995-ös délszláv háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!