2021. június 19. szombatGyárfás
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Véget ér Netanjáhú 12 éves regnálása, három magyar származású minisztere is lehet Izraelnek

2021. június 04. 11:14, utolsó frissítés: 11:15

Tizenkét év kellett ahhoz az izraeli ellenzéki erőknek, hogy Benjámín Netanjáhú miniszterelnököt sikerüljön elmozdítani a hatalomból, miután szerda éjszaka sikerült megegyezni az ellenzéki pártoknak egy új kormánykoalíció létrehozásáról.


A megegyezést Jaír Lapid, a legnagyobb ellenzéki, centrista elveket valló Jes Atíd párt vezetője jelentette be. Az azonban biztos, hogy nem lesz egyszerű a koalíciót egyben tartani, tekintve, hogy abban nagyon eltérő világnézetű pártok vesznek részt, így a Jes Atíd mellett a nacionalista Jamina és a Jiszráel Béténu – Otthonunk Izrael, amely eredetileg az orosz szekuláris bevándorlókra épült –, Netanjháhú pártjából a Likudból kiugrott, és a Tikva Hadasa (Új Remény) pártba szerveződött képviselők, a liberális Kahol Lavan és a baloldali Munkáspárt és Merec (Erő) fogtak itt össze. Ez azonban még mindig nem lenne elég a többséghez, de - és ilyen még nem volt Izraelben - az Egyesült Arab Listának van még négy képviselője, akik kívülről hajlandóak támogatni az új kormányt, és pont meglesz a minimális többséghez szükséges 61 képviselő.

Az új miniszterelnök Naftali Bennett lehet, a szélsőjobboldali milliomos, aki az elmúlt években több miniszteri tisztséget is betöltött a Likud-kormányzásban. A Jes Atíddal a márciusi választásokon 17 képviselői helyet szerző Jaír Lapiddal kötött egyezség szerint a négyéves ciklus első két évére a kormányfői posztot Bennett kapja, Lapid külügyminiszter lesz, majd két évvel később pozíciót cserélnek.

Az bizonyos, hogy hiába támogatják a palesztin képviselők is, sok jóra nem számíthatnak tőle: Bennett nem hisz a kétállami megoldásban, a palesztin kérdés rendezését Izrael államon belül képzeli el, és azt kijelentette, hogy olyan zsidó telepeket, melyekről a palesztinok azt állítják, hogy jogsértő módon jöttek létre az elmúlt évtizedekben az ő területeiken, nem fognak felszámolni. Azt viszont megígérte, hogy nem lesz újabb terjeszkedés a mandátuma alatt. Az ő elképzelése szerint Ciszjordániát annektálni kell, a többi területen meg széles körű önrendelkezést adni a palesztinoknak.

Netanjáhú azonban nincs könnyű helyzetben: 2017-től több korrupciós ügyben folyt nyomozás, majd a bizonyítékok és tanúvallomások felhalmozásával a gyanú három ügyben is vádemelésig jutott, hiába akarta ezeket politikai eszközökkel akadályozni.

Magyar és erdélyi magyar kötődések

Jaír Lapidnak, aki tervek szerint a második két évben lesz miniszterelnök, magyarországi gyökerei vannak. Az apja, Tomi Lapid (Lapid Tamás) komoly tényező volt egykor az izraeli politikában. Születésére nézve magyar anyanyelvű szerbiai volt, aki a második világháború alatt a budapesti gettóban élt, a deportálást Raoul Wallenbergnek köszönhetően kerülte el, édesapja azonban koncentrációs táborban halt meg. Tomi Lapid Izraelbe kerülve a magyar ajkú közösség aktív tagja volt, az Új Kelet lapnak dolgozott újságíróként, később a centrista politika sikerének egy kulcsszereplőjévé vált, aki elkötelezetten harcolt az ultraortodox pártok ellen, és a szekuláris állami politikáért szállt síkra.

Beni Ganznak, a Kahol Lavan (Kék-Fehér) párt listavezetője, aki korábban az Izraeli Véderők vezérkari főnökeként szolgált) édesapja Nahum Ganz a székelyföldi Szovátáról származik, édesanyját, Weiss Málkát Mezőkovácsházáról deportálták Bergen Belsenbe 1944-ben.

A Munkapárt vezetője Merav Michaeli nagyapja Kasztner Rezső volt, a kolozsvári cionista újságíró, az Új Kelet munkatársa, aki a Holokauszt idején a cionista embermentésben tevékenykedett Magyarországon, ő indította el a híres Kasztner-vonatot, amely több mint másfélezer embert juttatott el Svájcba, miután megegyezett Adolf Eichmannal, akinek tetemes összeget fizettek az engedményért. Ugyanakkor többe ezer embert sikerült koncentrációs táborok helyett ausztriai kényszermunkára juttatni, ők szintén megmenekültek.

Az együttműködésnek azonban ára volt: Kasztnert Izraelben kollaborációval vádolták meg, előbb el is marasztalta a bíróság, és már csak halála után törölték el ezt az ítéletet. 1957. március 3-án Kasztnert egy Ze'ev Eckstein nevű ultrajobboldali aktivista két társával együtt a háza előtt megvárta és meglőtte; Kasztner 12 nappal később belehalt sérüléseibe.

Nyitókép: az ellenzéki pártok vezetői. Forrás: Twitter

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS