2021. január 18. hétfőPiroska
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán Viktor és a lengyel miniszterelnök a végsőkig elmegy az EU-val folytatott háborúban

2020. november 27. 10:57, utolsó frissítés: 10:57

Magyarország és Lengyelország miniszterelnöke végsőkig elmegy az Európai Unióval folytatott háborúban; a két ország tovább blokkolja az uniós költségvetést - írja a Digi24. Hozzátette, 1800 milliárd euró forog kockán, amelynek a járványkezelésben is nagy jelentősége lenne, viszont a költségvetés elfogadása csak egyhangú döntés alapján lehetséges.


Orbán Viktor magyar- és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön megüzenték az EU többi országának, hogy nem engednek, és addig nem lesz költségvetése az EU-nak, amíg a jogállamisági mechanizmust le nem veszik a napirendről. Szerintük a mechanizmus mostani formája sérti az EU alapszerződését, úgyhogy ha a többiek ragaszkodnak hozzá, akkor kezdődjön egy hosszú új vita annak módosításáról. Az EU nagy része és a két ország közötti vita lényege azonban nem ez. Hanem az, hogy az EU képes lehet-e feltartóztatni az autokrata irányú rendszerváltásokat a tagállamaiban.

"A jelenlegi javaslat elfogadhatatlan Magyarország számára. (...) Tehát a következő hónapokat - a történelemben nem ismeretlen módon - ismét közösen fogjuk majd megvívni" - mondta Orbán Viktor csütörtök délután, miután a közös vétóról tárgyalt lengyel kollégájával. Hozzátette, az ilyen feltételrendszer az EU-ban a többség felsőbbrendűségét szolgálja, nem pedig a jogot. A jogállamiságról szóló politikai vita összekapcsolását a koronavírus-járvány által okozott válság gazdasági kezelésével "felelőtlen" lépésként jellemezte.

A miniszterelnök ezek szerint úgy véli sem napokon belül, sem pedig a december 10-i EU-csúcson nem várható megoldás a költségvetési vitában (ahogyan azt a német külügyminiszter, a decemberit pedig a legtöbb EU-s diplomata remélte eddig). Magyarország miniszterelnöke egy kiutat hagyott: ha a 25 másik ország és az Európai Parlament lemond a jogállamisági mechanizmus bevezetéséről, az erről szóló vitát pedig elhalasztják.

"Közös javaslatunk az, hogy megkönnyítsük a pénzügyi keret gyors elfogadását egy kétlépcsős folyamat létrehozásával. Egyrészt az Európai Tanács júliusi következtetéseivel összhangban korlátozzuk az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló további költségvetési feltételek hatályát. Másrészt pedig beszéljük meg az Európai Tanácsban, hogy létre kell-e hozni egy kapcsolatot a jogállamiság és az Unió pénzügyi érdekei között" - áll a két miniszterelnök közös nyilatkozatában.

Magyarország és Lengyelország miniszterelnökeinek vétója az Európai Unió 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetésének elfogadására vonatkozik, amely összesen 1800 milliárd euró. Magyarország és Lengyelország tízmilliárd eurónyi összegben részesülne, azonban a megállapodás előírja, hogy az Európai Bizottság javaslatára és a tagállamok minősített többségének jóváhagyásával, fel lehet függeszteni az uniós alapokból a jogállamiság feltételeinek (pl. az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó, az alapvető jogok stb.) megsértésével vádolt tagokat.

Lengyelország és Magyarország az EU hivatalos vizsgálatának tárgyát képezi a bíróságok, a média és a nem kormányzati szervezetek függetlenségének leépülése miatt. A két ország aggodalmát fejezte ki, hogy a következő hét évben több tízmilliárd eurós hozzáférést veszíthet el emiatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke válaszul azt mondta, hogy Lengyelországnak és Magyarországnak az Európai Unió Bíróságához kell fordulnia, hogy kifejezze kétségeit az uniós alapokhoz való hozzáférést a jogállamiság tiszteletben tartásához kötő mechanizmussal kapcsolatban, ahelyett, hogy blokkolná a 2021-2027-es közösségi költségvetést és a helyreállítási tervet.

Ludovic Orban román miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a helyreállítási terv Magyarország és Lengyelország általi vétózása hátrányosan érinti az egész Európai Uniót. Orban úgy vélekedett: minden uniós - köztük a magyar - állampolgároknak is érdeke a helyreállítási terv mielőbbi elfogadása, hiszen ez az európai finanszírozás "a gazdasági talpraállás egyik alappillére", és bármilyen halasztás hátrányosan befolyásolja a polgárok életminőségét. Ugyanakkor elutasította a magyar és lengyel érveket, mondván, hogy "a jogállamiság érvényesülése minden adófizetőnek biztosítékot jelent arra, hogy a pénzt korrekten költik el.

Később kiemelte, Románia a következő években több mint 30 milliárd eurót fog kapni fejlesztésre, illetve 46 milliárd euró áll majd az ország rendelkezésére az EU 2021-2027-es költségvetéséből. (444/digi24/hírszerk)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS