Bidennek már 290 elektori szavazata van
2020. november 13. 11:37, utolsó frissítés: 11:37
Joe Biden, az új amerikai elnök legyőzte Arizonában is Donald Trump korábbi elnököt. A délnyugati államban utoljára 28 évvel ezelőtt tudott demokrata jelölt győzni, akkor Bill Clinton szerezte meg a szavazatok többségét és a 11 arizonai elektor támogatását - írja a Telex a CNN nyomán.
A különbség végül alig lett több, mint tízezer szavazat, Biden 49,4, míg Trump 49,1 százaléknyi érvényes szavazatot kapott.
Bidennek így már 290 elektori szavazata van.
Több nagyhatalom után pénteken Kína is gratulált
Joe Biden és Kamala Harris demokrata párti alelnökjelölt amerikai elnökválasztáson elért sikeréhez. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő a sajtótájékoztatóján azt mondta: Kína "tiszteletben tartja az amerikai nép választását. Gratulálunk Joe Bidennek és Kamala Harrisnek". Hozzátette, hogy a választás végeredményét az amerikai törvények és eljárási rend szerint állapítják meg. Vang hétfőn még óvatosan reagált a demokrata párti politikus győzelméről szóló hírekre, és csak annyit közölt, tudomásul vették, hogy Joe Biden győzelmet hirdetett.
A republikánusok "megmérgezik a demokráciát"
azzal, hogy nem ismerik el Joe Biden győzelmét a múlt heti elnökválasztáson - jelentette ki Chuck Schumer, az amerikai szenátus demokrata párti frakciójának vezetője csütörtökön.
Sajtókonferenciáján Schumer úgy vélekedett, hogy a kongresszus republikánus politikusai "szánt szándékkal kétségeket ébresztenek" a választás eredményei és a választási folyamat tisztasága iránt. Szerinte ennek oka az, hogy a republikánusok "félnek" Trumptól. "Megosztó és nagy harcokkal járó elnökválasztást éltünk meg. De a republikánusok ahelyett, hogy az ország összefogására törekednének, hogy legyőzhessük közös ellenségünket, a Covid-19-et, tagadják a valóságot" - fogalmazott.
A kongresszus republikánus tagjai közül eddig csak ketten - Mitt Romney, Utah és Susan Collins, Maine állam szenátora - gratulált Bidennek. Közben több republikánus szenátor, köztük John Cornyn Texasból, James Lankford Oklahomából vagy Ron Johnson Wisconsinból sürgette a Fehér Házat, hogy tegye lehetővé Bidennek a hozzáférést az elnöknek összeállított napi hírszerzési jelentésekhez. Cornyn szenátor újságíróknak azt mondta, ez a kérés "nem hordoz magában nagy kockázatot".
Az oklahomai Lankford viszont leszögezte: a szigorúan titkos jelentésekhez történő hozzáférést nem szabadna lehetővé tenni. Szerinte ugyanakkor korlátozott mértékben Kamala Harris alelnökjelöltnek is lehetővé kellene tenni a napi hírszerzési összegzések elolvasását.
Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus frakciójának vezetője ellenzi a hírszerzési információk továbbítását. Azt mondta: Biden "jelenleg nem elnök, s nem tudom, január 20-án (a beiktatási ünnepségen) ő lesz-e az elnök".
John Ratcliffe, a valamennyi amerikai hírszerzési szervezetet összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője kijelentette: nem adhat információkat Bidennek és munkatársainak mindaddig, amíg a hatalomátadás folyamata nem kezdődik meg hivatalosan.
Joe Biden csütörtökön megbeszélést folytatott Ferenc pápával is, akinek "megköszönte az áldását". A csütörtök este kiadott közlemény szerint Biden késznek mondta magát együttműködni a katolikus egyházfővel olyan kérdésekben, mint a szegények megsegítése, a klímaváltozás vagy a migránsok és menekültek befogadása.
A november eleji volt az Egyesült Államok történetének legbiztonságosabb választása,
és semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy akár csak egyetlen választási rendszer meghibásodott vagy illetéktelenek fértek hozzá - jelentette pénteken a The New York Times a washingtoni belbiztonsági minisztériumra (DHS) hivatkozva.
A lap azt írja, hogy a tárca kiber- és infrastruktúrabiztonsági ügynöksége által helyi idő szerint csütörtökön kiadott közlemény ellentmond annak, amit Trump állított a voksolás óta többször is, hogy a választáson óriási visszaélések történtek, és szavazatokat vettek el tőle, és ha az illegálisan leadott voksokat nem számítják be, akkor ő nyeri a választást. Csütörtökön, nem sokkal a DHS közleményének közzététele előtt a Twitteren azt állította, hogy egy szavazógép országszerte 2,7 millió olyan szavazatot semmisített meg, amelyet őrá adtak le. Trump állítását a közösségi portál azonnal megjelölte félrevezető információként.
Az elnök állítása egy michigani, megyei szoftverhibára vonatkozott, ahol számolási hibát találtak, de kiderült, hogy emberi hibáról volt szó, amelyet időben észrevettek, és korrigáltak.
A közleményt a választási infrastruktúráért felelős kormányzati koordinációs tanács jegyzi, amelyben a DHS illetékesei a választást szervező szövetségi és állami tisztviselők, valamint a hardvert üzemeltető cégek képviselői is helyet foglalnak. Benjamin Hovland, az Egyesült Államok választásokat segítő bizottságának vezetője elmondta, hogy azért adták ki a közleményt, mert rengeteg "a választási csalásra vonatkozó alaptalan állítás, amelyre fikarcnyi bizonyítékot sem láttunk". "A politikailag motivált retorika és az alaptalan állítások miatt a választási tisztviselők zaklatásnak és fenyegetésnek vannak kitéve" - húzta alá Hovland, aki szerint az Egyesült Államok külföldi ellenségei pontosan azt akarják, hogy a választópolgárok elveszítsék a demokráciába vetett hitüket.
A The New York Times emlékeztetett, hogy a választást lebonyolító tisztviselők is országszerte arról számoltak be, hogy a választás rendben és simán zajlott, egyetlen államban sem tapasztaltak rendszerszintű csalást, sem külföldi beavatkozást a választási infrastruktúrába, és csak olyan, kisebb hardverproblémákat tapasztaltak, amelyek minden választáson megesnek.
A The New York Times megjegyezte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt rengeteg volt a levélszavazat, így a leadott voksok 92 százaléka papíron is megvan, ami megkönnyíti az ellenőrzést és az esetleges újraszámlálást.
(telex, mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!