2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Lukasenka készenléti állapotba helyezte a hadsereget, mert szerinte a NATO megtámadja

2020. augusztus 23. 14:45, utolsó frissítés: 2020. augusztus 24. 15:04

Frissítés: a sajtóértesülések szerint Minszkben több tízezres (más források szerint 100 ezres) tömeg vonult fel Lukasenka ellen. A tüntetések forgatókönyvének változása már a délelőtti hírekből sejthető volt: a mai demonstráción a tüntetőket a reguláris hadsereg várta, a fokozott rendőrségi és egyéb biztonsági alakulatok mellett.


A belarusz védelmi minisztérium azt nyilatkozta, hogy határozottan fel fognak lépni, ha a tüntetők „megszentségtelenítik” a második világháborús emlékművet – azaz ha a fehét-vörös-fehér zászlót használják.

„Nem nézhetjük tétlenül, ahogy ma akciókat hajtsanak végre ezen megszentelt helyszíneken olyan zászlók alatt, melyeket a fasiszták használtak belaruszok, oroszok és zsidók ellen elkövetett mészárlások során. Ezért mától kezdve ezeket a helyeket a saját védelmünk alá helyezzük” – fordította le a Mérce a minisztérium csupa nagybetűvel írt Telegram-csatornáján megjelent üzenetet.

Az emlékmű köré felvonult a hadsereg, és szögesdróttal lezárták. A belügyminiszter bejelentése szerint máris két tucat embert letartoztattak, mert azok megpróbálták lebontani a kordont a Lenin-emlékmű mellett, illetve „engedély nélküli gyülekezést szerveztek.”

Helyszíni tudósítások szerint az ellenzék vezetősége felszólította a tüntetőket, hogy a saját biztonságuk érdekében ne közelítsék meg a katonai sorfalakat és a szögesdrót-kordonokat. Így patthelyzet alakult ki, ahol a katonaság és a tüntetők mintegy 30 méteres távolságban farkasszemet néznek.

Franak Viačorka twitter-bejegyzései szerint az elmúlt két hétben a remény és a frusztráció, az eufória és az apátia között mozgott a tüntetések hangulata. Míg a szombaton a levertség volt a meghatározó, ma az öröm.



Frissítés2: Az orosz álláspont

A fehérorosz nép képes önállóan megoldani a hazájában kialakult helyzetet, a legfontosabb a rendzavarások külső provokálásának megakadályozása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap egy ifjúsági fórumon Szolnyecsnogorszkban – írja az MTI.

„Nagyon egyszerű az álláspontunk: ez (a válság) Fehéroroszország belügye. A fehéroroszok bölcs népként képesek megoldani ezt a helyzetet. A lényeg az, hogy ne provokáljanak kívülről rendbontást" – hangoztatta.

Lavrov közölte: Moszkva nem fog ellenezni semmilyen döntést, amelyet a fehérorosz vezetés hoz a lakossággal folytatott párbeszéd ügyében és „nagyon perspektivikusnak” nevezte Aljakszandr Lukasenka elnöknek a kezdeményezését a párbeszédre az alkotmány reformjáról. Mint mondta, Oroszország hasznossá akarja tenni magát a „testvéri” ország számára. Úgy vélekedett, hogy a helyzet a normalizálódás jegyeit mutatja, de van, aki továbbra is az erőszakos hatalomátvétel „ukrán forgatókönyvét” akarja megvalósítani.

Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy a nyugati közvetítés 2014-ben Ukrajnában nem járt eredménnyel, és hogy az ellenzék annak ellenére is félresöpörte az elnökkel a belpolitikai válság békés rendezéséről megkötött megállapodást, hogy annak végrehajtását a német, a francia és a lengyel külügyminiszter aláírása is szavatolta.

Kitért az Európai Biztonsági Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) arra az érvére, hogy azért nem küldött megfigyelőket a fehérorosz elnökválasztásra, mert későn kapta meg meghívót.

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország 2007 óta kezdeményezi az EBESZ megfigyelési működésének konkrét szabályozását, de mindeddig elutasításban részesült. A szervezetben emiatt nincs konkrét szabály a meghívás határidejére sem – tette hozzá.

Az ellenzéki koordinációs tanácsról megjegyezte, hogy Moszkvának kérdései vannak megalakulásával kapcsolatban, és hogy a testületnek több olyan tagja van, aki negatívan viszonyul az orosz-fehérorosz Szövetségi Államhoz.

Kifogásolta, hogy Szvetlana Tyihanovszkaja Litvániába távozott elnökjelölt a honlapján „nyíltan provokatív elemeket tartalmazó programot” tett közzé, amely rövidesen eltűnt. Ez egyebek között szorgalmazta Fehéroroszországnak az Eurázsiai Gazdasági Unióból és Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből, valamint a Szövetségi Államból való kilépését, illetve perspektivikusan az EU-ba és a NATO-ba való belépést és az orosz nyelvnek a kiszorítását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországgal közös szervezetekből való kilépés kizárólag fehérorosz nyelven szerepelt a törölt szövegben. Emlékeztetett arra, hogy Cihanouszkajának a választási kampány idején nem volt politikai programja.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és az EU-t, hogy megpróbálja „elszakítani” Oroszországtól a Független Államok Közösségének (FÁK) tagjait. (MTI)

Frissítés3: Lukasenka gépfegyverrel a kezében megérkezik a Függetlenségi palota elé - derül ki a hivatalos elnöki csatorna közvetítéséből.

Belarusz sajtóértesülések szerint több katonai jármű - egységszállítók és páncélosok - tart az elnöki rezidencia irányába. Az elnök érkezése után korlátozták az ország internethálózatát.



Lukasenka mozgosítja a hadsereget

Alekszandr Lukasenka vasárnap délelőtt katonai egyenruhába öltözött, és kijelentette: a NATO meg akarja támadni az országát, hogy felborítsa a hatalmi egyensúlyt és helyette más elnököt nevezzen ki. Állításai szerint a „külső erők” már a nyugati határnál sorakoznak. A vádakat a NATO cáfolta, álláspontja szerint propagandáról van szó – írja a BBC.

A Belarusz köztársaságban két hete volt az elnökválasztás, amit a regnáló elnök a saját javára elcsalt. A 26 éve hatalom lévő politikus ellen széles tüntetéshullám kezdődött, amire Lukasenka nyers erőszakkal válaszolt, amire a fehérorosz ellenzék és polgárság általános sztrájkot hirdettek – az eseményekről itt közöltünk részletesebb összefoglalót.

Csütörtökön az Európai Unió csúcsértekezletet tartott, amely állást foglalt a belarusz helyzetről: az EU nem ismeri el a választások eredményeit, mivel az nem volt fair és nem volt szabad választás, ugyanakkor elítélte a tüntetők elleni nyers erőszak alkalmazását.

Pénteken Lukasenka elmondta, hogy szerinte a kormány- és államellenes tüntetéseket az Amerikai Egyesült Államok szervezi, amihez csatlakozott az Európai Unió is.

Vasárnap pedig bejelentette, hogy a fehérorosz hadsereget készenléti állapotba helyezte, és parancsot adott ki, hogy vonuljon fel a nyugati határhoz, ugyanis ott lengyel és litván csapatok készülnek, hogy az országot kettészakítsák és új vezetőséget iktassanak be. Nyilatkozata szerint a biztonsági szervezeteknek parancsba adta, hogy a lehető legdrasztikusabb intézkedéseket léptessék érvénybe, hogy az ország territoriális integritását megvédjék.



Gitanas Nauseda, a litván elnök álláspontja szerint a belorusz vezetőség a belső válsághelyzetről próbálja elterelni a figyelmet, a kijelentéseinek amely a külső fenyegetésekről szólnak, egyszerűen értelmetlenek.

A lengyel adminisztráció szerint Lukasenka nyilatkozatai a rezsim propagandája, és szomorú és meglepőek a Lengyelországot ért vádak.

A NATO sürgeti Fehéroroszországot, hogy tartsa tiszteletben az állampolgárai alapvető emberi jogait.

Vasárnap egy eltűnt tüntető holttestét találták meg Minszk egyik erdős területén – írta a Mérce, egy belarusz újságíróra hivatkozva. Az információk szerint a 28 éves Mikita Kraucou augusztus 12-én tűnt el, miután összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. A telefonját nem sikerült pontosan bemérni, legutoljára a minszki kórház és a közelben lévő rendőrség környékén mérték be. Frissítés: a tüntető holttestét felakasztva találták, a rendőrség szerint öngyilkos lett; a hozzátartozók kizártnak tartják ezt, úgy vélik gyilkosságnak esett áldozatul.

(BBC, CNN, Digi24, stirileProTV, Mérce, MTI)
Nyitókép: Minszkben vonuló reguláris hadsereg. Franak Viačorka / Twitter

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS