Frissítve: A fehérorosz elnök a cseheket, a lengyeleket és a briteket vádolja a vasárnapi eseményekért
2020. augusztus 10. 16:26, utolsó frissítés: 19:21
Azt állítja Aleksandr Lukasenko fehérorosz elnök, hogy a vasárnapi - erőszakba torkolló- tüntetéseket Csehországból, Lengyelországból és az Egyesült Királyságból irányították. A BeITA fehérorosz hírügynökség idézte az újraválasztott államfő szavait, aki szerint a tüntetésen orosz, ukrán és lengyel állampolgárok is részt vettek.
Eközben Andrej Babis cseh kormányfő elítélte a tüntetők elleni rendőri erőszakot. Babis a Twitteren hétfőn megjelent bejegyzésében azt írta, hogy a fehéroroszoknak is joguk van a szólásszabadságra és a demokráciára. A rendőrök erőszakos fellépését a fehérorosz tüntetők ellen a cseh külügyminisztérium és a cseh ellenzék is bírálta.
„Elítélem a rendőri erőszakot és a brutális rendőri fellépést a békés tüntetők ellen Minszkban. Ez olyan eljárás, amelynek semmi keresnivalója sincs a mai Európában" - írta Andrej Babis.
"Az elnökválasztás eseményeit és az azt követő erőszakos összecsapásokat figyelemmel kísérjük. A jelöltek és az ellenzék elleni konkrét fellépéseket ki kell vizsgálni" - vélekedett Rudolf Jindrák, a cseh államfő külügyi főtanácsadója a Twitteren. Jirí Ovcácek, az elnök szóvivője újságírók érdeklődésére azt mondta, hogy az államfői iroda Jindrák szavaihoz nem kíván semmit sem hozzátenni.
A cseh külügyminisztérium hétfőn nyilatkozatban bírálta a fehérorosz rendőrség fellépését a tüntetők ellen, és felszólította a fehérorosz kormányt, hagyja abba a lakosok büntetését alkotmányos jogaik gyakorlásáért.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő abban a levélben, amellyel hétfőn a fehéroroszországi helyzet miatt Charles Mitchelhez, az Európai Tanács és Ursula von der Leyenhez, Európai Bizottság elnökéhez fordult sürgeti az Európai Unió (EU) rendkívüli csúcstalálkozójának összehívását.
A közleményben olvasható: a vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára".
Morawieckinak az uniós csúcstalálkozó összehívására tett kezdeményezését a nyilatkozat azzal indokolja: "szolidárisan támogatni kell" Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit.
A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. Az fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett.
Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, 120 embert őrizetbe vettek.
Az események kapcsán még vasárnap éjjel a demokratikus elvek betartására szólították fel a minszki hatóságokat a közös nyilatkozatban Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök.
A később a PAP hírügynökségnek adott interjúban Jacek Czaputowicz külügyminiszter közölte: Josep Borrellnek, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének javasolta az EU Tanácsa miniszteri szintű értekezletének sürgős összehívását, akár videokonferencia formájában.
Az EU-nak "egységes, erős hangon kell kimondania, hogy Európában már nem lehet az állampolgárokkal gumilövedék és vízágyú segítségével párbeszédet folytatni" - jelentette ki Czaputowicz. Felidézte: az EU az utóbbi években határozottan megmutatta, hogy kész az együttműködésre Fehéroroszországgal, többek között a Keleti Partnerség keretében.
Czaputowicz hangsúlyozta: más államok nem dönthetnek a fehérorosz elnökválasztás érvényességéről. "Kétségtelen viszont, hogy a választási folyamat során sok szabálytalanság történt, az állampolgári jogokat sokszor sértették" - jegyezte meg, a legdrasztikusabb példaként említve az ellenzéki jelölteknek, illetve a választási stábjaikhoz tartozók letartóztatását. A hétfőre virradóan történtek pedig "komoly aggodalmakat keltenek" - mondta el Czaputowicz.
Frissítés:
A vádakra Csehország reagált: "Nem Csehország szervezte a minszki tüntetéseket. Ezt visszautasítom" - jelentette ki a cseh külügyminiszter hétfőn. "Lukasenka részéről nem láttam semmiféle bizonyítékot, miszerint a cseh kormánynak bármi köze is lenne ehhez" - tette hozzá Tomás Petrícek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Csehország hosszú távon támogatja a fehérorosz civil és társadalmi mozgalmakat.
Tomás Petrícek később azokra az interneten megjelent fényképekre és információkra is reagált, miszerint a fehérorosz rendőrség vasárnap cseh gyártmányú gránátokat is használt a tüntető tömegek feloszlatásakor.
"Csehország betartja az ilyen eszközök fehéroroszországi kivitelére érvényes embargót. Már majdnem tíz éve. Szerepet játszhatnak ebben azonban a csempészek, vagy régebbi eszközökről van szó" - írta a Twitteren a cseh miniszter. Petrícek megjegyezte: egyelőre nem tudják, hogy a megjelent fotók valódiak-e. Leszögezte, hogy az internetes értesüléseket már vizsgálják az illetékes cseh hatóságok.
Az Európai Unió az emberi jogok megsértése miatt 2011-ben tiltotta meg olyan fegyverek és eszközök kivitelét Fehéroroszországba, amelyek alkalmasak a tüntetések erőszakos feloszlatására.
(hírszerk./mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!