2020. szeptember 20. vasárnapFriderika
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Bejrúti robbanás: legalább 135 halott, nagyjából 5000 sebesült, legalább 200 ezer otthontalanná vált ember

2020. augusztus 05. 19:55, utolsó frissítés: 19:55

Legkevesebb százharmincöt ember életét vesztette, nagyjából ötezer pedig megsérült az előző napi bejrúti kettős robbanásban a legfrissebb szerdai információk szerint. A világ számos országa felajánlotta segítségét az élet- és kármentésben, valamint az újjáépítésben.

Nagy erőkkel folyik továbbra is az eltűntek utáni kutatás és a romok eltakarítása, a kórházak pedig már megteltek. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy mivel vannak még emberek az összedőlt épületek romjai alatt, és több mint hatvan sérültnek válságos az állapota, nem zárható ki, hogy tovább fog emelkedni a halálos áldozatok száma.

Marvan Abbud bejrúti kormányzó közölte a libanoni MTV televízióval, hogy 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. A hatóságok azon vannak, hogy élelemmel, ivóvízzel és hajlékkal lássák el őket. A tűzoltóság tíz emberét veszítette el, és a kár 3-5 milliárd dollárra (880-1500 milliárd forint) vagy még annál is többre rúg - mondta.

Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és gyásznapot hirdettek, kéthetes szükségállapotot hirdettek. A katonai hatóságokat azonnali hatállyal különleges biztonsági jogkörökkel ruházzák fel.

A jordániai földtani intézet szerint a robbanás 4,5-es erősségű földrengésnek felelt meg a Richter-skálán. A libanoni főváros egyes részei háborús rombolás utáni képet mutatnak. A robbanás több bejrúti városnegyedben okozott pusztítást, a lökéshullámban épületek és gépkocsik tucatjai semmisültek meg.

A robbanás következtében teljesen megsemmisült Libanon központi magtára a benne tárolt gabonával együtt, így az országnak egy hónapnál kevesebbre elegendő gabonatartaléka maradt, miközben a élelmiszerbiztonság fenntartásához három hónapnyi tartalékra lenne szüksége - mondta Raul Nehme gazdasági miniszter.

Károk keletkeztek a többi között Magyarország, Finnország, Argentína és Kazahsztán libanoni nagykövetségének épületében is.

A sérültek között vannak külföldiek is. Megsérült az ENSZ 48 alkalmazottja és 27 családtagjuk is.

Számos ország felajánlotta a segítségét Libanonnak a sérültek ellátása, a romok eltakarítása és az újjáépítés érdekében.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy csütörtökön elutazik a közel-keleti országba, ahol találkozik hivatali partnerével, Michel Aunnal, valamint a miniszterelnökkel, Hasszán Diábbal. Párizs két repülőgéppel szakértőket, mintegy 15 tonnányi felszerelést és egy összeszerelhető tábori kórházat küld Bejrútba.

Németország csaknem ötven kutatási-mentési szakembert küld Libanonba, ahogyan Lengyelország is segítségnyújtást jelentett be.

Csehország speciális mentőcsapatot küldött, továbbá tízmillió korona (135 millió forint) értékű humanitárius segélyt Bejrútba.

A magyar miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára pedig bejelentette: Magyarország egymillió eurós humanitárius segítségnyújtással támogatja Libanont, amelyet még csütörtökön célba juttatnak. Azbej Tristan elmondta, hogy a támogatás kedvezményezettje a Hungary Helps program korábbi partnere, a libanoni maronita egyház karitatív missziója.

Eközben az Európai Unió is élesítette a polgári védelmi mechanizmusát, amelynek keretében tűzoltókat, mentőfelszereléseket, járműveket és keresőkutyákat akarnak Libanonba küldeni a tagállamokból. Eddig Csehország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország és Németország jelezte részvételi szándékát, de várhatóan más országok is csatlakozni fognak.

Az EU emellett a libanoni hatóságok rendelkezésére bocsátotta a Kopernikusz műholdrendszer felvételeit, így támogatva a kárelhárításon dolgozókat.

A két ország közötti háborús feszültség ellenére Izrael is felajánlotta segítségét, és több izraeli kórház is jelentkezett sérültek ellátására a rendkívüli erejű robbanások nyomán.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter közölte, hogy országa nagyjából 1,4 millió dollárnyi támogatást ajánl fel a Világélelmezési Program (WFP) és a vöröskereszt számára a katasztrófa által érintettek ellátásának biztosítása céljából.

Oroszország ötrepülőnyi humanitárius segély küldéséről döntött, és egy mobilkórházat telepít az országba.

Irak hatkamionnyi egészségügyi felszerelést szállít Libanonba, illetve orvosokat, ápolókat. Továbbá Jordánia és Egyiptom is hasonló intézkedéseket jelentett be.

A robbanások okát még mindig nem tudni. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az elsőt, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal.

A libanoni kormány közölte: házi őrizet alá helyeztet meg nem nevezett számú kikötői illetékest, amíg kivizsgálják, hogyan robbanhatott fel a vegyi anyag.

Ammónium-nitrát robbanására utal az is, hogy szemtanúk szerint utána narancssárga felhő keletkezett. Hasonló, vörösesbarna színe van a nitrátvegyületek robbanása után keletkező, mérgező nitrogén-dioxid gáznak is.

Az ammónium-nitrát vízben jól oldódó só, műtrágya és robbanószerkezetek készítésére is használják. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS