Az álhírek ellen sürget fellépést a leköszönő román soros elnökség
2019. július 01. 13:29, utolsó frissítés: 13:29
Az álhírek veszélyeiről szóló hírek is lehetnek álhírek - ezért aggódik a leköszönt román soros elnökség is, akár csak a tagállamok politikusai.
Legutóbb az európai parlamenti választások előtt tájékoztatták az EU polgárait, hogy baj lehet, ha az oroszok ismét megpróbálnak beavatkozni a választások kimenetelébe, ahogy az már előfordult az Egyesült Államok és más európai országok esetében.
Most az Európa irányítását felügyelő, éppen hétfőn távozott romániai elnökség tett közé egy olyan dokumentumot, amelyben a hamis információkat terjesztő tartalmak ellen sürgetnek fellépést. A dokumentum az európai tanács legutóbbi ülésén vált nyilvánossá, aminek következtében azt is megfogalmazták a politikusok, hogy a helyzet javítása érdekében erőteljes fellépésre van szükség egész Európában.
Mindez néhány nappal az után történt, hogy több illetékes szerv is arra figyelmeztette az EU politikusait, hogy az orosz álhírek továbbra is, egyre nagyobb mértékben és következetesen elöntik Európát.
A dokumentumban a román elnökség tulajdonképpen arra hívja fel a figyelmet, hogy az eddigi megelőző dezinformációs tevékenység meglehetősen deficites, ezért az EU stratégiáját ilyen téren át kell alakítani, ami konkrétan a tagállamokat is érinti.
A megfogalmazottak között szerepel, hogy a tagállamok együttműködése ezen a téren jelenleg nem elég hatékony, mert a hamis tartalmakat országokra lebontva eltérően terjesztik az oroszok, így ezek ellen csak akkor lehet egységesen fellépni, ha a tagállamok ezt valóban komolyan veszik.
A dokumentum szerint is igaz az, amit olyan sokszor hangoztatnak egyes politikusok, hogy a ezek a dezinformációs műveletek aláássák a demokráciába fektetett hitet és bizalmat, emellett pedig általános bizalmatlanságot keltenek és vitákat szítanak a világhálón kívül is.
Az EU nagykövete, Luminița Odobescu ennek kapcsán elmondta, minden tagállam a saját történelmi háttere és szervezettsége függvényében vállal a félretájékoztatás felszámolása ellen feladatokat.
Ebben a tekintetben az körvonalazódik, hogy az európai államok esetében a dezinformációs kampány fő hangsúlya változik annak függvényében, hogy milyen kulturális, gazdasági és egyéb eltérések vannak az államok közt. Odobescu azt is elmondta, az Európai Tanács múlt heti ülésén egyértelműen kiderült, hogy mindenik tagországban a kormányzatok szintjén kezelik ezt a problémát, de ennek ellenére még van tennivaló. Többek közt fokozni kell a felkészültséget az ilyen fenyegetettségek ellen.
Az Európai Bizottság szerint az idei európai parlamenti választások alkalmával is bőven volt példa arra, hogy a oroszok nem csak az erre szakosodott újságírókon, hanem a botok és egyéb hasonló eszközök segítségével aktívan részt vettek az európai közvélemény alakításában.
Az EU illetékes szervei már múlt évben közzé tettek egy olyan segédanyagot, amely a dezinformációt hivatott visszaszorítani. A The code of practice against disinformation, vagyis A dezinformáció elleni gyakorlati kódex része annak az akciótervnek, amely egyben az olyan internetes óriásplatformokra is vonatkozik, mint a Facebook, Google és Twitter. Ezen keresztül többek közt arra kérik a felhasználókat, hogy jelezzék ha hamisnak tűnő híreket észlelnek.
Az idei év márciusában egy ilyen célból létrehozott figyelmeztető rendszert is működésbe helyeztek, amely valós időben jelzi a tagállamokon belüli, erre szakosodott hatóságok számára az éppen online terjedő hamis információkat és azok forrását, így könnyítve meg a közös munkát.
Odobescu hozzátette, nem csupán a leköszönő román, hanem az ezt a tisztséget betöltő finn elnökség (július-december), illetve a 2020-as horvát EU elnökség is kiemelten fogja kezelni ezt a problémát. (hírszerk./euractiv)
Nyitókép: Sonya Stupenkova
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!