Ki lesz II. János Pál utódja?
2005. április 04. 13:40, utolsó frissítés: 13:40
Máris megkezdődtek a találgatások a lehetséges pápa-utód személyéről. A 117 pápaválasztó bíboros közül elvben bárki pápa lehet. A most elhunyt egyházfő bíborosi kinevezéseivel és a pápaválasztás mikéntjét meghatározó döntéseivel nemcsak az utódját megválasztó bíborosi testület összetételét változtatta meg (az ő pápasága idején drasztikusan csökkent az olaszok, s nőtt a latin-amerikaiak és kelet-európaiak aránya), de egy 1996-os rendeletével megváltoztatta azt a 13. század óta alkalmazott szabályt is, amely szerint az új egyházfőt a pápaválasztó konklávénak kétharmados többséggel kell megválasztania. A pápa megválasztásához ezentúl egyszerű többség is elég lesz.
Ez azt is jelenti, hogy az európai bíborosok, éppen hogy, de elvesztették a papabilék között abszolút többségüket. A 117 tagú testületben 46 nyugat-európai, 21 latin-amerikai, 14 észak-amerikai, 12 kelet-európai, 11-11 afrikai és ázsiai, valamint 2 ausztráliai-óceániai bíboros található.
Miközben a hírmagyarázók nem mernek határozott találgatásokba bocsátkozni, Írországban Paddy Power híres bukmékerirodájában – interneten is – fogadni lehet arra: ki lesz a pápa „2007. július 30-án, hétfőn”. A fogadóiroda április 1-jén, pénteken éjfélkor, amikor a Vatikán még nem erősítette meg II. János Pál halálhírét, de a Szent Péter teret már gyászolók lepték el – Dionigi Tettamanzi milánói érseket tartotta a legesélyesebbnek.
Pápává választása esetén a rá fogadóknak 3,5-szeres odds-ot fizetett volna; az Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi bíborosra, tegucigalpai érsekre tippelők 4-szeres, az évtizedek óta a római hierarchiában szolgáló Francis Arinze nigériai kardinálisra szavazók 4,5-szeres pénzt remélhettek.
Miután valószínűleg már az első órában kiderül, hogy senki sem választanak meg közfelkiáltással, minden bizonnyal titkos szavazásra kerül sor, amelynek során minden bíboros egy szavazatot ad le. Ha nem sikerül dönteni (korábban, ha nem volt meg a kétharmados többség, ezúttal, ha nem lesz meg az ötven százalék plusz egy szavazat), akkor új szavazást tartanak, amelyen már csak azok a bíborosok lesznek választhatók, akik az előző szavazáson legalább egy szavazatot kaptak.
Egy bíboros egy bíborosra azonban csak egyszer szavazhat, vagyis ha az egyik fordulóban valaki már szavazott valakire, a következőben ugyanarra a bíborosra már nem szavazhat, hanem tartózkodnia kell. Naponta három szavazást tartanak, s addig ismétlik a procedúrát, amíg nem lesz meg a többség – amit követően aztán fehér füstöt engednek fel, amiből a világ odakint tudja, hogy odabent elhangzott: „habemus papam”, van pápánk. (hvg)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!