A görög parlament végre elfogadta Macedónia új nevét
2019. január 25. 19:48, utolsó frissítés: 19:48
A görög parlament jóváhagyta pénteken a Macedóniával kötött megállapodást ez utóbbi nevének megváltoztatásáról Észak-Macedóniára, pontot téve egy több évtizedes vita végére a két ország között, és megnyitva az utat Macedónia euroatlanti integrációja előtt.
Az úgynevezett preszpai megállapodást a 300 fős görög törvényhozás szűk többséggel, 153:146 arányban szavazta meg. A parlamentben 145 hellyel rendelkező kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza képviselői mellett függetlenek, centristák, továbbá a kormánypárt egykori koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) egyes képviselői szavaztak a szerződés ratifikálására.
"A mai nap egy új fejezetet írunk a Balkán történelmében. A nacionalista gyűlöletet, a vitákat és összetűzéseket felváltja a barátság, a béke és az együttműködés" - írta Twitter-oldalán Alékszisz Cíprasz görög miniszterelnök a szavazást követően.
A görög kormányfő azokhoz a görögökhöz is szólt, akik ellenzik az egyezményt, és azt ígérte nekik, hogy "hamarosan meglátják e történelmi előrelépés nagy előnyeit az országra nézve".
Zoran Zaev macedón miniszterelnök pénteken üdvözölte a szerződés ratifikálását a görög parlamentben. "Gratulálok, barátomnak, Cíprasznak, népeinkkel együtt történelmi győzelmet arattunk. Éljen a preszpai megállapodás mindörökké, éljen a béke és a fejlődés a Balkánon és Európában mindörökké!" - írta Twitter-oldalán.
A pénteki szavazást megelőzően a görög törvényhozás csaknem három napon vitázott a megállapodásról. A folyamatot számos utcai tüntetés kísérte, amelyek némelyike erőszakba torkollott. Néhány tiltakozó pénteken a rendkívül zord időjárás ellenére is tüntetett a parlament épülete előtt, egyebek között "árulókat" skandálva, miközben a törvényhozásban tartott a szavazás.
Az Európai Unió, a NATO és az Európa Tanács is üdvözölte a szerződés pénteki jóváhagyását a görög parlamentben. A névvita lezárása ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy Macedónia a NATO és az Európai Unió tagjává válhasson.
A Macedóniával évtizedek óta tartó névvitát rendező, "történelmi jelentőségű" szerződés athéni elfogadása kulcsfontosságú lépés a ratifikációs folyamatban - írta közös közleményében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Twitteren üdvözölte a szavazás eredményét, amely szerinte "fontos hozzájárulás az egész régió stabilitásához és virágzásához". "Várakozással tekintek az Észak-Macedóniai Köztársaság NATO-csatlakozása elé" - fogalmazott.
Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára "bátor és konstruktív" lépésnek nevezte a történteket, s gratulált a görög kormányfőnek "eltökéltségéhez".
A macedón parlament január 11-én már megszavazta az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást.
Az egyezmény értelmében Macedónia új nevének használata minden országra és nemzetközi szervezetre nézve kötelező, köztük arra a több mint száz országra nézve is, amelyek egyszerűen Macedóniának hívták az eddigi hivatalos nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot.
Az Athén és Szkopje között a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban aláírt megállapodás ezenkívül magában foglalja, hogy a nép megnevezése és az ország nyelve a macedón.
Ez utóbbiak váltották ki a legnagyobb ellenérzést a görög ellenzék részéről, amely azzal vádolta a kormányt, hogy túl sok engedményt tett Szkopjének.
A névvita 1991 óta tartott Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, Athén attól tartott, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnak elő. Az ország ezért a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!