2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Új-Kaledónia nem akar leválni Franciaországról

2018. november 04. 16:30, utolsó frissítés: 16:30

Az elszakadást ellenzők győztek a Franciaországhoz tartozó, csendes-óceáni Új-Kaledónián vasárnap megrendezett népszavazáson. A végeredmény szerint a népszavazáson résztvevők 56,4 százalék döntött a maradás, míg 43,6 százaléka az elszakadás mellett. A szigetcsoport hozzávetőleg 175 ezer szavazópolgárának nagyjából 81 százaléka vett részt a referendumon.

A függetlenség legelkötelezettebb támogatója az őslakos kanak népcsoport volt, amely már több mint három évtizede várt a népszavazásra.

Új-Kaledónia 1853 végén került Franciaország birtokába III. Napóleon császár uralkodása idején, s kezdetben büntetőtelepként használták. Mára több mint 280 ezren lakják a szigeteket. A lakosság összetételében a legnagyobb csoportokat az őslakos kanakok (40 százalék) és az európai bevándorlók leszármazottjai (27 százalék) alkotják, az ázsiai országokból és a környező csendes-óceáni szigetekről származók mellett.

Párizs évente egymilliárd eurót utal át Új-Kaledóniának, amely bár nem tartozik az Európai Unió területéhez, szavazópolgárai voksolhatnak európai parlamenti választásokon. Emellett az EU is hozzájárul a Franciaországtól 17 ezer kilométerre fekvő szigetek költségvetéséhez. A helyi fizetőeszköz a csendes-óceáni valutaközösségi frank.

Új-Kaledónia széles körű autonómiával rendelkezik például az adóügyeket és a munkajogi szabályokat illetően, míg Párizs kezeli a védelmi, rendőrségi, igazságügyi, felsőoktatási és külpolitikai kérdéseket.

Új-Kaledónia a második világháborút követően vált Franciaország tengerentúli területévé. A kanakok 1957-ben kaptak francia állampolgárságot.

Az őslakosok és a francia hatóságok közötti feszültségek 1988-ban a polgárháború szélére vitték Új-Kaledóniát, később azonban lecsillapodtak a kedélyek. Az azt követő békemegállapodások egyengették a függetlenségi népszavazás útját, amelyet eredetileg 1998-ban terveztek kitűzni, megrendezését azonban többször elhalasztották. A helyben "caldoches" néven ismert európai bevándorlók előzetesen újabb zavargások kirobbanásától tartottak abban az esetben, ha az elszakadást ellenzők győznek, bár ez még nem jelenti az elszakadáspártiak végső kudarcát. A Párizzsal kötött megállapodások értelmében 2024-ig Új-Kaledónia még két további népszavazást tarthat az ügyben.

Franciaország tekintettel erre, megszigorította a biztonsági intézkedéseket. Édouard Philippe francia kormányfőt hétfőre várják Nouméába, a szigetcsoport fővárosába. (bbc/mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS