2020. aug. 13. csütörtökIpoly
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szaúdi-iráni viszály: a szélsőségesektől való félelem vezérelhette Szaúd-Arábiát a tömeges kivégzésben

2016. január 04. 19:07, utolsó frissítés: 19:07

A hét végén végrehajtott tömeges kivégzéssel Rijád azt szándékozik megmutatni, hogy anélkül tud véget vetni a szunnita dzsihadisták támogatásának az országban, hogy elidegenítené a vallási közösség mérsékeltebb tagjait - írja elemzésében a Reuters.

Bár Rijád jól tudta, hogy Nimr al-Nimr főpap és három másik síita kivégzése tüntetéseket vált majd ki külföldön, de a jelek szerint azzal számolt, hogy a lépés következményei kontrollálhatóak lesznek, legalábbis az ország határain belül.

A négy síita megölésével Szaúd-Arábia azt üzeni a többségében szunnita lakosságnak, hogy továbbra is az ő oldalukon áll, miközben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez köthető 43 személy megölésével azt közvetíti, hogy mindenki tegyen le a szunnita szélsőségesek ügyének támogatásáról.

Az a fejlemény pedig, hogy megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután ott Nimr al-Nimr kivégzésére válaszul megrohamozták nagykövetségét, Szalmán király vezette Szaúd-Arábia új, Teheránnal szembemenő öntudatos külpolitikájának a bizonyítéka a Reuters szerint.

A Reuters szerint Rijád kevésbé hagyatkozik az amerikai biztonsági ernyőre, és meggyőződése, hogy tennie kell valamit annak ellensúlyozására, hogy Washington nem vállal jelentősebb szerepet a közel-keleti régió biztonságának szavatolásában.

"Ami sok, az sok. Teherán újra és újra fittyet hány a Nyugatra. Továbbra is támogatja a terrorizmust és ballisztikus rakétákat indít, és ezzel senki nem törődik" - mondta egy, a szaúdi kormányzati véleményt ismerő, neve elhallgatását kérve nyilatkozó tisztségviselő.

A szombati kivégzések előzménye, hogy 2014 vége óta több mint 50 emberéletet követeltek merényletek Szaúd-Arábiában.

Avad al-Kirni szunnita hittudós Twitter-üzenetében azt írta, hogy a kivégzések azt az üzenetet közvetítik a világnak és a bűnözőknek: "nem nyomhatók el az elveink".

Az asz-Szaúd uralkodócsalád a síita Irán befolyásának terjedését fenyegetésnek tartja a saját biztonságára nézve, valamint az irányú törekvésére nézve is, hogy az arab államok között vezető szerepet töltsön be. A sivatagi királyságon belül ugyanakkor egy esetleges szunnita lázadás aggasztja leginkább a dinasztiát, amelynek hatalma belföldön a konzervatívok támogatásán, illetve a Nyugattal való szövetségen nyugszik.

Az 1920-as évekre visszanyúló uralkodócsaládot ért múltbeli fenyegetések mindegyikének hátterében a konzervatív szunniták dühe állt a modernizáció vagy a Nyugattal való kapcsolatok miatt. Ezért volt olyan veszélyes az al-Kaida 2003-ban kezdődött felemelkedése is. A terrorszervezet az asz-Szaúd dinasztiát azáltal támadta, hogy a szunnita iszlám saját konzervatív, szalafista ágát fordította az uralkodócsalád ellen. Ugyanezért jelent problémát a dzsihadista mozgalom legutóbbi képződménye, az Iszlám Állam (IÁ) is. Miközben a dzsihadista szervezetnek a szaúdi lakosság körében nincs igazán támogatottsága, néhányan szimpatizálnak a csoport általános elveivel, helyeselve az IÁ síiták és Nyugat elleni retorikáját, valamint az asz-Szaúd-dinasztia korrupciós ügyeinek bírálatát.

Megfigyelők szerint Szaúd-Arábia úgy gondolja, hogy nemcsak fizikai fenyegetéstől kell tartania, hanem egy ideológiai harccal is szembe kell néznie a szalafista iszlám rivális értelmezése miatt. Ezt a nézetet megerősíti az, hogy az állami média nagy hangsúlyt helyezett a szombaton szintén kivégzett szunnita Farisz as-Suvail az-Zahránira. A 2004 óta börtönben ülő Zahránit a szaúdi médiában úgy festették le, mint az al-Kaida fő ideológusát a vendégmunkásokat elszállásoló épületek, rendőrőrsök, kőolaj-létesítmények elleni, százak halálát követelő - 2003 és 2006 közötti - támadássorozat idején. Zahráni segített a dzsihadisták azon nézetének terjesztésében, hogy az asz-Szaúd-dinasztia elhagyta az iszlámot, és a muszlimoknak kötelességük megölni az uralkodócsalád tagjait és szövetségeseiket. Ahogy az a vasárnapi szaúdi újságokból kiderült, az állami média Zahránit és a síita Nimrt egy lapon említi, mindkettőt az "erőszak és a terrorizmus" felbujtójának tartja.

A dzsihadisták vitatják Szaúd-Arábiának a szalafista iszlám irányítására vonatkozó követelését, és azt, hogy a királyságban a vallási ortodoxia vezetőinek tekintik az államilag kinevezett klérust. A dzsihadisták megkérdőjelezik továbbá az asz-Szaúd család arra vonatkozó státusát is, hogy ők az ország legitim uralkodói. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS