2021. október 21. csütörtökOrsolya
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A krími népszavazás érvényességét kérdőjelezték meg nemzetközi fórumokon

2014. március 16. 03:23, utolsó frissítés: 03:23

A Krím félsziget jövendő státusáról tervezett népszavazás jogi érvényességének a kérdése állt szombaton a különféle nemzetközi fórumok figyelmének középpontjában.


Az ukrán parlament szombaton azonnali hatállyal feloszlatta a Krími Autonóm Köztársaság törvényhozását, amely népszavazást írt ki a Krím félsziget státusáról. Ez összhangban áll az alkotmánybíróság pénteken hozott, a krími népszavazást törvényellenesnek minősítő döntésével. Az alkotmánybíróság pénteken azt is elrendelte, hogy állítsák le minden választási bizottság működését, illetve megtiltotta a krími hatóságoknak a népszavazás lebonyolításának finanszírozását. Ennek dacára a Krím félszigeten minden készen áll a vasárnap tartandó népszavazáshoz. A félsziget székhelyén, Szimferopolban nyugalom uralkodott szombaton, de erős volt a fegyveres jelenlét az utcákon.

A Velencei Bizottság törvényellenesnek minősítette a március 16-ra tervezett népszavazást. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének tagjai szerint egy ilyen referendumnak a megrendezésére sem az ukrán, sem a krími alkotmány nem ad lehetőséget. A bizottság szakértői hangsúlyozzák azt is, hogy a tervezett népszavazás körülményei sem felelnek meg a demokratikus szabványoknak. Sebastian Kurz, az Európa Tanács elnökségét betöltő Ausztria külügyminisztere szombati nyilatkozatában kifejtette: a közvetlen demokrácia gyakorlásában önmagában nincsen semmi kivetnivaló, de annak megfelelő jogi és demokratikus alapokon kell nyugodnia. Mivel a krími szavazást fenyegető légkörben, a gépfegyverek árnyékában tartják, ebben az esetben nincs meg ez az alap - állapította meg az osztrák külügyminiszter.

Oroszországnak ugyanakkor szombaton sikerült megtorpedózni az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt a határozatot, amely törvényellenesnek nyilvánította volna a Krím jövőbeni státusáról tartandó népszavazást. A Washington által megfogalmazott határozattervezetben a BT ismételten állást foglalt volna Ukrajna "szuverenitása, függetlensége, egysége és területi épsége" mellett a nemzetközileg elismert határok tiszteletben tartása mellett. A dokumentum szerint a tervezett referendumnak nem lenne semmiféle jogi értéke, így az nem szolgálhat alapként a Krím státusának legcsekélyebb módosításához sem. Felszólítja az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy ne ismerjék el az eredményét, és ne tegyenek olyan lépést, amelyet úgy lehet értelmezni, mint a státus megváltozásának elismerését.

A határozattervezet szándékosan visszafogott volt, nem utalt közvetlenül Oroszországra, amelynek neve elő sem fordul a szövegben. Nem követelte egyértelműen a Krímbe küldött erők visszavonását és nem fenyegette szankciókkal sem Moszkvát. Minden érintett felet felszólított arra, hogy a konfliktust békés eszközökkel, párbeszéd útján rendezze és hogy óvják meg az Ukrajnában élő kisebbségek jogait.

Ezzel az óvatos megfogalmazással a tervezet előterjesztői meg akarták nyerni Peking támogatását. Kína végül is tartózkodott.

Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet azzal indokolta országa vétóját: a krími helyzet szerinte annak a következménye, hogy Kijevben "államcsíny" révén jutott hatalomra a mostani radikális ukrán vezetés, amely veszélyezteti a félsziget lakosságát. Orosz vélemény szerint a szombaton előterjesztett határozattervezet csorbította volna a krími lakosok jogegyenlőségét, akárcsak az önrendelkezéshez való jogukat.

Francois Hollande francia államfő szerint a tervezett krími népszavazásnak nincs semmilyen jogi értéke, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy tárgyalásos megoldás szülessen a válság rendezésére. A francia elnök ezt a Matteo Renzi olasz kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján mondta az Elysée-palotában szombaton.

Hollande jelezte, hogy "Franciaország az Európai Unióhoz hasonlóan nem fogja elismerni ezt az álnépszavazást", amely "nem felel meg sem az ukrán jognak, sem a nemzetközi jognak" és amennyiben nem történik előrelépés a krími helyzetben, az EU már hétfőn szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján. Ezek vízumkorlátozások és vagyonbefagyasztások lehetnek. Matteo Renzi megerősítette, hogy osztja Párizs álláspontját arról, hogy nem legális a krími népszavazás. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS