2024. július 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szíriáról beszélnek a G20 csúcson is

2013. szeptember 04. 15:20, utolsó frissítés: 15:20

Saját árnyékát kellene átugrania az amerikai és az orosz elnöknek, ha elmozdulást akarnak elérni a szíriai válság kérdésében. Egyelőre azonban fagyos a viszony Barack Obama és Vlagyimir Putyin között, és kérdés, hogy a szentpétervári G20 csúcstalálkozó hoz-e enyhülést közöttük - írta a dpa német hírügynökség.


Két és fél hónappal ezelőtt emlékezetes sajtóértekezletet tartott a két államfő. A június közepén Észak-Írországban rendezett G8 csúcstalálkozó alkalmával egymás közelében foglalt helyet Obama és Putyin. Szinte minden arcvonásukból, minden gesztusukból ki lehetett olvasni: feszélyezi őket, hogy egy levegőt kell szívniuk a másikkal. Obama csütörtökön Szentpétervárra utazik, hogy részt vegyen a G20 csoport állam- és kormányfőinek tanácskozásán. A két vezető viszonya csöppet sem javult június óta - mi több: a Snowden-ügy, illetve az amerikai informatikusnak nyújtott orosz menedékjog miatt Obama lemondta Putyinnal tervezett kétoldalú találkozóját. Helyette szerdán Svédországban kezd látogatást, és másnap Stockholmból utazik tovább Szentpétervárra.

A G20-csúcs házigazdájaként Putyin számára nagyobb a tét annál, hogy csupán hangot adjon az Egyesült Államok magatartása miatt érzett krónikus bosszúságának. A kétnapos eseményen diplomáciai érzékről is tanúbizonyságot kell adnia a pazar Konsztantyin-palotában. Bár az oroszok váltig berzenkedtek ellene, az augusztus 21-i gáztámadás után nem úszhatják meg, hogy a csúcstalálkozón szóba kerüljön Szíria kérdése - ha nem a plénumon, akkor legalább a szűkebb körű eszmecseréken. Angela Merkel német kancellár a hírek szerint megpróbál közvetíteni a nagyhatalmak között.

A tárgyalásokra kedvező hatással lehet, hogy egyelőre lekerült a közvetlen napirendről Obamának az a fenyegetése, miszerint katonai csapással bünteti meg a szíriai rezsimet mérgesgáz bevetéséért. Az amerikai elnök meg akarja szerezni a kongresszus jóváhagyását az intervencióhoz, ám a honatyák csak szeptember 9-én térnek vissza a Capitoliumba. Addig tehát "jégen van" a szíriai beavatkozás kérdése.

A szentpétervári tanácskozás tulajdonképpeni témája a világgazdaság helyzete lesz. Öt évvel a Lehman Brothers bankház csődje után a nemzetközi gazdaság ma is messze van a stabil növekedési pályától. Az euróövezeten belül pedig számos ország továbbra is elkeseredett harcot vív azért, hogy kilábaljon a gödörből; a "problémás esetek" száma inkább nőtt, mintsem csökkent. Minimális növekedési mutatók, magas munkanélküliség, üres államkasszák - ez főleg Dél-Európa államaira jellemző, amelyek belefáradtak a megszorításokba és a reformokba. A Németország vezette északi államok takarékosságra intő szólamai hidegen hagyják őket.

Aggodalomra azonban nem csak Európa ad okot. Az Egyesült Államok szövetségi költségvetésén változatlanul irdatlan lyuk tátong - akkora, hogy akár már ősszel fizetésképtelenné válhat a világ legnagyobb nemzetgazdasága. Ez a kilátás, valamint a Szíria elleni katonai csapás lehetősége valóságos méreg a gazdaság számára, globális szinten elbizonytalanítva a befektetőket.

Az amerikai jegybank ma még olcsó pénzt pumpál a gazdaságba, hogy élénkítse a konjunktúrát. Ám akadnak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok visszakerül a folyamatos növekedés útjára. Elsősorban a munkaerőpiac mutat biztató jeleket. Ám ha elapad a jegybanktól érkező pénzáradat, az komoly nehézségeket okozhat a feltörekvő "nehézsúlyú" államoknak, mint India, Brazília, Indonézia. Komoly befektetők már most is milliárdokat vonnak ki ezekből az országokból, abban bízva, hogy a pénzt nagyobb biztonságban és előnyösebb feltételek mellett fektethetik be az Egyesült Államokban és Európában. Nem meglepő tehát, ha az úgynevezett BRICS-államok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) arra készülnek, hogy 100 milliárd eurós pénzalapot hozzanak létre, szükség esetén ennek segítségével biztosítva saját valutáik árfolyamának stabilitását.

A csütörtökön kezdődő tanácskozás a nyolcadik lesz a G20-csúcsok történetében. Korábban még nem akadt példa arra, hogy a fórumra ekkora súllyal nehezedtek volna a nemzetközi válságok. Az értekezlet sikere nagyban függ attól, megtalálja-e a közös nyelvet az orosz és az amerikai elnök - vélte a német hírügynökség. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS