Április 17-én vitázik az EP a magyar alkotmánymódosításról
2013. március 15. 10:41, utolsó frissítés: 10:41
Csak akkor lehet szó az uniós szerződés hetes cikke szerinti szankció alkalmazásáról Magyarországgal szemben, ha 100 százalékos, minden kétséget kizáró jogi bizonyíték van arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása súlyosan megsérti az Európai Unió alapértékeit - hangoztatta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke, miután a témát az az állam- és kormányfők előtt is felvetette csütörtökön, a csúcstalálkozó kezdete előtt.
A német EP-elnök arról is beszámolt, hogy José Manuel Barroso egyértelművé tette: a bizottság tüzetesen meg fogja vizsgálni, hogy a módosítás összhangban van-e az uniós szabályokkal, szerződésekkel és értékekkel. "Mindketten világossá tettük, hogy vannak kétségeink" - mondta az EP szociáldemokrata elnöke.
A politikus hozzátette, hogy meglátása szerint jogi értelemben nagyon nehéz bizonyítani azt, hogy egy tagállam megsérti az uniós alapértékeket, és jelenleg úgy látja, hogy ehhez nincs is elegendő bizonyíték.
"Ha egy törvényhozás olyan szabályt fogad el, amely alapján az alkotmánymódosításokról a jövőben az Alkotmánybíróság nem dönthet (...) az talán összeütközésben állhat az uniós joggal, de nem tudom, várjuk meg, mit mond erről a bizottság" - fogalmazott Schulz, aki többször nyomatékosította, hogy a jogi vizsgálat az Európai Bizottság feladata.
A politikus nagyon fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez nem politikai vélemény vagy állásfoglalás kérdése; az eljáráshoz jogi bizonyíték kell arra, hogy a magyar alaptörvény módosítása sérti az uniós jogot és értékeket.
Nagyon könnyű kijelenteni, hogy valami nem egyezik az unió értékeivel, de nagyon nehéz megdönthetetlen bizonyítékkal előállni, konkrét részletekbe menően bizonyítani mindezt - fogalmazott Schulz. A tagállamnak pedig teljes joga azt mondani, mutassátok meg, mely pontokon sértem az uniós jogot - tette hozzá.
Schulz úgy vélekedett, hogy lehet megjegyzést tenni arra, ha egy politikus kétharmados felhatalmazással megosztja az országot, ahelyett, hogy egyesítené. A szociáldemokrata EP-elnök szerint mindazonáltal egy dolog politikai nyilatkozatokat, észrevételeket tenni, és azt mondani egy alkotmányozó, kétharmados törvényhozásnak, hogy amit csinál, az politikailag elfogadhatatlan, és más dolog azt mondani, hogy amit tesz, az jogellenes, illegális, törvénysértő.
"Az uniós előírások, jogszabályok és értékek megsértésének bizonyítása nagyon kemény dió, de ha ez a helyzet, akkor az Európai Uniónak cselekednie kell, hogy a saját hitelességét megőrizze" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus.
Az EP elnöke azt is közölte, hogy az EP több politikai csoportjának kérésére a strasbourgi székhelyű uniós parlament április 17-én vitát tart a magyarországi alkotmányos helyzetről.
Schulz a brüsszeli EU-csúcstalálkozó csütörtök délutáni megkezdésekor is felvetette a magyarországi alkotmánymódosítás ügyét, mondván, az unió nem maradhat néma, ha egy tagállam "keresztülgázol" az alapvető európai értékeken.
"Az Európai Parlament sürgeti Önöket, hogy velünk együtt gondolkodjanak el komolyan azon, mi lehet a megfelelő válasz az európai alapértékek sérelme esetén" - mondta Schulz a tagországok állam-, illetve kormányfőinek, akikkel a csúcstalálkozó kezdetén a hagyományoknak megfelelően megbeszélést folytatott. Az ülés zárt ajtók mögött folyt, de Schulz beszédének a szövegét közzétették.
Az EP német szociáldemokrata elnöke beszámolt a csúcsvezetőknek arról, hogy a múlt pénteken megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és arra kérte, hogy függessze fel az alkotmánymódosítási javaslatokról való szavazást, tegye lehetővé, hogy az Európa Tanács és az Európai Bizottság előbb alaposan megvizsgálhassa a szöveget. A magyar kormány erre nem volt tekintettel, hanem sietve keresztülvitte a módosítást a parlamenten - folytatta Schulz. Ezután, mint mondta, az EP több frakcióvezetője azt kérte tőle, hogy ezt az ügyet vesse fel a tagállamok vezetőinek.
Az EP elnöke emlékeztetett arra, hogy a finn, a holland, a dán és a német külügyminiszter "korai előrejelző rendszer" kidolgozását javasolta annak érdekében, hogy gyorsabban és határozottabban lehessen fellépni, "amikor csúfot űznek a jogállamiságból, miként az történt Magyarországon". (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!