A Roma Holokausztra emlékeztek az EP-ben
2013. január 30. 09:25, utolsó frissítés: 09:25
A második világháborúban meggyilkolt cigányokról való megemlékezés jegyében szervezett kedden szemináriumot az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának roma-ügyi munkacsoportja. Az eseményen Járóka Lívia fideszes EP-képviselő egy külön európai emléknap kijelölését szorgalmazta a holokauszt roma áldozatainak tiszteletére.
Járóka Lívia, a munkacsoport elnöke beszédében a huszadik századi történelem tanulságainak levonását sürgette, valamint arról a kezdeményezésről beszélt, mely augusztus 2-át a roma holokauszt áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítaná. Kiemelte, hogy a dokumentumok hiánya és a történelmi események feldolgozatlansága miatt a roma holokauszt nagyrészt még mindig ismeretlen a szélesebb közvélemény előtt.
"Támogatni kell azokat az egyetemeket és kutatóintézeteket, amelyek segítenek tudatosítani a többségi társadalomban, hogy hosszú, több évszázados közös történelmen osztoznak a romákkal" - hangsúlyozta Járóka.
A szemináriumot megnyitó Agustín Díaz de Mera García Consuegra spanyol néppárti képviselő elmondta: a második világháborúban a náci rezsim elnyomta, deportálta, és megsemmisítő táboraiban halomra gyilkolta a romákat, a néppárti munkacsoport célja pedig az, hogy ilyen etnikai tisztogatás, népirtás soha többé ne ismétlődhessen meg. A spanyol képviselő kijelentette: az Európai Uniónak fel kell lépnie a romák történetével, a roma holokauszttal kapcsolatos tudatlanság és közöny ellen.
Mikael Gustafsson svéd baloldali képviselő arról beszélt, hogy a romák Európa-szerte "masszív diszkriminációval" kénytelenek szembenézni, sokszor megtagadják a lakhatáshoz való jogukat, nem jutnak megfelelős egészségügyi ellátáshoz, kilakoltatják, zaklatják őket a hatóságok, nem kapnak hivatalos papírokat.
Cecilia Wikström svéd liberális EP-képviselő kiemelte, hogy az Európai Unióban mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik, "mindannyian más-más nemzet, más-más vallási közösség tagjai vagyunk", a romákat pedig a legnehezebb sorsú európai kisebbségnek nevezte. A svéd liberális EP-képviselő felidézte, hogy a Jobbik Budapest utcáin masírozva követelte, hogy szorítsák vissza a "cigánybűnözést".
"Ez Európa, 2012. Ez nem az első vagy a második világháború idején történt, nem egy másik földrészen, hanem itt, Európában, pár hónappal ezelőtt" - mondta a svéd politikus. Leszögezte: "elege van" a dokumentumokból és az ilyen szemináriumokból, ülésekből, azt szeretné, ha minderre nem lenne szükség, mert az emberi jogok mindenkit megilletnek.
Járóka Lívia a svéd képviselő szavaira úgy reagált, hogy a magyar kormány véget vetett az ilyen meneteléseknek, valamint, hogy minden tagállami kormánynál lobbizni kell, hogy megváltozzon a romákkal kapcsolatos közgondolkodás. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!