2020. szeptember 24. csütörtökGellért, Mercédesz
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Szigorít a gyűlöletbeszéd tiltásán Magyarország

2003. december 09. 11:00, utolsó frissítés: 11:00

Könnyebb lesz a gyűlöletbeszédet büntetni Magyarországon. Eddig a büntető törvénykönyv azt szankcionálta akár 3 évi börtönnel, "aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít". Most az "uszít" szót az "izgat" kifejezésre cserélte a törvényalkotó, és az "erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel" fordulattal egészítette ki, továbbá beiktatott egy második bekezdést. Ez bünteti az olyan magatartást, amely azáltal sérti az emberi méltóságot, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel, megaláz.

A javaslatot a magyar országgyűlés hétfőn 184 igen, 180 nem szavazattal fogadta el. Az igen-voksok az MSZP és az SZDSZ frakciójából érkeztek, míg a nem gombot 153 fideszes, 16 MDF-es, nyolc SZDSZ-es, két független és egy MSZP-s képviselő nyomta meg. Az MSZP soraiból az egyetlen frakciótól eltérően szavazó képviselő, Kökény Mihály közölte: tévedésből nyomott nemet. A Fidesz és az MDF egységesen nemmel szavazott. Az SZDSZ elnök-frakcióvezetője, Kuncze Gábor korábban azt közölte, hogy a frakcióban mindenki a lelkiismerete szerint szavaz majd a törvényről.

Az ősz folyamán sajtópolémia bontakozott ki a kormány törvénymódosító javaslatáról, többek között azért, mert másodfokon felmentette a bíróság ifj. Hegedűs Lóránd volt MIÉP-képviselőt, aki egy 2001-es cikkében a "zsidók kirekesztésére" hívott fel. Sólyom László jogtudósnak, az Alkotmánybíróság első elnökének és Kis János filozófus, korábbi SZDSZ-elnök közös cikke amellett foglalt állást, hogy szükségtelen, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A gyűlöletbeszéd ellen a meglévő büntető és polgári jogi szabályok következetesebb alkalmazásával és a politikai közbeszéd eszközeivel kell fellépni. Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint viszont a módosítás időszerű és alkotmányos. A miniszter úgy érvel: itt két alapjog ütközik, a véleménynyilvánítás valamint az emberi méltósághoz való jog, azonban az egyik védelmében a másik korlátozható. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS