2021. október 28. csütörtökSimon, Szimonetta
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán: nem fogadjuk el, hogy idegenek kormányozzanak

2012. október 23. 21:07, utolsó frissítés: 21:07

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés szabályait, de azt nem, hogy idegenek kormányozzák a magyarokat, ahogyan azt sem, hogy EU-s intézmények tiszteletlenül bánjanak velük – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő az október 23-i magyarrszági állami ünnepen, a budapesti Kossuth téren, mintegy négyszázezer ember előtt elmondott beszédében. Szónoklata elején a kormányfő köszöntötte a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, a szlovák állampolgárságától megfosztott százéves Tamás Aladárnét.


A miniszterelnök – akit a tömeg Viktor, Viktor skandálással fogadott – 1956 ünnepét szentnek nevezte, mert azt megszentelte a magyarok szabadságért hullott vére, majd azt mondta, "itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig".

Az 56 évvel ezelőtti forradalom hősei ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét, négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor pedig ők adtak erőt a szovjetek kiszorításához; ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb - vélte.

Október 23-a minden évben arra is emlékeztet, hogy az 1956-os forradalmat leverőknek – akik szégyennek, bűnnek minősítették, ha valaki polgár, ha valaki keresztény vagy bármilyen vallásos családból származott – a törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. Elég 2006. október 23-ára gondolni: "lovasroham, könnygáz, vasbotok, gumilövedékek és utána a brutalitásban élen járók kitüntetése és megjutalmazása" – sorolta a kormányfő.

A miniszterelnök beszédében párhuzamot vont a szocializmus bukása és a nyugati világ gazdaságának 2008-ban kitört válsága között, és azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. A szocializmusról is kiderült, nem a saját lábán állt, hanem egy világbirodalom zsinórján függött, a tartózsinór azonban elszakadt; 2008-ban a nyugati világ gazdaságáról derült ki, hogy nem a saját lábán állt, hanem "egy pénzvilág-birodalom hitelzsinórján" függött, de ez a zsinór is elszakadt, összetörve sok nemzetgazdaságot – jelentette ki.


Európa ma a feje búbjáig eladósodott,

a saját dogmái kötik gúzsba, a világban jelenleg zajló változással azonban el fog dőlni, "ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren, és ki az, aki visszanyerve szabadságát partot ér", ahogyan az is, hol állandósul a felfordulás, és hol lesz szilárd a jövő – vázolta a miniszterelnök Európa mostani helyzetét, jelezve, hogy szerinte a kontinens még nem döntötte el, hova álljon, Brüsszelben még nem tudják, "a fékre lépjenek vagy a gázpedálra".

Megítélése szerint Európának meg kellene értenie, hogy nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke.

Brüsszelben szép számmal találni olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a "megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba" akarnak újra életet lehelni, akik azt akarják, hogy csak az emberek viseljék a válság terheit, vélte.

"Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt


az egész országot büntessék Brüsszelben

még ma is. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal" – hangsúlyozta a kormányfő.

Kijelentette: ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor - mint mondta - nekünk mai magyaroknak sincsen okunk kételkedni a saját erőnkben.



A miniszterelnök a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit sorolva azt mondta: 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltak visszarántani Magyarországot a csőd széléről, 20 évvel a rendszerváltás után új alkotmányt adtak a nemzetnek, és 90 évvel Trianon után sikerült a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságot.

Orbán Viktor szerint az elmúlt két évben a "válság szélviharában" is képesek voltak faragni az adósságból, a pénzvilág ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelték a minimálbért, csökkentették a családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200 ezer embernek.

"És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni,


ahová néhány év múlva visszajönnek

az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is" – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy "el lehet innen menni", hanem, hogy "haza lehet ide jönni". "Mindenkit visszavárunk" – jelentette ki.

A hegy valóban magas, de van út a tetejére - fogalmazott a kormányfő, aki a "csüggedőket", a "megfáradtakat" és a "reményvesztetteket" arra emlékeztette: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták. Ők valóban kisemmizettek és jövőtlenek voltak, de nem törődtek bele a kilátástalanságba, hitből, szabadságvágyból és hazaszeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat, fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát – jelentette ki.

"Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni" - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek azt kívánta, október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, hogy "annyira élünk csak, amennyire Magyarország él". A kormányfő beszédét a szokásos "Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" fordulattal zárta. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS