The Economist: ha nem Romney lenne az ellenfele, Obama vesztítene
2012. szeptember 05. 16:13, utolsó frissítés: 16:13
Az újraválasztására törekvő amerikai elnök első négyéves teljesítménye egyáltalán nem meggyőző. Ha Mitt Romney helyett egy karizmatikusabb politikus lenne a kihívója, vagy a republikánusok kevésbé szélsőségesek lennének, Barack Obama vesztésre állna – állapította meg az elnökválasztás esélyeit mérlegelve a The Economist.
Négy évvel ezelőtt Denverben a nagy tömegeket fellelkesítő ellenzéki elnökjelölt bejelentette, megváltoztatja Amerikát. Barack Obama akkor azt ígérte, félretolja a két nagy pártot megosztó ellentéteket, visszaadja a reményt a munkanélkülieknek, hozzáfog ahhoz, hogy megmentse a Földet a globális felmelegedéstől, és ismét büszkévé teszi az amerikaiakat – írta a brit gazdasági-politikai szaklap.
Obama a héten beszédet mond a Demokrata Párt konvencióján az észak-karolinai Charlotte-ban úgy, hogy négy évvel ezelőtti reménykeltő programjából keveset valósított meg. Hárommillióval több amerikainak nincs munkája, mint 2008-ban, az eladósodottság 5 ezer milliárd dollárral hízott. A pártos szembenállás rosszabb mint valaha: az egészségügyi reform, amely valóban rendkívüli eredmény, a gyűlölködés fő témája.
Az üzleti világ megosztott,
egyesek szerint Obama nem kedveli a kapitalizmust, mások szerint csak közönnyel viseltetik iránta. A globális felmelegedéssel kapcsolatos törekvései semmivé foszlottak. Az Egyesült Államok hírneve semmivel sem jobb, mint elődje, George Bush idején volt, Irán továbbra is veszélyes állam maradt, az Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatokat sem sikerült lényegesen javítani a beígért újrakezdés ellenére, és Obama a terroristagyanús foglyokat őrző guantánamói börtöntábort sem tudta bezáratni, pedig elnöksége második napján erre szent ígéretet tett.
Obama teljesítményének védelmében egyetlen érv hozható fel: a helyzet sokkal rosszabbul is alakulhatott volna. Szabadesésben zuhanó gazdaságot örökölt, a felelőtlen költekezések és azután, hogy elődje alatt összeomlott a bankrendszer. Obama gazdasági serkentő csomagja és a detroiti autógyárak megmentése segített elkerülni egy újabb mélyreható válságot, a 30-as éveket idéző depressziót.
Az elnök gazdasági teljesítménye ha nem is tökéletesnek, de tisztességesnek mondható. Az obstrukcionista republikánusokkal szemben a kongresszusban jól tudta érvényesíteni céljait. Érzékelhetően átformálta az amerikai külpolitikát, és voltak sikerei is, például Oszama bin Laden al-Kaida-vezér megölése.
Mindez azonban nem meggyőző eredmény Obama újraválasztásához az amerikai nép szemében – írta a The Economist, osztva ezt a véleményt. Az amerikaiak több mint 60%-a úgy érzi, országuk rossz irányban halad. A hivatalban levő elnök népszerűségi mutatója jóval 50% alatti, a szavazók csaknem kétharmada egyáltalán nem elégedett azzal, ahogyan a gazdasági problémákat kezelte. Az elnöki hivatal nehézségei által "elhasználódva"
a nagy reformerből óvatos politikus lett.
A The Economist szerint ha Mitt Romneynál tekintélyesebb kihívója lenne, vagy a republikánusok nem vallanának annyira szélsőséges nézeteket, bizony fel kellene készülnie a választási vereségre novemberben. Obama már a versengés korai szakaszában kérlelhetetlen negatív kampányba kezdett, ami arról tanúskodik, milyen nagy szüksége van rá, hogy a választás Romney gyengeségeiről, ne pedig saját teljesítményéről szóljon. Obama négy éve még a remény megtestesítője volt, most pedig olyan kampány közepette érkezik meg Charlotte-ba, amely eddig a félelemkeltésről szólt.
A The Economist rámutat: Obamának ennél többet kell felmutatnia, több okból is. Először is a negatív kampány visszafelé sülhet el; Romney vállalati vezetőként és kormányzóként is sikereket tudhat maga mögött, alelnökjelölt-párja, Paul Ryan pedig ontja a merész ötleteket. Obamának az a stratégiája, hogy mindenért a republikánusok obstrukciós betartását teszi felelőssé, sok választót elidegenít.
Másodszor ha Obama lejárató kampánya beválik, az újraválasztott elnöknek szüksége lesz egy meggyőző program erejére. Máskülönben a republikánusok, akiknek a képviselőházban és talán a szenátusban is többségük lesz, ízekre fogják tépni. Harmadszor
nemcsak Barack Obamának, hanem Amerikának is program kell:
a pénzügyeket és kormányzati rendszert alaposan át kell alakítani. Ennek a karizmatikus, megfontolt embernek nyilván több ötlete van a problémák megoldására annál, mint amivel eddig előrukkolt – jegyezte meg a brit hetilap.
Barack Obama 2008-as győzelmének az volt az alapja, hogy a hagyományosan a Demokrata Pártra szavazókon túl is meghódított tömegeket, sok fiatalt és gazdag fehér szavazót is az oldalára állított. Az általa elért szavazócsoportok jelentős hányada centrista, amely nem bízik Mitt Romneyban, de mivel ők állják a kormányzati kicsapongás számláját, már nem szavaznak egy olyan jelöltre, aki semmi újat nem tud ígérni.
Obama baloldali szövetségesei erősek, ám egy ennyire polarizálódott politikai térben a középen állás veszélyes pozíció lehet. Nem lesz könnyű dolga, hogy megszólítsa a középen álló szavazókat, ráadásul a Demokrata Párt odaadó híveinek nem biztos, hogy tetszeni fognak Obama szájából az újraválasztásához szükséges centrista gondolatok az elnökjelölt-állító charlotte-i konvención.
A hivatalban levő amerikai elnökök általában megnyerik az újraválasztásukért folytatott küzdelmet, és a második hivatali ciklusukat töltő elnökök teljesítménye általában kiábrándító. Obama első ciklusa azt sugallja, hogy újraválasztása esetén a "legbénább kacsává" válhat, ezért kell jó választ adnia arra a kérdésre, hogy mit kezdene újabb négy évvel a Fehér Házban – írta a The Economist. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!