A pápa együttérzést szorgalmaz az afrikai menekültekkel
2011. április 26. 14:55, utolsó frissítés: 14:55
Ellentmondásosan fogadta a francia sajtó kedden, hogy Párizs és Róma a schengeni rendszer reformjával a határok visszaállíthatóságát akarja kezdeményezni az észak-afrikai migránsok tömeges beáramlásának megfékezése végett.
A Le Figaro szerint Párizs megtalálta a "pontos választ a migrációs kihívásra", miután a "Földközi-tenger túlsó partján az arab tavasz felborította a régi rendet". A konzervatív lap szerint ezért logikus, hogy Európának alkalmazkodnia kell az új helyzethez. "Franciaországnak igaza van" – folytatja a Le Figaro – abban, hogy a schengeni rendszer revízióját kezdeményezi, mert a személyek szabad mozgását biztosító megállapodást "meghaladták az események".
A Libération ezzel szemben "az erőd kísértésének" minősíti a javaslatot. "Ne áltassuk magunkat: a schengeni megállapodás cikkelyeinek revíziója a valóságban azt jelenti, hogy nekimegyünk annak, ami még megmarad az európai dinamikából". A baloldali lap szerint a "hazai választók Európa-ellenes és idegengyűlölő törésvonalainak" növelése a Brüsszelre való mutogatással egy "olyan nagy klasszikus szám, amely mindig nagy tapsvihart arat". "Itt a fenyegetések tudatos összekeveréséről van szó: a neopopulizmus máskülönben veszélyesebb, mint néhány ezer tunéziai migráns" – hangsúlyozta a Libération szerkesztőségi írása.
A La Croix XVI. Benedek vasárnapi üzenetét idézi, aki arra kért minden országot, hogy legyen együttérző a sok afrikai menekülttel, és "lássa őket szívesen". A katolikus lap Párizs és Róma magatartását egyaránt bírálja, és arra figyelmeztet, hogy a tunéziai migránsok miatt a két ország között kialakult konfliktus "megpecsételheti a különélést Európában, amelynek nincs hosszú távú víziója".
A Les Échos című gazdasági napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy a statisztikák ellentmondanak a sztereotípiáknak. Nincs menekültáradat, jelenleg kevesebb bevándorló érkezik Franciaországba, mint a 20. század elején, s a migránsok nem jelentenek gondot sem a szociális kiadások, sem a munkaerőpiac szempontjából – hangsúlyozta a lap.
A La Tribune című pénzügyi lap szerint Nicolas Sarkozy francia elnök és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök hasonlítanak egymásra: mindketten szeretik a magánéletük részleteit kiteregetni a médiában, provokálni ellenfeleiket, és ugyanaz az ideológiamentes pragmatizmus jellemzi mindkettőjüket. "Egyik is, másik is a szélsőjobboldallal együtt kormányoz, amelyik azzal határozza meg a kontinens politikai menetrendjét, hogy kihasználja az európai népeken elhatalmasodott óriási fáradtságot" – írta a pénzügyi lap. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!