2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

FAZ: a médiatörvény előzményei a Gyurcsány-kormány idején

2011. január 05. 17:42, utolsó frissítés: 17:42

Terjedelmes írásban foglalkozott szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung a magyar médiatörvénnyel, részletesen ismertetve az NMHH szerepét és jogköreit, szankcionálási lehetőségeit, a törvényt megsértő médiumokra kiszabható büntetési tételeket.

Reinhard Olt
, a konzervatív német újság bécsi tudósítója a négy közszolgálati médium (MR, MTI, MTV, Duna TV) összevonását és azok közös (a nemzeti hírügynökség általi) hírellátását úgy értékeli, hogy ez mintegy "monopolizálja a híradásokat és a tudósításokat", elsősorban a belpolitikai eseményekről, amit főleg az ellenzéki szocialisták kritizálnak.

Csakhogy már 2007-ben, a Gyurcsány-kormány idején is zajlottak "intenzív nem hivatalos tárgyalások" a jobb- és a baloldali pártok között a közszolgálati médiumok és a médiahatóság átalakításáról – emlékeztet a FAZ tudósítója. Azokon részt vett Szalai Annamária, az NMHH jelenlegi elnöke és Sarkady Ildikó, akit Gyurcsány "audiovizuális politikáért felelős kormánybiztossá" nevezett ki. A Hírszerző portál akkoriban a tárgyalások eredményeként létrejött "titkos médiapaktumról" cikkezett, amit az érintettek cáfoltak. Valójában azonban meghökkentő átfedések mutatkoznak az akkor állítólag elfogadott "új médiaszabályok" és aközött, amit az Orbán-kormány új médiatörvénye tartalmaz – mutatott rá Olt.

A német lap tudósítója felidézi, hogy már Gyurcsány is tanácsadókat hozatott Nyugat-Európából, tőlük remélve "gondolati ösztönzőket a közszolgálati médiumok megreformálásához". Az Orbán-kormány a parlamenti eljárás során módosíttatta az eredeti törvénytervezetet, például a helyreigazítás jogát illetően. Ez eredetileg mindazokat megillette volna, akik úgy érzik, hogy valamely tudósítás sértette jogaikat. Az elfogadott törvény értelmében ehhez csak abban az esetben van joguk, ha csakugyan jogsérelem történt.

Szlovákia esete jól mutatja, miről is van szó. Ott elegendő egy vélelmezett jogsértés ahhoz, hogy az érintett személy helyreigazítást követelhessen. Ez pedig rengeteg, hatalmas költséggel járó jogvitára vezet szerkesztőségek és főleg politikusok között. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS