Megszavazták a magyar médiatörvényt a nemzetközi és civil tiltakozás ellenére
2010. december 22. 10:38, utolsó frissítés: 10:38
A sajtószabadság védelmében tüntetett több száz ember hétfőn a budapesti Szabadság téren; az új médiaszabályozás elleni tiltakozást a Facebook közösségi oldalon szervezték, főként egyetemisták. A közlés szabadságát és a jogállamiságot veszélyezteti az új médiatörvény, centralizál, cenzúrát hoz és a kádári időket idézi – hangsúlyozták a tüntetés szónokai.
A médiatörvény erőteljesen korlátozza a sajtó szabadságát, ezzel csorbul a szabad véleményformálás joga. "Mi, diákok, és felelős állampolgárok felháborodva és értetlenül fogadjuk, hogy az új médiatörvény elfogadásával tovább sérül a jogállamiság eszménye, és folytatódik a jogállami keretrendszer lebontása". A szervezők kifogásolták, hogy a joganyag az "öncélú sajtószabadság" helyett úgy vezeti be a "közösség-elvű értékrendet" a magyar médiában, hogy nem tisztázza, mit ért az új fogalom alatt.
Mint mondták, elfogadhatatlan, hogy "korlátlan jogkörrel" ruházná fel a tervezet a médiahatóságot, és hogy egyazon törvény rendelkezései vonatkoznának az online, az elektronikus és a nyomtatott sajtóra. Mint mondták, a médiahatóság, amely egy "abszurd és antidemokratikus képződmény" a közerkölcsre hivatkozva hozhat döntéseket, és elhallgattathatja majd akármelyik médiumot.
Mint mondták: 20 évvel a rendszerváltás után ez a szabályozás ellene megy a demokratikus folyamatoknak. A felszólalók kijelentették: hiteltelen közmédiumokhoz vezet, ha lojalitást kérnek az újságíróktól. A jelenlegi felügyeleti rendszerrel és a szabályozási környezettel nem nyerne az ország felvételt az Európai Unióba – tették hozzá. A szónokok követelték a média függetlenségének megőrzését, valamint hogy a politikai felügyelet a médiafelügyeletben "a korábbinál kisebb legyen."
A magyar médiatörvényt hétfőn szavazta meg az Országgyűlés, a jogszabály január elsején lép hatályba. A Deutschlandfunk (DLF) német közszolgálati rádióállomás riportot sugárzott, amelyben beszámolt az új törvény megszegőire váró "drákói pénzbüntetésekről", hozzátéve: a törvénysértéseket a médiatanács saját belátása szerint állapíthatja meg. "A médiatörvény megfogalmazásai tág értelmezést tesznek lehetővé: közérdekről és közerkölcsről esik szó bennük, ami bő teret enged az interpretációnak. A tanácsot Orbán miniszterelnök hívei irányítják. A kormányfő és pártja, a Fidesz nekilátott az ország saját elképzeléseik szerinti átalakításának" – így a német tudósító. Európa ugyanakkor messzemenően tartózkodik a véleménynyilvánítástól, az EU jövendő soros elnökének jelenleg nem kell tartania Brüsszelből érkező nyílt bírálattól, jegyzi meg.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és az európai lapkiadók szövetsége viszont élesen kritizálta a budapesti folyamatokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is gondosan figyeli a további fejleményeket. Az EBESZ sajtószabadság-megfigyelője, Dunja Mijatovic Magyarországról szólva olyan törvényekről beszélt, amelyekkel egyébként csak tekintélyelvű rezsimekben" lehet találkozni – hangzott el a német közszolgálati rádió keddi hírműsorában.
A Német Újságíró Szövetség (DJV) szerint az új médiatörvény összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus alapértékeivel. A szervezet elnökének keddi nyilatkozata rámutat: a törvény mélységesen antidemokratikus, egyúttal felszámolja a sajtószabadságot Magyarországon. Michael Konken szerint nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidejűleg Magyarország vegye át az EU soros elnökségét. A DJV elnöke elengedhetetlennek nevezte, hogy az európai államok világosan vétót emeljenek Magyarország ellen. Egyúttal felszólította a berlini kormányt: európai keretek között lépjen föl azért, hogy az EU-tag Magyarország haladéktalanul visszavonja a törvényt.
A médiatörvényt ismertető írást közölt kedden az El País balközép irányzatú spanyol napilap internetes oldala, alcímben emelve ki a véleményt: olyan törvényt hoztak, amely "gyakorlatilag végez a sajtó szabadságával" Magyarországon. Az El País szerint "nagyon közel áll a cenzúrához" az, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. A büntetések elvezethetnek a gazdaságilag gyengébb médiumok megszűnéséhez – véli a lap.
Az újság a kormány véleményét is idézi, amely szerint a törvény a műszaki változások adaptálásához kell, nem sért semmilyen szabadságot, és tiszteletben tartja az európai közösség tájékoztatási szabályait.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogyan alakul a média helyzete Magyarországon – áll az újságíró-szervezet közleményében. Anthony Mills, az IPI illetékese örömének adott hangot, hogy lehetőségük volt találkozni az érintett felekkel és megvitatni velük az új médiaszabályozással kapcsolatban felmerült komoly aggodalmakat. "Szorosan figyelemmel követjük a helyzetet a következő napokban és hetekben" – idézte Millst a közlemény.
Aggodalomra ad okot, hogy a törvényt nagyon rövid idő alatt, széles körű szakmai egyeztetés nélkül alakították ki, és hogy a szabályozás néhány elemét bírálták a szakmán belül – vélte Oliver Vujovic, az IPI társszervezetének, a Dél- és Kelet-európai Médiaszervezetnek (SEEMO) az igazgatója. "Most látnunk kell, hogyan működik a gyakorlatban, és megfigyeljük a média helyzetét" – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, nem szabad, hogy egy médiatörvény az újságírók munkáját megnehezítse, a sajtószabadságot akadályozza, nem szabad, hogy öncenzúrára kényszerítse őket. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!