2021. december 7. keddAmbrus
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Erdélyi zsoldosok akarták meggyilkolni Bolívia elnökét

hírösszefoglaló 2009. április 17. 15:49, utolsó frissítés: 2009. április 18. 13:43

Egyikük meghalt, másikukat őrizetbe vette a rendőrség. #b#[kommentekkel]#/b#



Egy magyarországi magyar, egy erdélyi magyar és egy ír férfi életét vesztette csütörtökön hajnalban a bolíviai Santa Cruz-ban, egy szállodában, a biztonsági erők rajtaütése nyomán. A hatóságok szerint Eduardo Rózsa-Flores, Magyarosi Árpád és Dwyer Michael Martin tűzharcban haltak meg, és merényletre készültek Evo Morales elnök ellen. Az El Deber bolíviai újság szerint viszont a három férfin álmukban ütöttek rajta.

Az újság a helyszínen készült fényképekre alapoz, amelyek félmeztelenül, ágyon fekve, fegyverek nélkül ábrázolják a holttesteket. A rendőrség lefoglalt egy laptopot a szállodaszobában, ezen állítólag merényletek terveit tárolták, az ágy mellett pedig egy Uzi géppisztolyt találtak. Őrizetbe vették a szintén marosvásárhelyi származású Tóásó Elődöt, illetve Mario Francisco Fardig Astorga volt bolíviai katonát.

>> Update: A Máltai Lovagrend segíti Tóásó Elődöt, előkerült Eduardo Rózsa-Flores végrendelete >>

Tóásó a vele együtt őrizetbe vett Astorgával a bolíviai hatóságok szerint beismerte, hogy a Rózsa-Flores vezette csoport tagjaiként ők követtek el merényletet Paul Avalos autonómiaügyi miniszter ellen március 29-én, valamint április 15-én bombát dobtak Julio Terrazas érsek Santa Cruz-i házára. Bolíviai sajtójelentések szerint a terrorista-csoport állítólag hét emberből állt, köztük egy nő is volt. A rendőrségi szóvivő szerint "ezek az emberek azért jöttek az országba, hogy káoszt okozzanak". Hogy hogyan is kerültek a zsoldosokként emlegetett magyar férfiak Brazíliába, illetve Bolíviába, és




kinek a megbízásából akarták megölni az elnököt,

arra az angol nyelvű sajtó egyáltalán nem, a magyar nyelvű sajtóból pedig csak a Népszabadság tér ki részletesen. Utóbbi a bolíviai újságokra hivatkozva azt írja: a hatóságok szerint a merénylők szélsőjobboldali-fasiszta kapcsolatokkal rendelkeztek, a szállodában talált fegyverek mellett pedig egy helyi fasiszta szervezet, a Nacion Camba zászlója is ott volt.


Utóbbi logója a honlapjukra mutató linkkel együtt megtalálható, Eduardo Rózsa-Flores, a három halott egyikének blogján is. Elég a logógyűjteményt végignézni ahhoz, hogy kiderüljön: ez a Rózsa-Flores érdekes figura volt. Félig magyar zsidó, félig spanyol származású, Bolíviában született, 49 éves, muzulmán vallású, magát nemzeti anarchista világforradalmárként definiálta.

Ő volt az ELTE utolsó KISZ-titkára, a kilencvenes évek elején a jugoszláviai háborúban harcolt, első külföldiként csatlakozva a horvát Nemzeti Gárdához. Társa, az erdélyi


Magyarosi Árpád a Székely Gárda alapítójának vallja magát

az Iwiwen. Magyarosi 29 éves volt, Marosvásárhelyen született, honlapja tanúsága szerint érdeklődött a zene iránt, ezáltal bizonyos mértékű ismertségre téve szert.

Egy vele készült, két évvel ezelőtti interjúból még az derül ki: Magyarosi Árpád ártalmatlan srác volt a szomszédból, akinek legsürgősebb terve volt, hogy lediplomázzon, közben kereste az igazit, hosszú távon pedig zenei karrierre vágyott. Utolsó, költői hangvételű blogbejegyzése március 3-áról származik, és patakokról, meg a magyar lányok szépségéről szól.

Magyarosi ugyancsak muzulmán vallású volt, valamikor az utolsó két év folyamán pedig kiköltözött Brazíliába. Iwiwes adatlapja szerint Brazíliában él a szintén Marosvásárhelyról származó, Székely Légió-tag Tóásó Előd is, akiről annyit tudni: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem had- és biztonságtechnika mérnöki szakának levelező hallgatója volt, a 2008-2009-es tanévben azonban már nem folytatta tanulmányait. Bolíviai rendőrségi források szerint Floresék


a bolíviai haditengerészet egyik hajóján akarták megölni

Evo Moralest. A hajó a rendőrségi források szerint a Titicaca tavon állomásozik – Bolíviának ugyanis nincs tengerpartja, mivel egy Chile elleni háborúban elvesztette óceáni kijáratát. A haditengerészetet azonban megtartotta, mert területi igényeiről nem mondott le.

A bolíviai lapoknak nyilatkozó ellenzéki politikusok kétségeket fogalmazták meg a történettel kapcsolatban: szerintük az elnök környezete hazudik, valójában nem terveztek ellenük merényletet.

Bolíviában az ország szétszakadásával fenyegető ellentét feszül a szegény rétegek és az indián bennszülöttek támogatását élvező, szocialista elképzelések alapján kormányzó Morales elnök, valamint az ország keleti, gazdagabb vidékeinek európai származású középosztálya között. Morales államosításai és reformjai elsősorban a szegényeknek kedveztek, ezért a gazdagabb tartományok lakói autonómiát követelnek. Santa Cruz az ellenzék egyik fellegvára.

Dél-Amerika legszegényebb országa 9,1 milliós lakosságának 60 százaléka él nagy szegénységben. A szegény családból származó Morales szerint a kapitalizmus felelős a környezeti problémákért: az elnök hatalomra kerülése után telekommunikációs és energiaipari cégeket, valamint földterületeket államosított. A lakosság 15 százalékát kitevő fehérek ugyanakkor


évszázadok óta szinte külön világban éltek,

az általuk lakott tartományokban van az ország gázkészletének nagy része, és sokáig kezükben volt a politikai és a katonai vezetés is. Morales választási győzelme, majd pártja alsóházi diadala először változtatott a helyzeten.


Az ellenzéki vezetés alatt álló tartományokban az indiánoknak kedvező, tervezett alkotmánymódosítás miatt tavaly tüntetések robbantak ki. Szeptemberben az ország északi részén fekvő Pando tartományban a kormánypártiak és ellenzékiek közötti összecsapásokban csaknem 30 ember vesztette életét. Santa Cruz, Pando, Beni, Tarija és Chuquisaca tartományok vezetői azt követelték Moralestől, hogy állítsa le a tervezett alkotmányos reformokat, és biztosítson nagyobb önállóságot a tartományoknak.

Az autonómiát követelő tartományok tisztviselői minden lehetséges kérdésben ellentmondtak Moralesnek, a földgázból befolyó bevételek elosztásától kezdve egészen a helyi rendőrség irányításáig. Az új alkotmányt a 2009. január 25-i népszavazáson, a lakosság kétharmadának támogatásával végül elfogadták.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS