2023. május 30. keddJanka, Zsanett
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A Lehet Más a Politika! ügyvivői válaszolnak

2009. április 16. 10:48, utolsó frissítés: 10:49

Az aduászuk: "Frissesség, korrupciómentesség, új arcok, új mondanivaló, új stílus. Az alkalmatlannak bizonyult globális piaci modellel szemben az LMP fogalmazza meg az egyetlen, nem szélsőséges, mégis radikális kritikát."



Mákvirág, 2009.03.05. 22:01

Kedves LMP-ügyvivők, szerintetek miért tartja fontosnak a Transindex, hogy egy erdélyi magyar fórum látogatóinak kérdéseire válaszoljatok?

Schiffer András: – Szerintem azért, mert a Transindex olvasóit is érdekelheti, hogyan lehet más a politika az anyaországban.

Jávor Benedek: – Erre a Transindex tudna válaszolni. Gondolom, szeretnék bemutatni az erdélyi magyar közösség számára azokat az új, friss kezdeményezéseket, amelyek alternatívát kínálnak a jelenlegi, unalomig ismert politikai szereplőkkel szemben.



Hajdú Marcsi: – Talán mert a szó szoros értelmében „határtalan” az érdeklődés a Lehet Más a Politika iránt. ;-)


Mi az aduásza az LMP-nek? (kéretik nem hosszas pártprogram-blablákkal válaszolni)

Sch.A.: – Talán az, hogy Magyarországnak új víziókra, új reményre és ehhez új politikai stílusra, új arcokra is szüksége van. Aduászunk lehet, hogy ez egy olyan párt, amit döntően a rendszerváltás után szocializálódott fiatalok (vagy már nem is annyira fiatalok) csinálnak, ők alakítják ki szervezeti kultúráját. A pártprogram-blablából kiemelném a gazdasági válságra adott válaszainkat az ökológiai ugrásról, a zöld élénkítés programjáról, továbbá anti-korrupciós 12 pontunkat.

J.B.: – Frissesség, korrupciómentesség, új arcok, új mondanivaló, új stílus. És hogy a gazdasági válságban visszavonhatatlanul alkalmatlannak bizonyult globális piaci modellel szemben az LMP fogalmazza meg az egyetlen, nem szélsőséges, mégis radikális kritikát. Egyébként a zöld és globalizációkritikus mozgalommal a válság előtt épp azokat a dolgokat szajkóztuk, amik most hirtelen a főáramú politika számára is elkezdtek visszaköszönni: a spekulatív tőke globális szabályozása, a fenntartható gazdaságba való invesztálás fontossága, a jól célzott és a közjót szolgáló állami beavatkozás jelentősége, stb.


H.M.: – Az őszinteség és a lelkesedés, a tenniakarás és a kreativitás: mindez megmutatkozik a kampánystratégiánktól kezdve a gazdasági és a környezeti válságra adott válaszainkon át az aktuálpolitikai megszólalásainkig. Nincs takargatnivalónk és ez nagy szabadságot ad, pl. nincsenek milliárdos támogatóink, viszont éppen a szűkös anyagi keretek miatt be kell vetnünk a kreativitásunkat is ahhoz, hogy minél több emberrel megismertessük az elképzeléseinket. Mindenkinek így kéne politizálni!


Tényleg komolyan gondoljátok, vagy csak valami szociohack ez az egész? (na jó, erre persze nem fogok őszinte választ kapni)

Sch.A.: – Most már talán elárulhatjuk, hogy valójában az észak-koreai és a kubai titkosszolgálat pénzel minket. Tényleg komolyan gondolod, hogy erre komolyan lehet válaszolni?

J.B.: – Teljesen komolyan gondoljuk, hogy ideje túllépni azon a céltalan és eredménytelen politikai stíluson és programokon, amelyek Magyarországon uralkodóvá vált, és amely a jelenlegi elszomorító magyar helyzethez vezettek. Hiszünk abban, hogy egy demokráciában minden választópolgárnak joga és lehetősége van értékrendjének és preferenciáinak megfelelő politikai szervezet létrehozására. Erre ráadásul tapasztalataink szerint igen nagy igény is van – a magyarországi választók nagy része mélységesen kiábrándult a jelenlegi politikai szereplőkből, ugyanakkor felelősséget érez az ország iránt, és szívesen látnak egy olyan erőt, amelyre nyugodt szívvel adhatja a szavazatát. A szociohack az ez.

H.M.: – Komolyan gondoljuk. ;-)


Boromir, 2009.03.10. 13:17

Hogyan kezelitek a mozgalmon belül a meglévő ideológiai különbségeket?

Sch.A.: – Kösz, jól:) Természetesen vannak éles viták, de már jó előre rögzítettük egymás között, hogy nem a „nagy szimbolikus témák”(drogliberalizáció, meleg-házasság stb.) mentén igyekszünk pártot szervezni. Meghagyjuk a lehetőségét alkalmasint annak is, hogy ezekben a szimbolikus témákban nem lesz az LMP-nek egységes álláspontja. A szociokulturális háttér sokfélesége azonban éppenséggel erősíti, nyitottabbá teszi a pártot.

J.B.: – Azzal, hogy becsüljük és elismerjük egymást akkor is, ha bizonyos kérdésekben más a véleményünk. Nekem kifejezetten inspiráló, hogy az álláspontom találkozik más véleményekkel is, és egy izgalmas, értelmes vitában alakul ki az LMP mondanivalója. Ehhez persze hinni kell benne, hogy a többieknek is megvan a magukhoz való eszük, és nem feltétlenül tőlem származik minden területen a megfellebbezhetetlen igazság. Valahol ezt hívják demokráciának, nem?

H.M.: – Kezeljük őket. Párton belül is szervezünk olyan fórumokat, ahol azokat a klasszikus kérdéseket vitatjuk meg, amik éppen az ideológiák mentén osztják meg a társaságot (és a társadalmat), hogy az álláspontokat közelítve, vagy legalább megértve, közösen találjunk egy előremutató megoldást. Illetve elfogadva az eltérő véleményeket, összetart minket az, ami miatt összefogtunk. Ezt a párbeszédre való készséget és a közös ügyért való összefogás képességét szeretnénk meghonosítani párton kívül is.


A közös nevező a mozgalomban (a politikából való kiábrándulás mellett) a fenntartható társadalom ideája, ha jól értettem. Hogy nincs egy komolyan vehető zöld párt Magyarországon, mennyi szavazatot fog szerintetek hozni? Az anarchista/globalizációellenes, SZDSZ-ből kiábrándult liberális, ill. környezetvédő szavazókon kívül még kikre számítotok, kik állhatnak közel ahhoz, amit az LMP képvisel?

Sch.A.: – Számítunk mérsékelt konzervatív szavazatokra: olyanokéra, akik számára a közösségelvű konzervativizmus a fontos, akik antikommunisták, de nem populisták, s olyanokéra, akik 2006-ban jobb híján az MDF-re voksoltak. Az LMP mondanivalója talán vonzó lehet a kistelepüléseken élők, a vidéki kisgazdálkodók számára. S hosszabb távon számíthatunk egy jókora, inkább fiatal, nagyvárosi, kevéssé politizáló rétegre, amely kétszer egymás után „kisebbik rosszként” találta meg magának a szocialista pártot.

J.B.: – Kiemelném a vidéken élő körülbelül 3 millió magyar állampolgárt. A jelenlegi gazdaságpolitika nem hogy nem kínál tényleges lehetőséget a vidék számára, de kifejezetten ellenségként tekint a vidéki, nem „versenyképes” településeken élő, nem „versenyképes” munkatapasztalatokkal rendelkező lakosságra. A közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, posta, közlekedés) fokozatos kivonása a kistelepülésekről lényegében a vidéki életforma felszámolását célozza. Csakhogy ez a 3 millió ember soha nem lesz „mobil”, mert nem tudnak nekik munkát kínálni máshol sem, mert nem tudják értékesíteni az ingatlanjaikat, és mert nem akarnak elköltözni, hanem vidéken szeretnének tisztességgel élni. A mi programunk erősen koncentrál a vidéki életlehetőségek javítására – már csak egymásra kell találni ezekkel a szavazókkal.

H.M.: – Bizonyára hoz szavazatot az is, hogy eddig nem volt „komolyan vehető zöld párt”, (próbálkozások voltak, és idővel az igény is egyre nagyobb lett rá), de a kifejezetten környezettudatos polgárokon kívül minket választhat mindenki, aki megelégelte a kétpárti/négypárti acsarkodást, aki elégedetlen az utóbbi húsz év (és az ezt megelőző évtizedek) közéletének alakulásával, aki szerint nem ciki parasztnak lenni és földet művelni: aki szerint „lehet más”, itt, Magyarországon.

Távlatilag valószínűleg „karakteresebb”, jobban körvonalazható pártideológiára lesz szükség, a kiábrándultságból kiábrándultak mozgalmának is konszolidálódnia kell s ennek persze az a veszélye, hogy belőletek is kiábrándulnak majd egyesek. Mi a hosszú távú stratégia a konszolidációra és szavazótábor-építésre?

Sch.A.: – Az előző kérdésre adott válasz talán némiképp erre is válasz. Mindenesetre az LMP kezdettől fogva karakteresebb ideológiával lépett fel, mint a puszta elit-ellenesség. Egy ökopolitikai, globalizációkritikus és a részvételi demokrácia mellett elkötelezett pártot szeretnénk, amely egyszerre folytatója az emberi jogi liberális, az újbaloldali és a közösségelvű konzervatív hagyománynak.


Véndiák, 2009.03.14. 11:34

Ez az LMP-nek nevezett új formáció a Centrum párt reinkarnációja? Netán ugyanazt a szerepet szánja nekik az MSZP, mint amit annak idején Kupának?

Sch.A.: – Ne haragudjon, de én az értelmét sem látom a felvetésnek. Ha elfogadjuk a Centrumról írott feltételezését, akkor azt is látni kell: két jobboldali párt betuszkolásával és egy jobboldali kormány miniszterének a pajzsra emelésével gyakoroltak szívóhatást az akkor épp kormányzó Fidesz szavazóbázisára. A jobboldali gyanúsítgatók következő mondatából általában az is ki szokott derülni, hogy – furcsa mód – nem gyakorolunk rájuk szívóhatást. Akkor most miről beszélünk?

Ha valamiért érdemes ma a politikát megújítani Magyarországon, az éppen a honi közéletet elborító, s a kérdésben is megnyilvánuló irracionális és paranoid gondolkodásmód.

J.B.: – Semmi közünk a Centrum párthoz, sem más hasonló szerveződésekhez. Senki nem szán nekünk semmilyen szerepet (ellenfeleink már az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP, és mindenki más bérenceinek láttak – ezzel jobb egyáltalán nem törődni. Erről egy jó kis poszt itt.)

H.M.: – Ez az LMP-nek nevezett új formáció a Lehet Más A Politika Párt és azt a szerepet szánjuk neki, hogy új színt vigyen a politikai életbe az állampolgárok aktív részvétele által. Akár a tiétek által is!


emerikusz, 2009.03.15. 22:24

Kivel nem léptek koalícióra, ha bekerültök az országgyűlésbe?

Sch.A.: – A jelenlegi helyzetben egyik jelenlegi parlamenti (illetve a parlamentbe jutásra esélyes) párttal sem kötnénk koalíciót. Ellenkező esetben ugyanis az egész kezdeményezés veszítené el létjogosultságát.


bobbywatson, 2009.03.25. 18:28

Első kérdésem a legkevésbé sem aktuális, de nyakas székelyek vagy liberális jogtudósok kedvéért mindig érdemes érinteni a témát, remélhetőleg mindannyiunk okulására. Olvasom, hogy 2007-es adatok szerint Moldova kb 2,8 milliónyi román nemzetiségű lakosából már 800 ezren kettős állampolgárok, s további 1,5 millió moldáv lakos román állampolgársági kérelme elbírálásra vár. A 2003-ban módosított 21/1991-es törvény szerint (román állampolgárság törvénye) az a NEM romániai lakos, aki ismeri a román nyelvet és akinek egyik nagyszülője (vagy szülője) román állampolgár volt, saját maga és gyermekei számára kérvényezheti a román állampolgárságot. Mindettől függetlenül is kérdezném Schiffer Andrást, így 4 év távlatából, van-e olyan passzusa a 2004-es népszavazással kapcsolatos állásfoglalásának, amit ma már átfogalmazna, újraírna? Nem tudom jól emlékszem-e, tényleg csak a népszavazás UTÁN szólalt meg? Mi lesz az LMP álláspontja, ha a távoli jövőben esetleg újra előkerülne az ügy?

Sch.A.: – A 2004. december 20-i (tehát a népszavazás után íródott) cikkemet teljes egészében fenntartom. Az LMP-nek egyelőre nincsen egységes álláspontja a kérdésben: anno az indymedián éppen egyik jelenlegi LMP-vezetőtársam, Vay Márton „Igen” melletti álláspontjával polemizáltam.

H.M.: – Ez Andrásnak szól részben, amúgy bizonyára a már említett párbeszéd jegyében alakítaná ki az álláspontját az LMP. Én az igen-t képviselném, akárcsak 5 éve.


Az LMP közleményeit általában élvezet olvasni, józan, politikai taktikázástól mentes megnyilvánulások ezek, valósággal felüdítik az embert. A legutóbbi két LMP közlemény (GYF lemondásáról, lásd: lehetmas.hu/hirek/199 és lehetmas.hu/hirek/204) azonban nem tett maradéktalanul boldoggá.

a) valóban szükség van olyan üres szólamokra mint a "Gyurcsány után menjenek a többiek is", vagy "elitváltás kell!" ? (az elit leváltása forradalomkor szokás, bár akkor is szerencse kell hozzá). Önök szerint mi a különbség a Puzsér Róbert féle homogén elit-kép (mely elvitatja a polgároktól azt a lehetőséget, hogy a "legkisebb rosszat" válasszák, tehát antidemokratikus) és a között az elit-kép között, amivel szemben az LMP meghatározza magát – és amit később belülről meg akar majd változtatni?

Sch.A.: – Az LMP a jelenlegi parlamenti pártokkal (úgy is mint: politikai elittel) szemben először is ideológiai alapon határozza meg magát. Úgy gondoljuk, hogy a posztkommunista és neoliberális technokrata politikával, valamint a populista politizálással szemben Magyarországnak szüksége van egy ökopolitikai alternatívára. Másodszor pedig úgy véljük, hogy a jelenlegi morális válságért a húsz éve a parlamentben ülő valamennyi erőt – ha eltérő formában is – felelősség terheli.


J.B.: – Mindenki azt választja, arra szavaz, akire akar – akár a jelenlegi kormány vagy az ellenzék pártjaira is. Ezt a jogot nem vitatjuk el senkitől, nem csak a „legkisebb rosszra” lehet szavazni, lehet ezekre a pártokra úgy is szavazni, hogy meg van győződve róla, hogy az nem a legkisebb rossz, hanem kifejezetten jó választás az ország számára. Mi azonban nem így gondoljuk. 19 év kísérletezgetés után arra jutottunk, hogy egyik oldal sem képviseli azt a politikai programot, ami a mi szívünknek kedves, ezért nekiálltunk, hogy megteremtsük magunknak azt a formációt, amire szavazni szeretnénk. Szerintünk az ország jelenlegi állapota nem egyik vagy másik oldal sara, hanem a magyar politikai elit közös teljesítményének eredménye, a parlamenti pártokban nem látunk tartalékot a valódi megújulásra.

H.M.: – A politikai elitváltásra azért van szükség szerintünk, mert a mostani vezető réteg alkalmatlan: nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket; a gyakorlatban nem képviselik azokat az értékeket, amiket mi fontosnak tartunk. Ettől függetlenül árnyaltan látjuk a képet, nem vitatjuk, hogy demokratikus úton kerültek hatalomra, nem gondoljuk azt, hogy a parlamenti politikában részt vevő pártok egytől egyig egyformák. Az elitváltás gondolata nem azt takarja, hogy új vezetőkkel az élen beköszönt az aranykor, hanem magában hordozza azt a felelősséget, ami az elitet megválasztó állampolgárokat terheli: a mi gondolkodásmódunkban is váltásra van szükség!


b) Magyarország arról beszél, hogy jelenleg a 2006-os megszorításokat megközelítő azonnali költségvetési megtakarításra van szükség, pusztán az egyensúly fenntartása érdekében. A laikus internetező pár perc alatt ilyen számokat talál: GYF (feb16): idén 220 milliárd Ft, 2010-ben 550, 2011-ben 650 Mrd Ft. 4cast: 3-500 Mrd Ft azonnali megtakarítás. Az ember tehát meglepődik, mert a "Gyurcsány szerint nem lehet más a politika – az LMP szerint van alternatíva!" című nyilatkozatuk a következő bolddal szedett mondatba torkollik: "az LMP zöld gazdaságélénkítő javaslatcsomagja egyszerre képes orvosolni a rövid távú gondokat és lefektetni a fenntartható fejlődés alapjait". Egyszerre? Rövid távú? A 3 év alatt 250 Mrd Ft-os élénkülést produkáló önfinanszírozó programból helyszűke miatt csupán egy dolgot idéznék – s ebből kiviláglik a kérdésem is: "A költségvetési javaslatok nettó egyenlege: 0 Mrd Ft" (3. Tábla: A csomag éves költségvetési vonzata)

Sch.A.: – Azért olyan javaslatot dolgoztunk ki, amely nulla Ft. nettó egyenleggel számol, mert tekintettel vagyunk az államadósság mértékére és nem kívánunk olyan politikát követni, amely a következő generációkra rak még nagyobb terhet és felszámolja az ország függetlenségét.

J.B.: – A zöld költségvetési élénkítés önmagában valóban nullszaldós, a költségvetés helyzetére való tekintettel nem követi maradéktalanul a nemzetközi trendeket, amelyek intenzív állami gazdaságélénkítéssel próbálnak kikecmeregni a válságból. Hozzátartoznak azonban további intézkedések is, amelyek nem részei az említett anyagnak, azonban a költségvetés kiegyensúlyozása irányába mutatnak. Csak néhány példa: a korrupció visszaszorítása. 2008-ban 1417,9 milliárd forint közbeszerzés volt Magyarországon. A Transparency International szerint a közbeszerzéseket 20-25%-kal drágítja meg a korrupció. Ez alapján: évi 283-354 milliárd forint a korrupciós veszteség. Ha ezzel szemben hasonló keménységgel fellépne a kormányzat, mint ahogy a családtámogatásokat próbálja meg visszavágni, és sikerülne leszorítani 10%-ra ezt az arányt, az csak közbeszerzések területén 200 milliárdos megtakarítást eredményezhetne. Ki kellene mondani pl., hogy közbeszerzésben nincs offshore-cég, akit a versenyhivatal elmarasztalt pl. kartellezésért (árfelhajtás), az eleve nem adhat be 5 vagy 10 évig közbeszerzésre ajánlatot.

Az állami cégek – sejthetően politikai gyökerű – rossz gazdálkodásának felszámolása.
Csak két friss példa: Az MVM offshore cégeknél elfolyt pénze 12 milliárd forint), és külön az (MVM tulajdonú) Vértesi Erőmű pénzügyi bukása 20 milliárd forint. Egy alapos monitoring során jónéhány hasonló ügy kerülne napvilágra, ezek felszámolásával megint csak 100 milliárdos nagyságrendű megtakarítás lenne elérhető. (Az Állami Számvevőszék 2007-ben 1000 milliárd forintra becsülte a korrupcióból, rossz gazdálkodásból felesleges, politikai indíttatású beruházásokból, stb. eredő károkat.)

Érdemes elgondolkodni néhány látványos, és horribilis költségű presztízsberuházás leállításán.
Az – egyenlőre még csak sejthető – Bajnai-csomag egyes elemei egyébként nem mondanak ellent az LMP programjának. Már a tavaly ősszel közzétett 50 oldalas anyagunkban elkerülhetetlennek neveztük a – szelektív – ÁFA-emelést (a járulékok csökkentése érdekében), középtávon nem tartjuk megspórolhatónak a nyugdíjkorhatár emelését sem. Mindezek eredménye együtt bőségesen eléri az emlegetett számokat.


c. Talán nem én vagyok az egyetlen, aki hiányolja az LMP soraiból Lányi Andrást (nem tudom szavazati jog híján ildomos-e ilyeneket mondani). Úgy látszik nem szándékoznak egymásra találni. El tudnak árulni bármit is a valódi okokról?

Sch.A.: – Annak idején 2005 nyarán többen a mai LMP-ből Lányival együtt tervezgettünk egy új, ökopolitikai pártot. Az akkori társaság döntő része nyár végére arra jutott, hogy a kezdeményezés előkészítetlen, s Lányit is ennek belátására kértük. Ő nem így tett, hanem örök haragra gerjedt, s ezt idővel csak fokozta az Élőlánc sikertelensége. Ennek ellenére az elmúlt hónapokban több kísérletet tettünk az együttműködésre, de minduntalan durva elutasításba ütköztünk. Ennél valódibb okot én nem tudok. Az LMP-ben mindenesetre ma többen is vannak olyanok, akik pár éve az Élőláncot segítették, és sokan vagyunk, akik Lányi tanítványai voltunk, évekig dolgoztunk vele együtt.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS