A Maldív-szigetek lesz az első szén-dioxid-semleges nemzet
2009. március 20. 13:06, utolsó frissítés: 14:25Mindenki másnál jobban értik, mi történhet, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen: a tengerszint emelkedésével több sziget is eltűnhet.
Teljes mértékben áttér a megújuló energiaforrások használatára a Maldív-szigetek, hogy ezáltal váljon az első szén-dioxid-semleges nemzetté, és egyúttal harcoljon a szigetvilág egyes részeit elsüllyedéssel fenyegető klímaváltozás ellen.
Az ország elnöke, Mohamed Nasíd elmondta, az Indiai-óceánon található szigetek a kőolajról áttérnek a nap-, és szélenergia hasznosítására, valamint EU-s
szén-dioxid-kvótákat fognak venni
és "elpusztítani", hogy ezzel ellensúlyozzák az üdülőparadicsomba érkező repülőgépek által kibocsátott káros anyagokat.
"A klímaváltozás mindannyiunkat fenyeget. Az országoknak együtt kell működniük a világgazdaság egészének szén-dioxid-mentesítése érdekében. Tudjuk, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése lehetséges, és a Maldív-szigetek részt kívánnak venni ebben" – nyilatkozta Nasíd.
Az 1,1 milliárd dollárt felölelő terv 155 darab szélturbina felállításáról szól, amelyek mindegyike 1,5 megawattnyi energiát termel, és ezzel fél négyzetkilométeren elterülő napelemet lát el, amely kielégíti a szigetvilág 385 ezer fős lakosságának igényeit.
"A célunk, hogy egy évtizeden belül teljesen szén-dioxid-mentesek legyünk" – mondta az elnök. Az állami tulajdont képező
elektromosenergia-monopóliumot privatizálni fogják,
és várják a befektetők, valamint az adományozók részvételét a terv megvalósításában. A Maldív-szigetek gazdasága majdnem teljes egészében a halászatra és a turizmusra épül, így az ebből származó éves bevétel sem több nagyjából 800 millió dollárnál. A gazdaság egyharmada a turizmusból származó bevételeken alapszik.
Arra a kérdésre, hogy miből finanszírozzák a megújuló energiaforrások bevezetését, az elnök elmondta, a jelenlegi energiahordozókra is körülbelül ugyanennyit költenek.
“Talán mindenki másnál jobban értjük, mi történhet, ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen” – nyilatkozta az elnök.
“Nem akarunk másokat hibáztatni
és ölbe tett kézzel ülni, hanem mindent meg akarunk tenni, amit tudunk, és ha széndioxid-semlegesek leszünk, reméljük, követendő példát adunk más országoknak is. Úgy gondoljuk, meg tudjuk csinálni, úgy érezzük, mindenkit be kell vonni a tervbe, és nem úgy véljük, hogy ez egy olyan téma, amit könnyedén lehet venni” – hangsúlyozta a BBC által idézett nyilatkozatában az elnök.
Nasíd tavaly nyerte meg a szigetország első többpártos választását, amikor a 30 éve hivatalban lévő Maumun Abdul Gajum elnököt váltotta le. Nasíd megválasztását követően azzal a kijelentésével váltott ki világszerte érdeklődést, miszerint a tengerszint emelkedése miatt veszélybe került szigetlakóknak más országokban fognak földterületeket venni. Később persze elismerte, hogy ez anyagilag kivitelezhetetlen vállalkozás lenne.
A mostani befektetések körülbelül tíz éven belül térülnének meg, méghozzá az olajimporton való megtakarításoknak köszönhetően, derült ki Mark Lynas környezetvédelmi szakember elmondásából, aki segítséget nyújtott a kormánynak a terv kidolgozásában. "A lényeg, hogy ez egy olyan dolog lenne, amelyben
a Maldív-szigetek lennének az elsők a világon"
– mondta a szakember. Klímakutatók szerint a tengerszint további emelkedése miatt a Maldív-szigetek (körülbelül 1200 sziget) közül rengeteg eltűnhet, mivel sokuk alig másfél méterrel emelkedik ki a vízből. Az előzetes becslésekhez képest, a klímaváltozás folyamata felgyorsult – hívták fel a figyelmet a szakértők múlt héten Koppenhágában tartott találkozójukon. Véleményük szerint a gleccserek és jégtakarók olvadása akár egy méterrel is növelheti a tengerszint magasságát a század végére.
A koppenhágai konferencián több mint kétezer szakértő vett részt; szerintük a globális elektromosenergia-szükséglet 40 százalékát kell biztosítani megújuló forrásokból 2050-ig. A korábbi előrejelzések szerint 2030-ig mindössze 12 százalékos lenne a részesedése az energiatermelésből a megújuló energiaforrásoknak.
Forrás: MTI, BBC, copenhagenclimatecouncil.com
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
