Izrael megnyerhetetlen háborúja és az északír példa
hírösszefoglaló 2009. január 23. 17:06, utolsó frissítés: 16:33A katonai eszközök nem oldják meg a problémát, sőt radikalizálhatják a szembenálló felet. Izrael nem tehet úgy, mintha a Hamász nem létezne – mondják az elemzők.
Az izraeli hadsereg gázai offenzívájának 1330 palesztin halottja volt és 5450 sebesültje palesztin orvosi szolgálatok szerint. Izrael december 27-én indított támadást, hogy véget vessen az onnan kiinduló palesztin rakétatámadásoknak.
A halottak között 437-en 16 éven aluli gyermekek, 110 nő és 123 idős ember volt. Életét vesztette 14 orvos és négy újságíró is. A december 27-én kezdődött 22 napos offenzívában 1890 gyermek sebesült meg. Hatszáz sebesültet szállítottak kezelésre a Gázai övezeten kívülre. Hivatalos adatok szerint izraeli részről 10 katona és három civil halt meg.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tényfeltáró missziót
küld a Gázai övezetbe, hogy feltérképezze az ottani egészségügyi rendszer működőképességének gondjait, megvizsgálja a sebesültek ellátásának feltételeit, illetve azt, hogy milyen segítségre van szükség a térségben - tájékoztatta pénteken az MTI-t Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának tagja. A testület nyilatkozatot fogadott el, amely felszólítja az izraeli és a palesztin felet a tűzszünet fenntartására és az egészségügyi intézmények elleni támadások mellőzésére.
A gázai offenzíva nyomán több mint négyezer épület teljesen összeomlott, további 17 ezer ház pedig súlyosan megrongálódott. Az anyagi kár értékét közel kétmilliárd dollárra teszik. Február közepén Egyiptomban adományozói konferenciát rendeznek az újjáépítés finanszírozására.
Izrael offenzívája a Gázai övezet ellen az új típusú, aszimmetrikus háborúk kategóriájába tartozik, amelyek során államok és nem állami szereplők küzdenek egymással – vélik elemzők. Katonai szempontból
a zsidó állam győztesként ünnepelheti saját magát,
ám politikailag komoly dilemmával kerül szembe a háború utáni helyzet rendezetlensége miatt.
Míg a hagyományos típusú, államok közötti konfliktusokat világos, a felek számára kötelező érvényű békeszerződés zárta le, a Hamász mozgalommal ilyen jellegű rendezés elképzelhetetlen. „Izrael nem bízhat abban, hogy a Gázai övezetben jelen lévő összes csoport tartaná magát egy kötelező érvényű megállapodáshoz” – vélekedett Herfried Münkler, a Heidelbergi Válságkutató Intézet (HIIK) munkatársa. A HIIK szakértőinek véleménye szerint Izrael dilemmáját csak a Hamásszal kezdett tárgyalások oldhatják meg.
Elképzelhető, hogy a Hamász mérsékelt szárnya képes lenne betartani egy tartós tűzszünetet, ám radikális palesztinok Izrael elleni rakétatámadásaira továbbra is számítani kell – mondta Münkler.
Az új típusú háborúkat szinte lehetetlen
megnyerni, mivel csak a legritkább esetben áll egymással szemben két hadsereg, és nemigen fordul elő, hogy a vesztes katonák fehér zászlót lobogtatnának, illetve a legyőzött fél magára kötelező érvényűként fogadná el az ellenség békefeltételeit.
Irakhoz és Afganisztánhoz hasonlóan a Gázai övezetben is egy hagyományos hadsereg állt szemben egy olyan ellenséggel, amely szinte láthatatlan volt, egyenruha nélkül harcolt, olykor mecsetekből indított támadásokat, és nem habozott élő pajzsként felhasználni a civil lakosságot.
Lotta Mayer, a nemzetközi válságkutató intézet munkatársa úgy vélte: a legnagyobb probléma az, hogy a közel-keleti konfliktus azok közé a válságok közé tartozik, amelyek szinte már teljesen holtpontra jutottak.
Izrael az elmúlt években elmulasztotta,
hogy tartós békét kössön a palesztinok inkább világi felfogású csoportjával. A katonai eszközök nem oldják meg a problémát, sőt még inkább radikalizálhatják a szembenálló felet – figyelmeztetett az elemző.
Izrael nem tehet úgy, mintha a Hamász nem létezne. Ha erősítenék a mérsékeltebb palesztinokat, s ezzel megvonnák a radikális csoportok legitimációját, akkor esetleg ki lehetne törni az erőszak ördögi köréből. Így a párbeszéd és az erőszakról való lemondás révén akár hosszú távú politikai győzelmet lehetne kovácsolni a rövid távon elért katonai sikerekből – vélekedett Mayer.
Ő az északír konfliktus rendezését hozta fel követendő példaként, utalva arra, hogy ez a válság is csak azt követően oldódott meg, hogy Nagy-Britannia hajlandó lett közvetlen tárgyalásokat kezdeni az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) mérsékelt szárnyával.
Négy nappal az izraeli hadjárat vége után a csempészek újra élelmiszert, üzemanyagot és más árucikkeket szállítanak a Gázai övezet és Egyiptom határa alatt húzódó és épen maradt alagutakon, illetve gőzerővel munkálkodnak a bombázások nyomán megrongálódott járatok kijavításán.
Míg néhány alagúton valóban fegyvereket szállítottak a Hamásznak, a járatok többsége arra szolgált, hogy a Gázai övezet blokádját kikerülve
alapvető élelmiszereket és üzemanyagot
juttassanak el a sűrűn lakott térségbe. Az AP csak olyan csempészekkel találkozott csütörtökön Rafah környékén, aki nem foglalkozik a Hamász fegyverellátásával. Állításuk szerint a Gázai övezetet uraló radikális szervezet nem is kérte őket erre, valószínűleg megvannak a saját, erre a célra kiépített föld alatti járataik.
A Hamász fegyverutánpótlásának megtörése volt Izrael részéről a gázai övezeti harcok beszüntetésének kulcsa. A zsidó állam garanciákat kapott Egyiptomtól, illetve ígéreteket az Egyesült Államoktól és több európai országtól arra vonatkozóan, hogy segítenek megakadályozni a Hamász ismételt felfegyverkezését.
Az izraeli hatóságok úgy döntöttek, pénteken megnyitják az erezi átkelőt az újságírók számára. Az átkelőt december 27-én zárták le, és a hadműveletek tartama alatt, azaz 22 napon át zárva tartották. Az Izraelben működő Külföldi Sajtó Szövetsége tiltatkozott Izrael intézkedése ellen, és a Legfelső Bírósághoz is folyamodott, de annak a kormányt utasító határozata az offenzíva alatt nem érte el hatását.
Forrás: MTI az AFP, Reuters, dpa és AP alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!