Szmogriadóval és jégmamuttal a zöldebb életmódért
S. G. 2009. január 13. 14:20, utolsó frissítés: 13:50A szmogriadóra mindenki felkapja a fejét, pedig az olvadozó pingvin jelzi előre a súlyosabb bajokat.
A szmogriadó hatásosabb, mint a közterekre kiállított jégszobrok, hogyha környezetvédelmi kérdésekről van szó. Ez az utóbbi hét tanulsága Budapesten, ahol a környezetvédelmi és vízügyi minisztérium (KVM) már kihalt vagy kihalással fenyegetett állatok méteres jégszobrait állította ki a város forgalmas pontjain, takarékossági üzenetekkel együtt. A PR-akció bevallott célja az volt, hogy a lassan olvadozó szobrokkal a klímaváltozás okozta károkra hívja fel a figyelmet.
A takarékosságot, a környezet- és éghajlattudatos életmódot a szobrok köré kihelyezett plakátokon reklámozta a KVM.
Ha csepegni hagyod a vízcsapot,
naponta feleslegesen akár 25 liter vizet is elpocsékolhatsz. A háztartási készülékek kikapcsolt állapotban is áramot fogyasztanak. A háztartásokban használt energia 70%-a fűtésre megy el. Magyarországon naponta 1,3 millió műanyagszatyor kerül forgalomba, amelyek csak 300-400 év alatt bomlanak le. Ugyan a pazarlás következménye nem az lesz, hogy az emberiség elolvad (némi vízbefúlás inkább valószínű), és a kampány adós marad a klímaváltozás sokrétűen elborzasztó következményeinek ecsetelésével, mégis sikerült legalább pár percre felkeltenie a járókelők figyelmét.
Annál inkább bekerült a közbeszédbe a hétvégén elrendelt szmogriadó, melyet kedden oldottak fel. Az intézkedést azért kellett bevezetnie a magyar főváros önkormányzatának, mert a levegőben szállongó por mennyisége nemcsak a tájékoztatási határértéket (75 mikrogramm/köbméter) haladta meg, hanem a riasztási határértéket is (100 mikrogramm/köbméter).
A szálló porral a legfőbb baj az,
hogy a legkisebb mennyiségben is károsíthatja a tüdőhólyagocskákat, az alveolusokat: tehát a nulla százalék lenne kívánatos belőle. Ehhez képest szombaton Budapesten 150 mikrogramm/köbmétert mértek belőle. A szennyezés legfőbb forrása a közlekedés, a másik meg az orosz-ukrán gázvita miatt pakurával dolgozó erőművek – csak az a baj, hogy a csikorgó hidegben a fűtéssel nem sokat lehet spórolni.
A szmogriadó legtöbbet vitatott intézkedése az volt, hogy a páros-páratlan rendszámok logikája szerint korlátozták az autók közlekedését, vagyis páros napon csak a párosak, páratlanon a páratlanok kellene közlekedjenek. Rögtön felvetődött egypár kérdés: 31-én és 1-én egyaránt a páratlan rendszámosok hagyják a kocsit a garázsban? Alkotmányos-e a mozgásszabadság korlátozása? Volt olyan, akinek máris a 80-as évek romániai benzinspórlós takarékoskodása jutott az eszébe, s rögvest diktatúrát kiáltott.
Mivel a rendelet be nem tartását – egyelőre – nem követi büntetés, az autósok jóindulatán múlt a forgalomcsökkentés. A KVM szóvivője szerint az érintett autósok kb. fele nem közlekedett a riadó alatt, a realistább becslések szerint 5-18 százalékkal csökkent gépkocsiforgalom.
Az, hogy a rendelet mögött nem állt szankció, afelé terelte a vitát, hogy a magyar fővárosban élők mennyire hajlandók a közös jó (a tisztább levegő) érdekében betartani morális alapon egy elvet. Ez persze messzire vezet, s még mielőtt hatásos mértékű forgalomcsökkenés állna elő, addig a poros levegő gondját megoldja a természet, a szerda-csütörtökre várható időjárásváltozás.
Ám ez a kivárós taktika veszélyes lehet: afelé mutat, hogy évtizedes időtávlatban a klímaváltozás gondját is a természet fogja lerendezni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Koronavírusban meghalt Nyikolaj Antoskin, a csernobili tűzoltás irányítója
WHO: „morális katasztrófa” szélén állunk, a szegény országoknak alig jut vakcina
Elköltöztetik az SZFÉ-t, és szétszórják a hallgatókat több épületbe
Ismét meghosszabbította a korlátozások határidejét Ausztria. Szigorítottak is
