2020. aug. 13. csütörtökIpoly
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Tanultak a libanoni kudarcból: célzott csapások a Gázai övezetre

hírösszefoglaló 2009. január 05. 17:09, utolsó frissítés: 16:49

A Hamász sem adja föl, de Izrael is folytatja a bombázás után megkezdett szárazföldi offenzívát.



Százharminc célpontot támadott az izraeli légierő hétfőre virradóra a Gázai övezetben. A hadművelet tíz napja indult meg, célja, hogy véget vessenek az Izrael ellen Gázából intézett Hamász-rakétatámadásoknak. Szombaton megkezdődött a szárazföldi bevonulás, amely hétfőn is folytatódott; az izraeli hadsereg körülzárta Gáza városát.

A több mint félezer halott között van 87 gyerek, a sebesültek száma 2500. Az izraeli légierő december 27-e óta több mint hétszáz légitámadást intézett gázai övezeti célpontok ellen, míg a palesztinok ez idő alatt több mint 450 rakétát és aknagránátot lőttek ki Izrael területére. Izraeli részről eddig öt áldozat van.


Az izraeli lakosok 85 százaléka helyesli a katonai akciókat.


Vasárnap világszerte tűzszünetre szólították fel a feleket a különböző országok kormányai és vezetői. Mahmúd Abbász palesztin elnök minden eddiginél élesebb hangon ítélte el az izraeli támadást, és ismételten hatalommegosztási tárgyalásokat ajánlott a Hamásznak. A múlt héten a Hamász még nem vett tudomást Abbász hasonló tartalmú felhívásáról, vasárnap azonban jelezték: a szervezet kész feltételek nélkül részt venni egy palesztinközi párbeszédben.

Háled Mesál, a radikális iszlamista palesztin szervezet damaszkuszi emigrációban élő politikai vezetője hangsúlyozta szombati nyilatkozatában: a Hamász nem fog kapitulálni Izrael előtt.


Eredménytelenül végződött az ENSZ Biztonsági Tanácsának

rendkívüli ülése, ahol Líbia azt javasolta, szólítsák fel azonnali tűzszünetre Izraelt és a palesztinokat. Az Egyesült Államok vétója miatt azonban a nyilatkozat nem született meg. Az USA ragaszkodik ahhoz, hogy bármilyen nyilatkozat vagy határozat mondja ki, hogy a Hamász egy terrorista szervezet, amely kicsavarta a legitim Palesztin Hatóság kezéből a hatalmat a Gázai övezetben.

Az Egyesült Államok nap mint nap támogatásáról biztosította Izraelt a Gázai övezet elleni támadások megindítása óta. George Bush amerikai elnök világosan jelezte, hogy Washington nem ítéli el a szárazföldi akciót, mert Izraelnek joga van védekezni a Hamásszal szemben.



Külföldi megfigyelők szerint a gázai háborún látszik, hogy az izraeli hadsereg a libanoni hadjáratból levonta a tanulságot. Ellentétben a 2006 júliusában vívott harcokkal, amelyek súlyos veszteségeket hoztak Izraelnek, a tel-avivi vezérkarnak ezúttal volt türelme kivárni,


amíg a légierő támadásai kellően meggyengítik

a Hamász fegyvereseit. Az eddigi félezer halálos áldozat ahhoz képest, hogy légicsapások voltak, igen alacsony, ami arra utal, hogy Tel-Aviv – 2006 nyarával ellentétben – a "smart warfare" (okos hadviselés) taktikájához folyamodott, állítják.

Izrael a legkorszerűbb haditechnikát alkalmazva igyekezett meghatározott katonai célpontokra összpontosítani a vadászgépek tűzerejét. A célzott csapások hatékonyságát mutatja, hogy nyolc nap elteltével jelentősen visszaesett az izraeli városokra kilőtt palesztin rakéták száma – vagyis a Hamász fegyverraktárait, illetve a rakétagyártó műhelyeket jórészt sikerült megsemmisíteni.

A nyugati államok többsége – élükön a német és az amerikai kormánnyal – amellett, hogy aggódik a konfliktus kiéleződése miatt,


egyértelműen a Hamászt okolja a fegyveres harc kiújulásáért.

Sőt: az arab világ két meghatározó országa, Egyiptom és Szaúd-Arábia is leplezetlenül értésre adta, hogy a Hamászt tartja felelősnek az újabb háborúért, amelyet egyértelműen a palesztin szélsőségesek rakétái provokáltak ki.

Mind Kairóban, mind Rijádban tudják, hogy a Hamász mögött Irán fundamentalista vezetői állnak. Márpedig a mérsékelt arab államok semmitől sem tartanak jobban, mint a Teherán által pénzelt és bujtogatott iszlamista mozgalmak további erősödésétől.

Az izraeli válaszcsapást egyébként belpolitikai számítások is indokolták: február végén parlamenti választások lesznek. Határozott, ám mégis józan cselekvésével Ehud Barak védelmi és Cipi Livni külügyminiszter jócskán növelni tudta saját és pártja népszerűségét. Így ma már nem kizárt (ami még egy hónappal ezelőtt lehetetlennek tűnt), hogy Munkapárt és a Kadima összefogva akár le is győzhetik februárban a Likudot.

Egy ilyen koalíció pedig újabb esélyt adna a palesztinokkal való megbékélésre – a mostani gázai hadjárat pedig talán végleg kihúzná a politikai talajt a Hamász alól. Az iszlamista párt három éve nagy fölénnyel nyerte a választásokat a palesztin területeken, ám népszerűsége az utóbbi hónapokban még Gázában is erősen visszaesett. Friss felmérés szerint


a Gázai-övezet lakosságának 60 százaléka is a Hamászt okolja

a december végén kirobbant háborúért. Politikailag pedig a Hamász olyan helyzetbe manőverezte magát, hogy bármely tűzszünet vereségnek fog tűnni, mivel a tűzszünet annak elfogadását jelenti, hogy le kell állítania a rakétatámadásokat.

Az izraeli hadműveleteknek természetesen magas kockázatai is vannak. Elemzők szerint minél tovább marad az izraeli hadsereg Gázában, a Hamász annál több módot talál az ellencsapásra. Az arab kormányoknak pedig – bármennyire is dühösek a Hamászra – egy idő után kényszerűen reagálniuk kell majd az utca indulatára.

>> Muzulmánok tízezrei tüntettek világszerte a gázai offenzíva ellen >>

Jóllehet a Hezbollah eddig csak retorikai támogatást nyújtott a Hamásznak, Izraelben komoly az aggodalom amiatt, hogy a libanoni milícia enged a kísértésnek, és bekapcsolódik a háborúba.

Forrás: MTI a dpa, AFP, ANSA, Reuters, AP, ITAR-TASZSZ alapján

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS