Öt napja áll a vasút Magyarországon
S. G. 2008. december 19. 10:48, utolsó frissítés: 2008. december 18. 16:03Gördülősztrájk van a vasúton. Ilyenkor lehet nyugisan fotózni a nagy pályaudvarokon, mert nem másznak bele a képbe az utasok.
Konganak az ürességtől a nagy budapesti pályaudvarok. Egy év alatt már hatodjára van vasutassztrájk Magyarországon. Az akció annyira különleges, hogy már külön specifikus neve van: gördülősztrájknak hívják. Ez szó szerint értelmezendő: az ilyen munkabeszüntetésnek nincs vége, ameddig nincs végleges megállapodás a munkaadó vállalattal, csak időről-időre felfüggesztik.
A sztrájk tehát ide-oda gördült 2008 folyamán Magyarországon. A mostani fejezet ötödik napja, december 14-e délután óta tart, és még mindig nincs megegyezés. A sztrájkolók a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) tagjai, mely szervezet a Liga szakszervezeti szövetséghez tartozik.
Legfőbb követelésük már több mint egy éve az, hogy minden dolgozó kapjon részesedést a magyar vasút teherszállító ágazata, a MÁV Cargo eladásából befolyt bevételből. Hogy mennyi az annyi, arról folyamatosan vita van a sztrájkolók és a vasúti felsővezetők között. Először, 2007 végén a VDSZSZ 750 ezer forintot követelt, ami nagyjából két és fél havi vasutas átlagfizetésnek felel meg.
Mostanra annyiban engedett a szakszervezet, hogy a Cargo-ügyletből fejenként követelt pénzt 250 ezerre szállította le, amit nem készpénzben, hanem egyéb juttatások formájában, az ún. cafeteria rendszerben kapnának meg a dolgozók (ez azt jelenti, hogy az adott keretösszegig kérhetnek élelmiszerutalványt, üdülési csekket, kulturális utalványt stb. – olyan juttatásokat, amivel a cégek adókímélő módon ki szokták egészíteni az alkalmazottak fizuját).
További követelés, hogy akik az állami MÁV-tól a magánkézbe került Cargóhoz kerülnek, kapjanak 10% kiszervezési pótlékot. Ennek indoka az, hogy a távozó vasutasok ezentúl nem vehetnek igénybe bizonyos jóléti kedvezményeket.
Arról, hogy a két követelés mennyibe fájna a MÁV-nak, arról eltérően nyilatkozik a két István: a vasút vezérigazgatója, Heinczinger István és a VDSZSZ elnöke, Gaskó István. Az előbbi szerint 30 milliárd forint kéne a szakszervezetnek, az utóbbi szerint 9,8 milliárdból honorálni lehetne a VDSZSZ igényeit.
A szakszervezet most különben azzal is kiegészítette követeléseit, hogy vonják vissza a december 14-től életbe lépett új menetrendet. Az új rendszert amúgy sok szakértő és utas is kritizálja, mert részlegesen visszavont egy tavaly bevezetett, fontos fejlesztést.
A német és svájci mintára bevezetett ütemes menetrendről van szó, vagyis arról, hogy Kelet-Magyarország városaiba és a Budapest környéki településekre minden órában vagy második órában ment egy vonat. Vagyis az utasnak nem kellett állandóan magánál hordania menetrendet, mert tudni lehetett, hogy óra X perckor mindig lesz vonat abba a helységbe, ahova utazni akar.
Ezt a menetrendet borították fel részben azért, hogy egyes vonatokat Nyugat-Magyarországra átirányítva ott ütemesítsék a vonatközlekedést. Mindezt azért, mert a korábbi közlekedési miniszter utasításba adta, hogy nem járhatnak több kilométert a vonatok, mint tavaly.
Tehát van egy óriási veszteséggel dolgozó állami vállalat, egy visszafele reformált menetrend, egy makacs (más értelmezésben: kitartó) szakszervezet, és egy olyan jogi környezet, ami arra sem kötelezi a munkaadót és a munkavállalót, hogy mindenáron meg kell egyezniük legalább a sztrájk idején kötelező minimumszolgáltatásban (vagyis abban, hogy bizonyos számú vonat mindenképp közlekedjen).
Jelenleg az utasok nagyon szívnak, mert ugyan közlekedik egy adag vonat, de kiszámíthatatlanul – vagyis jobbára üresen. A szakszervezet annyit ígért, hogy karácsonyi ajándékként december 24-26. között lesz vasúti közlekedés, de megegyezés továbbra sincs. Így van esély rá, hogy a sztrájk átgördül 2009-be is.