2020. aug. 13. csütörtökIpoly
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Mi áll az afro-ázsiai kalózterror hátterében?

2008. szeptember 05. 13:25, utolsó frissítés: 12:52

Évente két-háromszáz jól előkészített és mesterien megrendezett támadás történik; a hatóságok tehetetlenek.



A déli tengereken, főképp a parti vizeken végigsöprő kalózakciók hulláma egyre veszélyesebb kihívásokkal terheli az afro-ázsiai térség amúgy is kétes gazdasági és politikai biztonságát. A parti államok szinte tehetetlenek az évente kétszáz-háromszáz jól előkészített és mesterien megrendezett kalóztámadással, a velük járó zsarolási taktikákkal szemben.

Tengeri "útonállók" egy szomáliai csoportja kedden lépett ismét akcióba, hatalmába kerítve egy francia jachtot az Ádeni-öbölben. Négy nappal korábban egy malajziai tartályhajót rohantak meg kalózok ugyanebben a térségben. Szomáliai kalózok 2008 első nyolc hónapjában nem kevesebb, mint 30 hajót kaparintottak meg. Ezek egy része ma is egy elhagyott szomáliai halászkikötőben vesztegel, átadásukért a tengeri rablók


mintegy 10 millió dollár váltságdíjat követelnek.


Csütörtökön egy egyiptomi felségjelű hajót kerítettek hatalmukba a szomáliai partoknál. Szomáliai közlés szerint a banditák jelenleg 10 hajót tartanak fogva Eyl kikötőjében. A francia hadsereg erői a Szomáliával szomszédos Dzsibutiban készen állnak a beavatkozásra – közölte Christophe Prazuck, a francia haditengerészet szóvivője, hangsúlyozva, hogy elsősorban a túszok biztonságát tartják szem előtt. A francia jacht szabadságáért a szomáliai kalózok állítólag több mint egymillió dolláros váltságdíjat követelnek.

A helyi szomáliai hatóságok képtelenek megfékezni a part menti kalózkodást. A banditákat jelentős mértékben bátorítják azok a túszul ejtett hajótulajdonosok, akik azonnal


hajlandóak nagy összegű váltságdíjat kifizetni szabadságukért.

A világóceánt manapság 56-57 ezer nagy és közepes személyszállító és teherhajó járja. Az interkontinentális szállítmányozás mintegy 90 százaléka tengeri utakon bonyolódik. Csupán az Egyesült Államoknak 360 óceáni kikötője van, ahová évente átlag több mint 7500 nagyobb és közepes teherszállító hajó fut be, összesen több mint 50 ezer alkalommal, fedélzetükön ugyancsak évente mintegy hatmillió konténerrel.



A Lloyd nyilvántartása szerint a kalóztámadások éves száma 1990 és 2005 között 64-ről 335-re emelkedett. 2006-ban 239, 2007-ben 263 tengeri kalóztámadást jegyeztek föl. A támadásokat londoni közlés szerint jól felfegyverzett és "tökéletesen kiképzett" kalózok hajtották végre.

Szakvélemények szerint a légierők és a flottaerők hatékony nemzetközi együttműködése nemcsak "leállítaná" a kalózokat, és elősegítené bírósági felelősségre vonásukat, de a megelőzést is szolgálná. A veszélyeztetett hajózási útvonalak


repülőgépes és műholdas felügyelete sokat javíthatna

a helyzeten, különösen ha a szervezett bűnözés hatékonyabb üldözésével párosulna, hiszen ez utóbbi programadója és haszonélvezője a kalózkodásnak, és helyenként a regionális szervek mögött bújik meg.

Nagyobb nemzetközi nyomásra is szükség lenne a tétlenkedő államok aktivizálása céljából, az ENSZ pedig kezdeményezhetné egy globális kalózkodás-ellenes haditengerészeti erő életre hívását – vélik szakértők.



A kalózkodás elleni harc nemzetközi jogi normáit már rögzítette a nyílt tengerre vonatkozó 1958-as genfi jegyzőkönyv. Az ENSZ-nek tulajdonított, ma hatályos nemzetközi tengerjogi egyezmény 100. cikke az államok kötelességévé teszi az együttműködést a kalózkodás leküzdésében a nyílt tengeren vagy minden olyan térségben, amely nincs állami fennhatóság alatt. A 101. cikk kalózkodásnak minősíti a következőket:

# minden olyan jogellenes erőszakos cselekményt, a szabadságtól való megfosztást, rablást, kifosztást, amely egy magánhajó vagy magánrepülőgép személyzetét vagy utasait "magáncélokra" kényszeríti, s amely nyílt tengeren egy másik hajó vagy repülő eszköz, illetve az ezek fedélzetén lévő személyek és vagyontárgyak ellen, nem állami felségterületen egy hajó, egy repülő eszköz, személyek vagy vagyontárgyak ellen irányul;

# minden önkéntes részvételt egy hajó vagy repülőeszköz bevetésében olyan tények ismeretében, amelyekből kiderül, hogy kalózhajóról vagy kalózrepülőgépről szól;

# minden felbujtást az említett cselekvésekre, avagy ilyen cselekvések szándékos elősegítését.

A 102. cikk tengeri kalózkodásnak minősíti, ha egy hadihajó, állami hajó vagy repülőeszköz személyzete


zendülést követ el, és átveszi a rendelkezést

ezek fölött. Hasonló alapon határozza meg a kalózhajó, illetve kalózrepülőgép fogalmát, amíg az a zendülők kezén van, és azok utasításait követi.

Köznyelvre lefordítva, a kalózkodás "magáncélokból" és "hatósági jóváhagyás nélkül" végrehajtott rablás vagy más olyan erőszakos cselekmény, amelyet normális állami joghatóságon kívül eső tengeren vagy légtérben hajtanak végre. Minthogy a kalózkodás az "állami jog" elleni támadásnak minősül, akármely állam szokványos hajói jogosultak elfogni vagy elfoglalni a kalózhajót, kikötőbe kísérni, kihallgatni a személyzetet (függetlenül állampolgárságától vagy illetőségétől), és ha vétkessége bebizonyosodik, megbüntetni, a hajót pedig elkobozni.

Ami a nyílt tengeren haladó hajókat illeti, béke idején azokat feltartóztatni, átkutatni vagy lefoglalni csak saját államuk hadihajója jogosult.


Idegen hadihajó csak a lobogó felmutatását kérheti.

Kivételesen idegen hadihajó is átvizsgálhatja a nyílt tengeren közlekedő hajót, ha az kalózhajónak tekinthető, ha rabszolga-kereskedelemmel foglalkozik, vagy ha idegen lobogót visel ugyan, illetve nem vonja fel saját lobogóját, de fennáll annak alapos gyanúja, hogy ugyanolyan honosságú, mint a szóban forgó hadihajó.

Általános szabály, hogy kalózhajókat és azok személyzetét egyetlen állam sem részesítheti védelemben, a zászlótól és a személyzet nemzetiségétől függetlenül a kalózhajók a nyílt tengeren üldözhetők, birtokba vehetők; ellenállás esetén bármely olyan állam hadihajói által, amelynek erre lehetősége van, elsüllyeszthetők. Kalózhajó elfogása esetén annak személyzete az elfogó állam törvényei szerint büntetendő.

Forrás: mti/reuters/afp/ap, Pirityi Sándor/mti

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS