Bosznia: tömegsír-helyszínt egy mikrosütőért
hírösszefoglaló 2008. július 12. 11:27, utolsó frissítés: 11:2713500 holttestet még mindig keresnek Srebrenicában, ahol az ENSZ nem volt képes megakadályozni a népirtást 1995 júliusában.
Továbbra is találnak tömegsírokat az egykori jugoszláv tagköztársaságban, Boszniában, tizenhárom évvel a mintegy százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös áború befejezése után.
Az igazságügyi szakértőket gyakran olyanok vezetik nyomra, akik ellenszolgáltatás – pénz, esetleg mikrohullámú sütő vagy nyugati vízum – fejében fedik fel a tömegsírok helyét, s ez az információkereskedelem nyilvánvalóan a háború óta létezik.
A tömegsírok feltárásában részt vevő szakértők elmondása szerint egyes helyszínekre szemtanúk vezetik el őket, akik segítségükért nem kérnek semmit. Mások viszont anyagi ellenszolgáltatást szeretnének: néhány dollártól esetleg több tízezer dollárig terjedő összegeket, esetleg építőanyagot, vagy segítséget valamely nyugati országba szóló vízum megszerzéséhez. Akadt olyan „füles” is, amelynek árát
egy új mikrohullámú sütőben szabta meg az információ birtokosa.
Munira Subasic, a Srebrenicában kivégzett nyolcezer muzulmán férfi és fiú özvegyét és anyját tömörítő szervezet, a Srebrenicai Anyák vezetője elmondta: jelenleg egy olyan férfival tárgyalnak, aki 20 ezer eurót szeretne kapni azért, hogy megmutassa egy, akár 1100 holttest rejtő tömegsír helyét.
Az ilyen ügyleteket rendszerint közvetítők útján ütik nyélbe, akik pontosan leírják, hol kell ásni. Olyan is előfordul, hogy az informátor az éj leple alatt maga keresi fel a helyszínt, és megjelöli – mondja Subasic. Az igazságügyi orvos-szakértőket ezután értesítik, és máris kezdődhet a sír feltárása.
A szakértők már megtanulták becsülni a segíteni akaróktól származó információkat – magyarázza Murat Hurtic, akinek csoportja 97 tömegsírt tárt fel Bosznia-Hercegovina északkeleti részén. És minden bizonnyal a tanulópénzt is megfizették: Amor Masovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó boszniai bizottság vezetője szerint ők legalábbis csak akkor fizetnek, ha az információ hitelesnek bizonyult.
Hurtic szerint nemegyszer előfordult, hogy csapata a megadott helyen ásni kezdett, de nem talált semmit, ám kíváncsiskodó helybeliek odasúgták: még egy kicsit balra ássanak, vagy diszkrét kézmozdulatokkal terelték őket a helyes irányba. Néha szerbek keresik fel őket, akik – feltehetően a népükről kialakult rossz képet cáfolandó – azt hangoztatják, hogy ők sem mind egyformák, és elárulják, hogy a lejtőn egy kicsit lejjebb kell keresni a sírt.
A boszniai háború óta már több száz tömegsírt tártak fel és több mint 16 ezer ember földi maradványait hantolták ki,
de 13 500 ember holttestét még mindig keresik.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a boszniai hatóságoknak olyan túlélők segítségére kell támaszkodniuk, mint Hasan Nuhanovic.
Szülei után kutatva a fiatalember az egykori frontvonalakon elterülő városok piacain kérdezősködve végül olyan informátorokhoz jutott el, akik több száz dollárért elárulták neki: Srebrenicából Vlasenicába hurcolt anyja a háború végén cellájában még időben felvágta az ereit, hogy elkerülje a kínzásokat. Nuhanovic most abban reménykedik, hogy további néhány száz dollárért azt is kiderítheti, hol földelték el az anyját egykori fogvatartói.
Gyászolók és megemlékezők tízezrei
rótták le kegyeletüket július 11-én, a srebrenicai népirtás 13. évfordulóján a vérengzés nyolcezer áldozatának emléke előtt a kelet-boszniai Potocariban.
A II. világháború utáni legszörnyűbb európai vérengzés áldozatainak létesített, a Srebrenica melletti potocari emléktemetőben helyszíni beszámolók szerint mintegy 30 ezer ember gyűlt össze.
Az emlékezés politikusok beszédeivel vette kezdetét; a felszólalók között volt Miroslav Lajcák, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottja és Haris Silajdzic, a háromfős – bosnyák, szerb és horvát tagból álló – kollektív boszniai államelnökség muzulmán tagja is, aki a felszólította Szerbiát, hogy vegye őrizetbe a vérengzés még szabadlábon lévő elkövetőit.
A vérengzés évfordulója idén először egész Bosznia-Hercegovina területén gyásznap a boszniai központi kormány döntése nyomán.
A potocari szertartás végén eltemetik újabb 307 azonosított srebrenicai áldozat földi maradványait. A hozzátartozók (többségében nők) a fűre fektetett, zöld lepellel letakart koporsók mellett térdeltek, s felfelé fordított tenyérrel némán imádkoztak szeretteikért.
A rendre mintegy 1500 rendőr vigyázott a Srebrenicába vezető utak mentén és az emlékmű környékén, de délutánig nem történt incidens. A hatóságok előzőleg muzulmánellenes erőszakos cselekményektől tartottak a szerb többségű környéken.
A potocari emléktemetőben
2003-as megnyitása óta mintegy 2900 srebrenicai áldozatot helyeztek örök nyugalomra. A boszniai szerb erők az 1992-1995 közötti boszniai háború vége felé, 1995 júliusában foglalták el az ENSZ-védelem alatt álló srebrenicai muzulmán enklávét, és néhány nap leforgása alatt kivégeztek mintegy 8000 muzulmán férfit és fiút.
A holttesteket tömegsírba temették, később azonban a nyomok eltüntetése érdekében földgyalukkal kihantolták és más tömegsírokba rejtették a maradványokat. Ily módon előfordulhat, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő; eltemetni csak akkor engedik őket a hatóságok, ha a holttest legalább kétharmad részét megtalálják.
A Potocariban pénteken elföldelendő 307 áldozat maradványait 55 különböző sírban találták meg –közölte Amor Masovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó boszniai bizottság feje.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette a vérengzést, amelynek két fő felelősét, Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot és Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt népirtás vádjával körözi.