Lezárult a libanoni válság, Izrael és Szíria is szóba áll egymással
Dorogman László/MTI 2008. május 23. 17:22, utolsó frissítés: 12:29Még a végén megoldódnak a dolgok a Közel-Keleten, mondhatná a felületes szemlélő.
Arab hírügynökségek ritkán látott gyorshír-tűzijátékkal árasztották el előfizetőiket szerdán Dohából, majd Jeruzsálemből és Damaszkuszból: a libanoni válságot lezáró megállapodás aláírásának hírét másfél órával követte a jelentés arról, hogy Izrael és Szíria – török közvetítéssel – béketárgyalásokat kezdett, valamint hogy a Hamász palesztin szervezet és Izrael közvetett tárgyalásain haladás mutatkozik. Bizonyos jelek és források arra engednek következtetni, hogy
a három esemény összefügg.
A május közepén Bejrút negyedeit fölverő fegyverropogás baljós előjele volt egy újabb libanoni polgárháborúnak, ám ennek veszélyét végül sikerült elhárítani. A 61 halottat követelő összecsapások kézzelfogható eredményeként azonban a síita Hezbollah még inkább megszilárdította "állam az államban" szerepét a közel-keleti országban.
Katonai sikereinek hatására a Fuád Szinjóra vezette kormány kénytelen volt meghátrálni és visszavonni két korábbi döntését. Az egyikkel elmozdította posztjáról a bejrúti repülőtér biztonsági szolgálatának főnökét, arra hivatkozva, hogy "megengedhetetlenül közel áll" a Hezbollah milíciájához.
A másik döntés a Hezbollah által titokban kiépített önálló távközlési hálózat felszámolását célozta. Ez az – iráni pénzből létrehozott – telefonrendszer azt a célt szolgálja, hogy lehallgatásbiztos összeköttetést teremtsen Libanon valamennyi Szíria- és Irán-barát milíciája s a velük rokonszenvező államok között – állította Marván Hamade libanoni távközlési miniszter.
A Hezbollah megnövekedett politikai és katonai súlyát szentesíti a katari fővárosban, Dohában szerdán aláírt egyezmény. Az Arab Liga égisze alatt folyt tárgyalásokon a síita szervezet
elérte másfél éve hangoztatott követeléseinek teljesítését.
A Hezbollah vezette libanoni ellenzék ezentúl 11 tárcát kap a bejrúti kormányban, amivel megvétózhatja a kabinet neki nem tetsző döntéseit. (Az ország másik két jelentős vallási csoportja, a szunnita muzulmánok és a maronita keresztények ezt mindeddig ellenezték.)
Módosítani fogják a választójogi törvényt, amely Bejrút három választókerületét úgy szabja át, hogy közülük gyakorlatilag csak egyben lesz igazi küzdelem a jövőre esedékes parlamenti választásokon. Ez pedig a síiták mandátumainak növekedését eredményezheti a törvényhozásban, ami szintén régi célja a Hezbollahnak.
Libanon mindig is nagyhatalmi érdekek ütközőpontjában állt. A Khomeini ajatolláh vezette iszlám forradalom óta
Irán és az Egyesült Államok a két főszereplő
a Közel-Keleten. Az egyik az "imperialista sátán" (Washington) befolyásának és jelenlétének visszaszorításáért küzd, míg a másik az iszlám fundamentalizmus terjedését próbálja meggátolni, arra hivatkozva, hogy az képezi a nemzetközi terrorizmus fő ideológiai és anyagi bázisát.
Az Egyesült Államok és fő közel-keleti szövetségese, Szaúd-Arábia május közepén még Iránt vádolta Libanon belügyeibe való beavatkozással, a törékeny belső béke felrúgásának szándékával. A teheráni rezsim által pénzelt és támogatott Hezbollah egyértelmű diadalát jelentő dohai megállapodást viszont a vahhábita királyság az elsők között üdvözölte.
Washingtonban is meglepően higgadtan reagáltak a hírre: David Welch külügyi államtitkár-helyettes "szükséges és pozitív lépésnek" nevezte az egyezményt, amely súlyos hatalmi és presztízsveszteségét jelent az USA és az EU által kitartóan támogatott Szinjóra-kormány számára.
A dohai hírt követte a bejelentés arról, hogy Izrael és Szíria – török közvetítéssel – béketárgyalásokat folytat, s az előbbi fél
kész kivonulni az 1967-ben megszállt Golán-fennsíkról.
Kairói források szerint pedig biztatóan alakul Izrael és a Hamász – egyiptomi közvetítéssel folyó – alkudozása egy hathónapos tűzszünetről.
A találgatásra, vajon mi hozta egyetlen nap alatt billenő pozícióba a közel-keleti dominókockákat, alkalmasint egy szíriai újság híre adja meg a választ. Az al-Vatan szerdán arról cikkezett, hogy fordulat várható Washington közel-keleti politikájában. A nyugati diplomatákra hivatkozó értesülés szerint a Bush-kormány – szakítva többévi passzivitásával, amelynek része volt Szíria levegőnek nézése – stratégiát vált Damaszkusszal szemben.
"Amerikai szakértők és tanácsadók egy része arra a meggyőződésre jutott, hogy eljött az ideje a Szíriával folytatandó közvetlen tárgyalásoknak" – írta az al-Vatan. Az adminisztráción belül ugyan Dick Cheney alelnök továbbra is Szíria elszigetelésének a híve, de Condoleezza Rice külügyminiszter
közeledni óhajt
a tartós közel-keleti béke szempontjából megkerülhetetlen arab országhoz.
A közel-keleti és a Perzsa-öböl menti hatalmi egyensúly szempontjából ez külföldi megfigyelők szerint annyit jelent, hogy Washington szabad kezet adott Izraelnek a Szíriával folytatandó tárgyalásokhoz. Ezzel egyidejűleg pedig rábírta bejrúti szövetségeseit (élükön Szinjóra kormányfővel), hogy egyezzenek bele a Hezbollah követeléseibe.
Libanon belső békéjének szavatolását s a Szíria és Izrael közötti béketárgyalásokat ugyanis az amerikai fél arra használhatná ki, hogy
viszályt szítson az Irán-Szíria-Hezbollah hármasfogaton belül.
A washingtoni fordulat másik oka az lehet, hogy George Bush belátta: az elnökségéből hátralévő bő hét hónap alatt aligha születhet meg az áhított közel-keleti békemegállapodás, ha Izrael nem enged álláspontjából, és nem kezd érdemi tárgyalásokat két legfőbb ellenfelével: Szíriával és a Gázai övezetet kormányzó Hamásszal.
Míg az utóbbival egyelőre csak tűzszünetről folyik az egyezkedés, addig a szíriai-izraeli párbeszéd tétje sokkal nagyobb: a Golán visszaadását feltételező egyezség nyomán Szíria kiválhatna az Iránnal vállalt dacszövetségből, elzárva a Hezbollah fegyverutánpótlását. Ez pedig gyökeresen új helyzetet teremtene Libanonban is.