2022. december 4. vasárnapBorbála, Barbara
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek

H.-K. Sz. 2022. február 14. 12:57, utolsó frissítés: 16:10

A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.


A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány honlapján közzétett beszámolója szerint a kutatás során – amelyet a gyermekek szexuális kizsákmányolása ellen harcoló nemzetközi szervezet, az ECPAT Internationallal együttműködve végeztek – a következő kérdésekre kerestek válaszokat: Kik bántalmaznak fiúkat és miért? Beszélnek-e a fiúk az őket ért szexuális visszaélésekről vagy titkolják azokat? Ha segítséget kérnek, akkor jellemzően mi történik? Továbbá megvizsgálták a magyarországi gyermekvédelmi és az igazságszolgáltatási rendszert, hogy kiderüljön, a szexuálisan bántalmazott fiúk kapnak-e megfelelő segítséget és támogatást?

Mint ismeretes, a gyerekek és fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális abúzusok első sorban lányokat érintenek. „A korábbi kutatások és vizsgálatok során ez a nézőpont gyakran azt jelentette, hogy szinte egyáltalán nem jelentek meg azok a fiúk, akik szexuális bűncselekmények sértettjeivé váltak. Az ECPAT ezt világszintű problémának látja, ezért több országban kezdeményezett kutatást, kifejezetten a fiúk érintettségére fókuszálva. Ennek a kutatási folyamatnak volt részese 2021-ben a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, mint az ECPAT magyarországi tagszervezete” – írják.

Értelemszerűen ezzel a fókuszponttal nem az volt a céljuk, hogy a lányokat érő bántalmazások súlyát és gyakoriságát elvitassák, hanem a témát tágítva felhívják a figyelmet arra, hogy társadalmilag, szakmailag és egyénileg is tudatosítani kellene a tényt, hogy fiúk is lehetnek áldozatok.

„Más szinteken és más terheik vannak a fiúknak és a lányoknak, ha a szexuális erőszakról van szó, de ha azt nézzük, hogy a szexuális erőszak kapcsán miért veszélyeztetettek a fiúk, akkor nagyon kiemelkedő, hogy nem is feltételezzük, hogy ők is lehetnek áldozatok” – mondta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója a Telexnek.


A felmérés jelentősége abból adódik, hogy kimondottan fiúkat érő szexuális visszaéléseket vizsgáló kutatás nemzetközi szinten is nagyon kevés, Magyarországon ez volt az első. A jelentésben felvázolják a gyermekvédelem és a szociális ellátás frontvonalában dolgozó szakemberek helyzetét, ismereteit, felkészültségét, majd túlélőkkel való beszélgetés során az áldozatok meglátásait, tapasztalatait is beépítik, végül elemzik a magyarországi vonatkozó jogi környezetet.

Ismereteink szerint Romániában fiúkra vonatkoztatható felmérést nem végeztek, másrészt a gyermekvédelmi és szociális ellátórendszer, illetve a jogi kontextus is eltérő. Ennek ellenére a jelentés számos vonatkozása az erdélyi magyar társadalom számára is érvényesnek tekinthető, főként az egyik legfontosabb tanulsága:

a jelenség szorosan összefügg a társadalmi nemi szerepekkel, pontosabban a férfiakat érintő közösségi normákat és elvárásokat érintően.

Ebből a szempontból a Hintalovon jelentése számos helyen összecseng a korábban közölt cikkünkkel, amelyben Deme Ilona pszichológus, családterapeuta segítségével vázoltuk fel a berögződött férfiszerepek problematikusságát.



Az egyik jelentős belátása a felmérésnek az, hogy a társadalmi nemi normák működései többszörösen akadályt képeznek a fiúkat érő szexuális bántalmazás és kizsákmányolás jelensége elleni fellépésben.

Egyrészt hozzájárulnak a jelenség elhallgatásához, azaz szerepet játszik a „hallgatás kultúrájának” kialakulásában. Egyrészt a felmérés megállapítása szerint a nemi normák tévesen erősítik azt, hogy a fiúk kevésbé veszélyeztetettek a szexuális kizsákmányolással szemben, aminek következtében a felnőttek (pedagógusok, szülők, szakemberek, stb.) eleve nem szentelnek elegendő figyelmet rájuk, másrészt a hatóságok és különböző intézmények is felkészületlenek velük kapcsolatban. Általánosan kijelenthető, hogy a szexuális visszaélések eseteinek viszonylag magas a látencia (azaz nincsenek azonosítva), ami az említett okokból a fiúk esetében fokozottabb lehet, mint a lányok esetében.

Ehhez a felnőtteket érintő figyelmetlenséghez a hallgatás kultúrája összefüggésében hozzájárul, hogy a fiú áldozatok előtt a társadalmi nemi elvárások miatt súlyos akadályok állnak a segítségkérés előtt is.

„A szégyenérzet, a megbélyegzettségtől való félelem, a gyerek mellől hiányzó bizalmi felnőttek, ezek sajnos általános jelenségek, amik a fiúkat és a lányokat egyaránt érintik. A kutatásból ugyanakkor kiderül, hogy a társadalmunkban vannak olyan meglévő üzenetek, narratívák, amik piszkosul akadályozzák azt, hogy a fiúk beszéljenek, segítséget kérjenek” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia a Telexnek, és példaként „a fiúk nem sírnak, a fiúk nem félnek” vagy „a férfiak erősek, megoldják egyedül” típusú mondatokat említette.

A jelentés egy infografikában foglalja össze, hogy a szakemberek szerint melyek a legjelentősebb akadályai annak, hogy a fiúk beszéljenek az őket ért sérelemről és segítséget, támogatást kérjenek.

Infógrafika: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány / ECPATInfógrafika: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány / ECPAT


A felmérés arra is rávilágít, hogy a szakemberek tapasztalatai szerint (a lányok ellen elkövetett bántalmazásokhoz hasonlóan) a fiúkat érintő abúzusok elkövetői 88 százalékban férfiak voltak, és az esetek jelentős részében a szülői/mostohaszülői, közeli rokoni, családi baráti, közösségi tag, vagy valamely tekintélyszemélyi (vallási vezető, tanár, stb.) kapcsolatban álltak az áldozattal. Ezzel ismét megerősítést nyert az a szakmai belátás, ami szerint a bántalmazók többsége a gyerek környezetéből kerül ki, ami cáfolja azt a félrevezető közkeletű képet, ami szerint az elkövető egy idegen.

Egy másik infografikon azt foglalja össze, hogy melyek a fiúk szexuális kizsákmányolásának társadalmi és gazdasági jellegű sérülékenységi tényezői:

Infógrafika: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány / ECPAT	Infógrafika: Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány / ECPAT


A jelentés teljes terjedelmében magyarul itt olvasható (angolul itt).

A felmérés legfontosabb megállapításait, következtetéseit a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány honlapján foglalták össze:

- A fiúk kérnek segítséget, de nem úgy, ahogy a felnőttek elvárnák. Nem szavakkal mondják el, hogy ,,néni kérem, engem megerőszakoltak”. Óriási bennük a kétség, a bizonytalanság, a szégyenérzet és a félelem, sok esetben pontosan nem is tudják megfogalmazni mi az ami velük történt. Így gyakran a testük, vagy a viselkedésük beszél helyettük. Felnőttként meg kell tanulni ezt észrevenni.

- Kisgyermekkortól kezdve, társadalmi szinten neveljük a fiúkba, hogy ne sírjanak, ne érezzenek, ne legyenek gyengék, védjék meg magukat egyedül. Ezek az üzenetek a várt hatás ellentétét érik el: kiszolgáltatottabbak a bántalmazásnak, nagyobb valószínűséggel maradnak egyedül vele.

- Minden egyes túlélőnek más szükségletei lehetnek. Mint szeretteik, támogatóik, felelősek vagyunk azért, hogy ezt észleljük. Merjünk kérdezni arról, hogy aktuálisan mire van valójában szükségük!

- Szexuális bántalmazást és kizsákmányolást leggyakrabban olyanok követnek el, akikhez a gyerek közel áll és akit a bizalmába fogadott. Olyan bántja a fiúkat (is), akinek meg kellene védenie. Nincs az arcukra írva, hogy veszélyesek. Gyakran családos emberek. A tévhitekkel ellentétben pedig nem csak férfiak. A frontvonalban dolgozó szakemberek szerint minden 5. elkövető nő.

- A társadalmi elvárások tévesen erősítik, mind a fiúkban, mind a szakmán belül, mind pedig a szélesebb közösségekben azt, hogy a fiúk kevésbé veszélyeztetettek a szexuális kizsákmányolással szemben és ők nem válhatnak annak áldozatává.

- A fiúk összetett és egyedi kihívásokkal szembesülnek a történtekről való beszélés, a segítség keresése és kérése során, illetve egyedi, a lányokétól nagyban eltérő szükségleteik vannak.

- A segítő szakembereknek jelentős kihívásokkal kell szembesülniük a szexuálisan bántalmazott vagy kizsákmányolt fiúk azonosítása során. Nehezen tudnak velük kapcsolatot kiépíteni és fenntartani és eszköztelennek érzik magukat a területen mivel semmilyen képzés vagy oktatás során nem találkoztak kifejezetten a témával és tapasztalati tudásuk sincs a területen.

- A szexuális bántalmazásban és kizsákmányolásban érintett fiúk azonosításában és szükségleteik ellátásában rendszerszintű hiányosságok mutatkoznak. Kevés az olyan hely, szervezet ahová fordulhatnak, ezek egymástól elkülönülten működnek és nem tudnak egymással hatékonyan kommunikálni. Ezek ráadásul általában nem eléggé láthatóak az érintett gyerekek vagy a körülöttük lévő felelős felnőttek számára, így sokan azt érzik, hogy nem tudnak kihez fordulni segítségért.

Szerk. megjegyzés: arról, hogy mit tehetünk értintettként a kiskorú személyeket érő bántalmazás megelőzéséért, itt írtunk.

----
Ha bántalmazás áldozata/túlélője vagy, fordulhatsz segítségért, információért a Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Intézetekhez. Ezen a linken kikeresheted hol található a hozzád legközelebbi székhely, vagy segítséget, információt kérhetsz a 0800500333 ingyenes segélyvonalon.

Ha veszélyben vagy, illetve kiskorúak bántalmazását észleled a környezetedben, akkor hívd az 119 gyermekvédelmi segélyvonalat, vagy az 112-t!

A fiatalkorúakkal való szexuális kapcsolatot törvény bünteti, a romániai BTK. 220-as (és 221es) cikkelye alapján. A 13 és 15 év közötti gyerekekkel létesített, bármiféle szexuális aktus egytől öt évig történő börtönbüntetéssel sújtandó, 13 évnél fiatalabb gyerekkel létesített szexuális kapcsolat esetében kettőtől hét évig történő börtönbüntetés szabható ki az elkövetőre, amennyiben hatalmi helyzetéből visszaélve valaki 13 és 18 év közötti gyerekkel létesít szexuális viszonyt, kettőtől hét évig terjedő börtönnel büntethető. A törvény 4. bekezdésének B pontja értelmében súlyosbító körülménynek számít, amennyiben az elkövető a gondozására bízott gyerekkel szemben él vissza szexuálisan, például ha tanár. Ugyanakkor a 272/2004-es, gyermekvédelmi törvény 89-es cikkelyének harmadik bekezdése szerint a köz- és magánintézmények azon alkalmazottai, akik foglalkozásukból kifolyólag gyerekekkel állnak kapcsolatban, és tudomásukra jut, hogy a gyerekekkel szemben rossz bánásmód, abúzus vagy a törődés hiánya áll fenn, kötelességük sürgősen értesíteni a szociális igazgatóságot és a gyerekvédelmi hatóságokat.

----

Nyitókép: illusztráció. Fotó: Gerd Altmann / Pixabay -en.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS