Ukrajna: egymást felerősítve dübörögnek egyre hangosabban a harci dobok
2022. január 20. 16:40, utolsó frissítés: 16:40Ha Oroszország lerohanja Ukrajnát, beláthatatlanok a következmények. Sűrűsödnek a lépések, tettek és szavak ebben a sokdimenziós Rizikóban.
Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ukrajnai határokon kialakult helyzettel összefüggésben, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát, növelni fogják a katonai jelenlétet Lengyelországban és Romániában, mivel a NATO-szerződés 5. cikke értelmében ezeknek az államoknak a védelme kötelezettség.
„Fokozni fogjuk a katonai jelenlétet Lengyelországban és Romániában, mert az 5. cikk értelmében szent kötelességünk megvédeni ezeket az államokat. Ők a NATO részei. Nincs ez a kötelezettségünk Ukrajnával szemben, bár nagyon aggódunk amiatt, ami Ukrajnában történik” – mondta Biden.
Biden azt is mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök két dolgot kért tőle nyomatékosan, az egyik, hogy Ukrajna ne legyen a NATO tagja, a másik, hogy a NATO ne állomásoztasson stratégiai fegyvereket Ukrajnában. A másodikról tárgyalhatunk, és kiegyezhetünk - utalt rá Biden. Ugyanakkor a decemberben bejelenlett orosz követelések közül elutasította azt, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább keletre.
Emmanuel Macron francia elnök szerdán bejelentette, hogy Franciaország csapatokat küld Romániába a NATO-műveletek keretében a keleti szövetség államainak biztonsága érdekében.
Klaus Johannis államfő üdvözölte Macron és Biden bejelentését. "Melegen üdvözlöm Emmanuel Macron elnök úr bejelentését, miszerint Franciaország kész részt vállalni a NATO megerősített katonai jelenlétében Románia területén. A Románia és Franciaország közötti stratégiai partnerség így megerősödik a keleti szárnyon, a Fekete-tenger térségében" - írta Johannis csütörtökön a Twitterre. Egy órával később újabb tweetet tett közzé: "Üdvözlöm Joe Biden elnök bejelentését, miszerint a biztonsági helyzet további romlása esetén megnöveli az USA katonai jelenlétét Romániában, a keleti szárnyon. Nagyon erős a Románia-USA stratégiai partnerség és a NATO-szolidaritás" - írta.
Je salue chaleureusement l’annonce du Président @EmmanuelMacron sur la disponibilité de la France de participer à la présence militaire avancée de l’OTAN en Roumanie. Le partenariat stratégique ROU🇷🇴– FR🇨🇵 sera ainsi renforcé sur le flanc oriental, dans la région de la Mer Noire.
— Klaus Iohannis (@KlausIohannis) January 20, 2022
I welcome the explicit announcement of President @JoeBiden to increase the US 🇺🇸 military presence in Romania 🇷🇴, on the Eastern Flank, if the security situation deteriorates further. RO-US Strategic Partnership and @NATO solidarity are very strong. @POTUS
— Klaus Iohannis (@KlausIohannis) January 20, 2022
Nehéz nyugodt szívvel olvasni ezt az örvendezést, mikor az Ukrajna határain összpontosított orosz fegyverkezés, az Oroszország, valamint a NATO-tagállamok és az Európai Unió között egyre mérgesedő viszony jelei arra utalnak, egyre közelebb és közelebb kerülünk annak lehetőségéhez, hogy a közvetlen szomszédban kitörhet a harmadik világháborúhoz vezető katonai konfliktus.
Vagy már nemcsak a szomszédban.
Amikor arról kérdezték Bident, mennyire aggasztja annak lehetősége, hogy egy ukrajnai katonai konfliktus beszippanthatja a szomszédos NATO-tagállamokat (mint amilyen Románia is), az amerikai elnök azt mondta: "Az egyetlen háború, ami rosszabb a tervezettnél, az a nem szándékosan indított háború, és én amiatt aggódom, hogy ez az egész kicsúszik a kezünkből."
"Remélem, hogy Vlagyimir Putyin megérti, hogy alulmaradna egy totális nukleáris háborúban, és nincs túl jó helyzetben ahhoz, hogy uralja a világot" - mondta Biden. Az, hogy egy nukleáris hatalom inváziót hajtson végre, példátlan lenne a második világháború óta - hívta fel a figyelmet.
Azt is mondta, hogy "nagyon fontos", hogy a NATO-szövetségesek egységesen lépjenek fel egy esetleges orosz támadással szemben. Biden szerint az Egyesült Államok továbbra is nyitott az Oroszországgal folytatott megbeszélésekre, és Putyinnal továbbra is "lehetőség" a csúcstalálkozó.
A putyini "határozatlansági reláció"
Van egyfajta perverz gyarmatosító tekintet jellege annak, ahogyan nyugati angolszász elemzők próbálják meg latolgatni az esélyeket és racionalizálni a racionalizálhatatlant, és találgatni, mit tervez Vlagyimir Putyin, egyáltalán a "mi" fogalmaink szerint tervez?
Egyes elemzők szerint Ukrajna "igazi" katonai inváziójának kevés az esélye, inkább egyfajta hibrid háborúra lehet majd számítani. Sokan rámutatnak arra, hogy Oroszországnak hosszú távon se a demográfiai, se a gazdasági hátországa nincs meg egy ilyen akcióhoz.
Van, aki azzal érvel, hogy Putyin és belső köre annyira elveszítették a kapcsolatot a társadalmi realitással, hogy elhitték a saját propagandájukat a gonosz dekadens nyugatiakról, akik Oroszország anyácska tisztaságára törnek, és most „vigyázz, támadni akar!” felkiáltással nagy hirtelen 127 ezer orosz katonát vezényelnek Ukrajna határaira, pedig hát anno még 2000 környékén, a koszovói beavatkozás idején, hát akkor is voltak ugye problémák, de akkor még állítólag Putyin Oroszország NATO-csatlakozását is felvetette, és őszintének tűnő módon akart közeledni Nyugathoz, no, hát az rég volt, talán igaz sem volt, talán csak egy öreg brit diplomata fejében történt meg a párbeszéd, aki most kifűthetetlen skót kastélyának huzatos ablakában ülve, pokróccal a lábán nézi, nézi a párás, ködös tengert.
Anyway, a harci dobok hangja minden oldalról egymást erősítve egyre fülsértőbb és riasztóbb, és van abban valami, hogy mi a jó égért kell cukkolni tovább Putyint azzal, hogy egyre valószínűbb lehetőségként lebegtetjük a háború rémképét?! Mert azért egyelőre hivatalosan Oroszország tagadta, hogy Ukrajna ellen támadást akarna indítani. Ha Joe Biden amerikai elnök – akit pont egy éve iktattak be hivatalába – és diplomatái azt akarják, hogy valóban háború legyen a vége, akkor jó stratégiának tűnik olyanokat mondani, hogy Oroszország bármelyik pillanatban támadhat (miközben azért pénteken még lesz egy kör személyes szóbeli egyeztetés az amerikai és orosz külügyminiszter között), mert a kijelentés önmagát beteljesítő jóslattá válhat abban a kontextusban, hogy Putyin soha nem fogja hagyni, hogy az legyen a látszat, mintha ő és hadserege engedett volna bármiben is a Nyugat „követeléseinek”.
Hogy ez irracionális? Igen, az. Pont ettől kiszámíthatatlan, mi fog történni. Ha beszélsz róla, hogy mi történhet, lehet pont attól fog megtörténni. Vagy nem megtörténni. Ugyanilyen irracionálisnak tűnik „kívülről” (de ez is csak illúzió, mivel nem tudjuk nyilván kívülről nézni), hogy virágozhatnak a totálisan egymásnak ellentmondó narratívák a jelenlegi helyzet értelmezéséről és elemzéséről.
Ezért is nagyon fontos, ki, hogyan és mit mond ezekben a napokban. Minél kevesebb tere legyen a félresikló értelmezéseknek.
Ugyanakkor az amerikai elnök évértékelő beszédében – amiben azzal fenyegette Putyint, hogy amennyiben katonai lépést tesz, annak komoly szankciók lesznek a következményei - azt találta mondani, "Az egy dolog, ha egy kisebb behatolásról ("minor incursion") van szó, és a végén azon kell vitatkoznunk (a NATO-ban – szerk. megj.), hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk".
Az ukrán kormányt sokkolta a megjegyzés, amit úgy is lehet értelmezni, hogy Biden különbséget tesz invázió és behatolás között, és az utóbbi akár büntetlenül maradhat.
A Fehér Ház utólag igyekezett elsimítani és pontosítani Biden megjegyzését, és Biden sietett rámutatni, hogyan is értette az ominózus mondatot. Mikor kérték, hogy tisztázza, mit ért "kisebb behatoláson", Biden azt mondta, hogy ott húzza meg a határvonalat, hogy "orosz erők lépnék át a határt, megölve ukrán harcosokat".
Érdemes ugyanakkor kiemelni Biden néhány további mondatát: "Nem vagyok benne biztos, hogy mit fog tenni (Putyin). Azt hiszem, benyomul (Ukrajnába). Tennie kell valamit"; "Megpróbálja megtalálni a helyét a Kína és a Nyugat közötti világban"; „Putyinnak éles választása van. Vagy az eszkaláció, vagy a diplomácia. Konfrontáció és következmények."; "Szerintem az történik, hogy Putyin próbára teszi a Nyugatot? Teszteli az Egyesült Államokat és a NATO-t, amennyire csak tudja? Igen, azt hiszem, ezt teszi. De azt hiszem, komoly és drága árat fog fizetni érte."
Biden invázióra vonatkozó jóslata az eddigi legkeményebb igazolása annak, hogy az Egyesült Államok arra számít, Putyin lépni fog, miután 100 000 (az ukránok szerint 127 ezer) katonát gyűjtött össze az ukrán határ mentén.
Miután a múlt hónapban kétszer beszélt Putyinnal, Biden azt mondta, hogy úgy véli, orosz kollégája jól érti az általa bevezetni készülő gazdasági szankciókat. "Soha nem látott még olyan szankciókat, mint amilyeneket megígértem, hogy bevezetünk, ha belépnek Ukrajnába" - mondta, hozzátéve, hogy a büntetés mértéke attól függ, hogyan néz ki az ukrajnai orosz invázió.
És ha még mindez nem lenne elég...
Az amerikai külügyminisztérium engedélyt adott három NATO-szövetséges államnak - Oroszország szomszédságában a balti államoknak -, hogy páncélelhárító rakétákat és más amerikai gyártmányú fegyvereket szállítsanak Ukrajnába, írja a Politico névtelenséget kérő amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva.
Lettországból, Észtországból és Litvániából az elmúlt hetekben érkeztek erre vonatkozó kérések, és a három közül az utolsót szerdán hagyták jóvá.
A Biden-adminisztráció a következő napokban megkezdi a páncélelhárító rakéták, lőszerek és egyéb felszerelések 200 millió dollár értékben történő szállítását is Ukrajnába.
Az exportellenőrzési szabályok értelmében a három országnak be kellett szereznie a külügyminisztérium jóváhagyását, mielőtt fegyvereiket Ukrajnába szállítanák. Az adminisztrációs tisztviselő nem volt hajlandó felsorolni azokat a konkrét fegyvereket, amelyek átadását engedélyezték.
Irán eközben bejelentette, hogy Kínával és Oroszországgal közösen tengeri hadgyakorlatot tart péntektől kezdődően az Indiai-óceán északi részén. Ebrahim Raiszi iráni elnököt szerdán a Kremlben fogadta Vlagyimir Putyin, ahol az iráni vezető hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodás megkötését javasolta Moszkva és Teherán között, "amely legalább húsz évre meghatározhatja a kilátásokat", írja az MTI.
Hamarosan Orbán Viktor is találkozik Putyinnal
Február elsején utazik Orbán Viktor Oroszországba – mondta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter az orosz TASZSZ hírügynökségnek a Telex beszámolója szerint. A látogatás tényéről eddig is lehetett tudni, de a dátum most lett hivatalos. Az oroszországi látogatás tárgyalási témái hivatalosan a következők lesznek: Paks 2, ahol a magyar kormány két új reaktort szeretne beüzemelni az évtized végéig; az orosz földgáz-behozatal növelése; az orosz Szputnyik-vakcina magyarországi gyártásának elindítása; együttműködés az űrtechnológiában.
Orbán és Putyin legutóbb 2019-ben találkoztak, Budapesten.
A putyinizálódás folytatódik
Eközben továbbra is információs buborékokban élünk, a kolozsvári értelmiségi elhűlten olvassa a Putyin-imádóvá avanzsált székely atyafi röffenését, hogy „majd jönnek az oroszok és megoldanak mindent is”, de gyorsan tovább is görget, áh, csak egy troll, és inkább keres egy szájbarágós angolszász elemzést.
Ha mindez egy másfél órás hollywoodi akciófilm lenne, hátradőlnénk és rágcsálnánk a pattogatott kukoricát, de hát nem, ez most itt a valóság, és bármennyire is szeretjük a magunk kis kelet-európai (nem túl meleg, mert ugye drága a gáz, mármint Romániában, de Orbán Viktor azt is megoldotta odaát) vackában a lehetetlen balkáni kis problémáinkat vakargatni, azok a világpolitikai események, amik mostanában zajlanak, így vagy úgy nemcsak befolyással lesznek a következő éveinkre, hanem alapvetően megrengethetik a világot, ahogyan ma ismerjük.
A cikk előzetes verziója a Transindex hajnali hírlevelében jelent meg először. Ha szeretnél hasonló tartalmakat olvasni, iratkozz fel.
Kiemelt kép forrása: Európai Néppárt
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
VilágRSS
Most Brüsszel a „szabadságkonvoj” célpontja
A német kancellár ma Kijevbe, holnap Moszkvába látogat. Utolsó kísérlet a béke megőrzésére?
Oroszországnak sürgősen enyhítenie kell az orosz-ukrán határ térségét sújtó katonai feszültséget - közölte Olaf Scholz.
A szexuális bántalmazás és kizsákmányolás áldozatai fiúk is lehetnek
A magyarországi Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány egy úttörő jelentést tett közzé január végén: egy másfél évig tartó alapos felmérést végeztek a kimondottan fiúkat érintő szexuális bántalmazásról és kizsákmányolásról.
Megérkeztek Párizsba a francia szabadságkonvojok: a rendőrség könnygázzal próbálja szétoszlatni a tüntetőket
