2022. november 26. szombatVirág
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az EU-nak oly fontos hétvégi szerbiai népszavazás a szerbeknek nem nagyon tűnt fel

Bukovics Martin, Bakó Bea 2022. január 18. 16:28, utolsó frissítés: 16:35

Alacsony volt a részvételi arány vasárnap a szerbiai alkotmánymódosító népszavazáson, amelyen a hivatalos jelentések szerint 18 óráig a szavazásra jogosultak 25,25 százaléka vett részt.


Miközben Magyarországon a kormány és az ellenzék azon igyekezett versenyezni, melyik fél népszavazási kérdései kísérjék az április 3-i országgyűlési választást, Szerbiában hónapokkal az ott ugyancsak április 3-ra kiírt választások előtt most vasárnap lezavartak egy népszavazást, ami különösen senkit sem érdekelt, holott arról a kifejezetten fajsúlyos kérdésről kellett dönteni, módosítsák-e az ország alkotmányát.

Mi volt a téma?

A módosítás a Legfőbb Bírói Tanácsot érinti, amely többek között a bírók és különböző bírósági vezetők kinevezéséért felelős. Ennek a tanácsnak eddig a parlament által választott tagok mellett hivatalból tagja volt a legfelsőbb bíróság elnöke, az igazságügyi miniszter és a parlament igazságügyi bizottságának elnöke, ezután viszont a 11 tagból 6-ot a bírók választanak maguk közül, 5-öt pedig a parlament. Teljesen tehát nem iktatják ki a politikát a dologból, de legalább csak a tagok kisebbségébe szólhatnak bele a képviselők és hivatalból politikusok nem lesznek a testület tagjai.



Az EU-tagsághoz, a csatlakozási tárgyalások folytatásához van erre szükség, érvelnek az ügy támogatói az EU-val szemben amúgy kifejezetten kritikus lakosságú országban, az elnök még azt is bedobta, hogy ez kell ahhoz, hogy legyenek külföldi befektetők. Az ellenzők Szerbia szuverenitásának csorbítását látják az alkotmánymódosításban, hiszen mindezt kvázi külső nyomásra, az EU-csatlakozás érdekében lépik csak meg. Ez amúgy így is van, az EU bővítési biztosa, a magyar Várhelyi Olivér vasárnap este ki is tweetelte, hogy fontos lépés ez Szerbiának az EU-ba vezető úton.

A bírói függetlenségre vonatkozó EU-s szabályokba tényleg nem fér bele, hogy közvetlenül vagy közvetetten politikusok befolyásolhassák a bírókat, épp ezért kapja Lengyelország évek óta a nyakába a kötelezettségszegési eljárásokat és ezért indították ellene az azóta beragadt hetes cikkes eljárást is. Vicces vagy szomorú, de a már EU-tag Lengyelországban a néhány évvel ezelőtti PiS-es törvénymódosításnak köszönhetően az ottani bírói tanácsot, a KRS-t teljes egészében a parlament választja a bírók közül. Magyarországon ennél trükkösebb a helyzet: ott az Országos Bírói Tanács tagjait ugyan a bírók választják maguk közül, de a parlamenti kétharmad által választott Országos Bírósági Hivatal elnöke (aki Handó Tünde után egy szürke hivatalnok, Senyei György Barna lett) a bírói kinevezéseknél könnyen megkerülheti az OBT-t a pályázatok érvénytelenné nyilvánításával és ideiglenes kinevezésekkel.

Vagyis önmagában a bírói tanácsok összetétele és papíron meglévő hatáskörei nem garantálnak semmit, részletszabályokkal simán lehetőséget lehet teremteni a politikai befolyásra, de elég valószínű, hogy az EU-nak a magyar és a lengyel példából tanulva, a balkáni bővítésre készülve van valami terve az ilyen trükkök kezelésére a teljesen kontraproduktív 7-es cikkes eljáráson kívül. Ilyen lehet mondjuk az EU-s pénzek felfüggesztését lehetővé tévő jogállamisági mechanizmus, hiszen amint a magyar covidjárvány utáni helyreállítási terv sagájából láthatjuk, azt mindig lehet mondani, hogy nem kaptok pénzt, mert szerintünk nem eléggé függetlenek nálatok a bírók.

A nagyvárosokban kormány elleni protestszavazást rendeztek


A vasárnapi népszavazáson a 6,5 millió szavazásra jogosult szerbnek mindössze 30%-a adott le voksot. A centrista, máskor hangosan EU-párti ellenzék nagyrésze totál közömbös volt és tudomást sem akart venni az egészről, a kormánypárt visszafogottan ugyan, de nyilván az igen voksot forszírozta, az ellenzék nacionalista, EU-szkeptikus része pedig a nemmel szavazás mellett kampányolt, már ha pár plakát kihelyezését annak lehet nevezni. Lehetne mondani, hogy a szerb címlapokat még a szavazás napján is uraló Đoković elvitte a show-t, de közel sem erről van szó:

egyszerűen annyira technikai a téma, a szerb átlagember számára olyannyira életidegen, hogy senki nem rakott túl nagy energiát a kampányba. Már eleve a népszavazáson feltett kérdés is az volt csak, hogy akarja-e ön, hogy változzon-e az alkotmány. Hogy miért, hogy hogyan, hogy miről mire? Ugyan már.

Így hát a papírforma győzött: az alkotmánymódosításra 60% mondott igent, 40% pedig nemet. Ami pedig izgalmas, az az, hogy az ellenzéki fellegvárnak tartott Belgrádban a nemek győztek, amit az ottani ellenzéki csoportosulások úgy kommentáltak, hogy a fővárosban elkezdődött a változás, nemet mondtak a Szerb Haladó Párt rezsimjére (érdemes lesz figyelni, tud-e nyerni április 3-án Belgrádban az ellenzék, azaz lesz-e többségük a városi közgyűlésben és hozzá főpolgármesterük). Sőt, más nagyobb városokban, Újvidéken, Nišben, Kragujevacban és Čačakon is a nemmel szavazók voltak többségben, már persze az eleve részt sem vevők után.

Változás viszont tényleg lesz: a népszavazási törvény tavaly elfogadott módosítása miatt már nincs érvényességi küszöb, így az alkotmánymódosítás életbe lép.

Ezen a ponton érdemes emlékeztetni, hogy a népszavazási küszöbbel hasonló dolog történt Magyarországon is a NATO- és EU-népszavazás előtt. A rendszerváltás után ugyanis 50%-os érvényességi küszöb volt érvényben (ezt állították vissza Orbánék az Alaptörvénnyel), és ezt azért szállították le az igenek összes választóhoz viszonyított 25%-ára, hogy a csatlakozási népszavazások átmenjenek. A mostani szerb népszavazás még ezen enyhe szabályok mellett is érvénytelen lett volna, nem csoda, hogy Vučićék biztosra mentek, és úgy ahogy van, eltörölték a küszöböt. És hogy legyen a végére egy kis bezzegszerbiázás: Magyarországon például alkotmánymódosításról népszavazást tartani nem is lehetne, az Alaptörvénnyel a Fidesz-többség ugyanis kifejezetten megtiltotta ezt, így jelen állás szerint például egy huxitnépszavazást sem lehetne megtartani, hiszen az EU-tagság benne van az alkotmányban.

A szöveg először a Gemišt-hírlevélben jelent meg, mivel a szerzők támogatják a Transindexet, a másodközlést felajánlották a portálnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

VilágRSS